DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Képviselőtársak! Az imént én valóban azt mondtam, hogy a hölgyeké az elsőbbség, noha már az elnök úr megadta a szót, és magamhoz ragadhattam volna, hiszen engedélyem volt erre - a Házszabályban nincs ilyen szabály, hogy egy miniszteri jelentkezés megelőzi bármelyik képviselőnek a hozzászólását. De semmi probléma nincs, azt gondolom, mind a ketten elmondhatjuk ebben a Házban ma éjfélig azt, amit akarunk. (Dr. Lamperth Mónika: Rosszul tudja a képviselő úr...)

Amit a szakmai egyeztetésről a miniszter asszony mondott, azt célszerűnek tartottam volna egyébként az elmúlt tárgyalási napon elmondani, amikor jelen volt a Fidesz vezérszónoka, mert ott lett volna sportszerűbb, ha ezek a gondolatok elhangzanak.

(16.20)

Ami az egyeztetést illeti: én úgy hiszem, hogy amire Kontrát Károly képviselőtársunk utalt, azt jelentette, hogy nem levelezési egyeztetést, hanem az idegenrendészeti jogszabályokkal kapcsolatos mintegy hatfordulós személyes egyeztetést folytatott le az akkori parlament minden képviselőcsoportja, illetve a belügyminiszter.

De a tárgyra térve, úgy gondolom, arról kellene ma itt elsődlegesen beszélni, szeretném elmondani, tisztelt Ház, hogy a Fidesz álláspontja az elmúlt vezérszónoklathoz képest nem változott ebben a tárgykörben, hiszen továbbra is azt mondjuk, hogy mire ez a nagy sietség. Tudjuk, hogy a válasz az, hogy az európai jogharmonizáció megköveteli, hogy ezeket a szabályokat minél előbb megalkossuk, de ezeknek a szabályoknak strukturálisan a rendszerbe beilleszthetőnek kell lenni, amit a jelenlegi állapot nem tükröz. Miért mondom én ezt? Többek között azért, mert a törvénytervezet csak az egyik lába a rendszernek, hiszen az igazságügyi jogsegély még jelenleg is az Igazságügyi Minisztérium gondozásában előkészítés alatt van. Ebben Hankó Faragó Miklós államtitkár úr nyilván meg tud erősíteni. Ez azért lenne fontos, mert mindkét részét látnánk nemcsak a büntetőeljárást megelőző szakasznak, hanem a büntetőeljárás szakaszának, és itt lehetne párhuzamot vonni az egyes jogi cselekmények, illetve az azt végző szervek tevékenysége között. Tehát én úgy hiszem, mindenképpen szükséges lett volna, hogy ez korábban megtörténjék.

A másik kérdés ebben az ügyben lehet, hogy részletszabály, de a bizottsági ülésen is előfordult és felvetésre került, hogy bizonyos kérdéskörök, az, hogy egy bűncselekmény politikai avagy sem, a belügyminiszter mérlegelési jogkörébe tartozik. Ezt pedig mi a magunk részéről ilyeténformán aggályosnak tartjuk.

Ami pedig a struktúrát illeti: szeretném elmondani azt, hogy a mai napig nem derült ki - hadd mondjak egy példát -, hogy az APEH nyomozó hivatala bekerül a rendszerbe, avagy nem kerül be a rendszerbe. A legutóbbi hírek azt mondják, hogy lesz APEH nyomozó hivatal, és bekerül ebbe a rendszerbe. Jó lett volna - gondolok a sietségre, amiről beszéltem -, ha ez eldőlt volna, és már ilyen módon bekerült volna a törvényjavaslatba, hiszen a korábbi európai uniós tárgyalásoknál is megjelölte az Európai Unió tárgyaló delegációja, hogy ez egy fontos kérdés, aminek be kell kerülni a törvényjavaslatba.

A másik ilyen kérdéskör a titkosszolgálatok kérdésköre, hiszen az Európai Unió nem nézi jó szemmel azt, hogy nyomozati eljárások során, illetve azt megelőzően a titkosszolgálatok végeznek bizonyos cselekményeket. Tudjuk, hogy ez a magyar struktúrából adódik, hiszen a Nemzetbiztonsági Hivatal, illetve a rendőrség számára a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat végez olyan technikai jellegű segítségnyújtást, amely a rendőrségen nem található meg, ugyancsak más nyomozati szervnél sem. Ezért aztán kénytelenek vagyunk erre a struktúrára ráhúzni ezt a törvényt, de ez is egy olyan lépéskényszer, amely a sietség következtében a későbbiek során talán kiküszöbölhető lenne.

Tisztelt Országgyűlés! Ezek a felvetések nem a törvény egészét illetik, hanem úgy gondolom, hogy olyan súlyponti kérdések, amelyekben a törvényalkotóknak, azaz nekünk mindenképpen dűlőre kell jutnunk.

Ami a belügyi fejezet lezárását, illetve annak megnyitását illeti, hogy szükséges-e a polgári kormány által lezárt, a harmadik pillérbe tartozó belügyi, igazságügyi fejezetet ezt követően ismét megnyitni, és hogy ezt a jogszabályt most alkossuk-e meg vagy a későbbiek során: úgy hiszem, hogy semmi akadálya nincs, ez az európai uniós törekvéseinket nem befolyásolja. Viszont jobb helyzetben, az ottani szabályok, esetleg változó szabályok ismeretében, valamint a Magyarországon bekövetkező törvényalkotási folyamatban történt változásokra figyelemmel lehetne megalkotni.

Én ezért azt kérem a kormánytól, hogy szíveskedjék még egyszer átgondolni ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalását, annak az idejét. Én szívesen ajánlom az önök figyelmébe, hogy várjuk meg az Igazságügyi Minisztérium által az igazságügyi jogsegéllyel kapcsolatos törvényjavaslat benyújtását, és ezt követően együttes tárgyaláson vitassuk meg. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu