DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! A közelmúltban megszaporodtak a problémák a polgárok szabad gyülekezésével kapcsolatosan. A hatóság esetenként határozatlan és nem meggyőző érvelésen alapuló intézkedései a közvéleményben élénk visszhangot és nyugtalanságot keltettek. A rendőrség a bizonytalankodásának okát a gyülekezési törvény hiányosságaiban jelölte meg, és a sajtóban is találkozhattunk olyan állásponttal, mely felvetette a kérdést, hogy nem kellene-e a törvényt módosítani.

Ilyen közhangulatra és előzményekre tekintettel a Fidesz képviselői indítványozták, hogy az Országgyűlés rendészeti bizottsága tekintse át a gyülekezési szabadság helyzetét, benne a szabályozási és végrehajtási kérdéseket.

(21.40)

A bizottság elfogadta kezdeményezésünket, és az elmúlt héten napirendre tűzte az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettesének e tárgykörben készített jelentését. A jelentésben a dokumentum készítője javaslatokat fogalmazott meg, melyekre véleménye szerint a demonstrációkkal kapcsolatos bizonytalanságok miatt lenne szükség. Az általános helyettes javasolja, hogy a törvény egészüljön ki egy végrehajtási jogszabállyal, mely felhatalmazást adna a gyülekezési jog rendőrhatósági megtiltásával kapcsolatban a mérlegelendő körülményekre és szempontokra. Javasolja továbbá, hogy a törvényben hosszabbítsák meg a bejelentési határidőt. Figyelemre méltó az az ajánlata, hogy a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvények jogszerűségének a rendőrség gyakorlatában érvényesülő szempontjait a rendőrfőkapitány egészítse ki a gyülekezés céljának mérlegelésével.

A bizottsági ülésen meghívottként részt vevő Halmai Gábor alkotmányjogász szerint nem szabad a bejelentési rendszert engedélyezési rendszerré változtatni. Véleménye szerint a gyülekezés célja és tartalma nem lehet a korlátozás alapja. Megítélése szerint a demonstrációkkal kapcsolatban felmerült problémák nem a törvény bizonytalanságából erednek. Az országos rendőrfőkapitány a bizottsági ülés napján Gyulán nyilatkozott. Mint elmondta, a rendőrség vezetése már több alkalommal javasolta a Belügyminisztériumnak, hogy az kezdeményezze a gyülekezési törvény módosítását. A rendőrség vezetőjének és az országgyűlési biztos általános helyettesének véleményét a felszólaló bizottsági tagok közül mindössze ketten támogatták. A képviselők többsége úgy ítélte meg, hogy a gyülekezési törvény megfelel funkciójának, megfelelőségét az elmúlt 14 év bizonyította, és ezért annak módosítására nincs szükség. Ez implicite azt is jelenti, hogy az általános helyettes javaslatai a bizottság többségének támogatását nem nyerték el.

Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Figyelembe véve a bizottsági ülésen elhangzott véleményeket, valamint a megismert szakértői álláspontokat is, a gyülekezési szabadság helyzetével kapcsolatban az alábbi megállapításokat tesszük.

1. A gyülekezésről szóló törvénnyel a legutolsó időkig nem volt probléma. Aggályosnak tartjuk ugyanakkor - és ezt a legutolsó hetek eseményei is bizonyítják -, hogy a hatóság a törvényt könnyűszerrel többféleképpen is értelmezheti.

2. A szakértői vélemények is megerősítik, hogy a gyülekezéssel kapcsolatban történt bizonytalankodások nem a törvény hibájára vezethetők vissza.

3. Ha pedig a törvényi szabályozás megfelelő, akkor a hatóság törvényalkalmazási problémái gyaníthatóan politikai természetű körülményekre vezethetők vissza.

4. A kifejtettek okán is a törvény módosítását nem támogatjuk.

Még egy megjegyzés: ha és amennyiben mégis felmerülne a törvény módosításának kizárólag szakmai megfontolásokon alapuló igénye, akkor módosítását pont az ellenkező irányban javasolnánk, vagyis a változtatását nem a szűkítés, hanem inkább a gyülekezési jog szélesítésének irányában támogatnánk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu