DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Ha már ez az anyag átmegy a Házon - márpedig az eddigi szokás szerint átmegy -, ha ebből határozati javaslat lesz, akkor, azt gondolom, az lenne a tisztességes és helyes eljárás, amit a környezetvédelmi bizottság ülésén a szakma, a minisztérium szakembergárdája is elismert, hogy igazából itt irányelvekről van szó; ha irányelvekről van szó, akkor nevezzük annak ezt az anyagot, ami. Mert ha tervről beszélünk - és itt gyakorlatilag elég sok összemosódik azzal, amiről eddig beszéltünk -, akkor bizony itt arról van szó, hogy elindulunk valahonnan, eközben csinálunk valamit, eljutunk valahova, és ezt megfelelő módon ellenőrizzük, illetve megfelelő módon visszacsatoljuk.

Újra és még egyszer fölteszem a kérdést: vajon el lehet-e úgy jutni valahova, el lehet-e érni úgy egy célállapotot, magyarul, hogy a környezeti állapotunk jelentősen javuljon, ha nem tudjuk, hogy mi az, amit javítani kell? Ha nem tudjuk pontosan, hogy miből mennyit kell lefaragni, honnan tudjuk megállapítani, hogy a cél, amit kitűztünk, elérhető-e vagy sem? A célhoz rendelt eszközrendszer gazdaságosan használható-e, hatékonyan felhasználható-e vagy sem?

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Ugyanoda jutunk, mint a környezetvédelem terén nagyon sokszor, jelentős pénzeket fogunk belefektetni, és az eredményt nem érjük el azért, mert a célok lehetnek helyesek, az elképzelések lehetnek helyesek, maga az eszközrendszer és a szervezeti forma is lehet jó, de ha egyszerűen nem tudjuk, hogy miről indulunk, magyarul, ingoványra építünk, akkor ne csodálkozzunk, hogy az a ház, amit ingoványra építünk, megbillen, megrokkan. Márpedig ennél ez előfordulhat, ezt mindannyian tudjuk.

Aki egy kicsit szakmailag ért ehhez a kérdéshez, mindenki tudja, hogy nem tudjuk ma Magyarországon pontosan, hogy a hulladék vonatkozásában mi a helyzet, amíg ezt nem mérjük föl korrekten és egzaktul. Egyébként meggyőződésem, hogy nagyon könnyen és nagyon gyorsan fel lehet mérni. Vannak önkormányzatok, ezt az országot az önkormányzatok lefedik, ott vannak jegyzők, semmi mást nem kell csinálni, minimális finanszírozás mellett ezeket a problémákat föl kell tárni. S amikor föltártuk, akkor pontosan tudjuk, hogy mennyi a veszélyes hulladék, abból mennyi a vörösiszap, mennyit kell ártalmatlanítani, hogy kell ártalmatlanítani.

Azt hiszem, hogy amellett, hogy én azt mondom, hogy ez irányelv és nem terv, szerencsés volna még kiemelni azokat a szakmai hibákat, ami azt mondja, hogy hasznosuló hulladék. Hasznosuló hulladék a falevél, hasznosuló hulladék a faág, a szalmaszál, ha hulladéknak nevezzük; és itt elkövetem azt a hibát, hogy az anyagot követem, mert véleményem szerint nem hulladék, hanem melléktermék, ikertermék, és még sorolhatnám. Ez hasznosuló, mert a természet ismeri. Sajnálatos módon azok a hulladékok, amelyek problémát okoznak, nem hasznosuló hulladékok, esetleg hasznosítható hulladékok, természetesen nem lerakással és nem égetéssel.

Azt írja az anyag - hogy miért irányelv még, ehhez a ponthoz kapcsolódva -, hogy jelenleg 20 százalék a veszélyes hulladék hasznosítása - nagyon pici. De most tessék belegondolni, nem írja ki, hogy mennyi lesz a veszélyes hulladék hasznosítása, miközben megfogalmazza azt a célrendszert, hogy az anyagok veszélyességét csökkenteni kell. Mit látunk? Hogy 2008 végére nagyobb lesz a veszélyes hulladékok mennyisége, mint 2000-ben. Tessék mondani, ez hogy függ össze?! Egyszerűen követhetetlen! Egy fontos célrendszer, hogy az anyagok veszélyességi fokát csökkentjük. Ha csökkentjük, nem lehet több a veszélyes hulladék. Ebben, még ha nem is növeljük a veszélyes hulladék hasznosítását, hova jutunk el? Ez egyébként az anyagban van, tehát én azt gondolom, hogy nem egy kiemelt, máshonnan vett adat ez, hanem itt van. Nem értem egyébként, hogy hogyan nőhet a veszélyes hulladék mennyisége.

Sokat beszél az anyag arról, hogy a finanszírozást és a gazdasági szabályozást hogy kell megoldani. Sajnálatos módon én ezt nem látom benne. Egy terv pedig arról híres, és az a jellemzője egy tervnek, hogy pontosan lehet látni, hogy milyen finanszírozási módot választunk, és ennek mi az eredménye, milyen hatékonysággal számolhatunk ennél a finanszírozási módnál, illetve milyen gazdasági szabályozást hajtunk végre. Én azt gondolom, hogy enélkül nagyon nehéz bármit is dönteni.

Igénybevételi járadékról is beszél, ez sincs előttünk, tehát nem tudjuk, hogy ez hogy néz ki. Most elfogadunk úgy egy tervet, hogy igazából még törvényben nincs rögzítve, nem tudjuk, hogy ez mit is takar - nagyon nehéz ismét beépíteni.

Summa summarum, igen tisztelt képviselőtársaim, igen tisztelt államtitkár úr, oda tudok visszajutni, ahonnan elindultam - és ez az öt másodpercbe befér -: nincs helyzetismeretünk, nem tudjuk, hogy mi a helyzet a hulladék terén. Enélkül nem lehet hulladékgazdálkodási tervet készíteni.

Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu