DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy azzal kezdjem, hogy saját pártom, a Szabad Demokraták Szövetsége EU-kampányának egy része arról szólt, hogy mit ne vigyünk Európába. Ennek jegyében örülök annak, hogy erre a mai szavazásra öt nappal az EU-s népszavazás előtt kerül sor, hiszen azt mondjuk, és nem csak a szabad demokraták, gondolom, az egész parlamenttel együttesen, hogy a családon belüli erőszakot, általában az erőszakot ne vigyük magunkkal Európába.

Tisztelt Országgyűlés! Úgy ítélem meg, hogy a vita igen konstruktív volt, és előrevitt, megpróbáltunk a parlamenti pártok között egy kompromisszumot, egyezséget létrehozni. Ha emlékeznek a képviselőtársaim, az ellenzéki padsorokból azt mondták, hogy ha mi el tudjuk fogadni az ő módosító javaslataikat, akkor ők készek megtámogatni ezt a javaslatot. Nagyon kíváncsian vártam, hogy milyen javaslat fog beérkezni.

Egyetlenegy javaslat érkezett a fideszes képviselők aláírásával, ez az egy javaslat azonban nagyon-nagyon sok pontját tervezte a javaslatnak megváltoztatni. Én ezt sajnáltam, mert úgy ítéltem meg, hogy ha a különböző javaslatokra egy-egy javaslat, önálló módosító javaslat érkezik be, akkor könnyebb lett volna megtalálni a kompromisszumot, hogy melyekkel értünk egyet, melyekkel kevésbé, de ha csak egy javaslat van, akkor arra az előterjesztő csak azt tudja mondani, hogy igen, vagy pedig azt, hogy nem.

A kompromisszumnak ilyen módon a lehetősége valamelyest lecsökkent, azonban annak érdekében, hogy mégiscsak lehetővé tegyük az ellenzéki képviselőtársainknak is, hogy megszavazzák a javaslatot, Béki Gabriella képviselő asszony a Fidesz által is megváltoztatni javasolt paragrafusokhoz elkészített önállóan egy-egy indítványt, amelyekben megkísérelte a pártok között még meglévő vitapontokban az egyezséget elérni. Úgy gondolom, hogy ezek a javaslatok elfogadhatóak, és talán a jobboldal pártjai számára is megteremthetik az alapját annak, hogy megszavazzák a javaslatunkat.

Csak néhány kérdésre szeretnék, tisztelt képviselőtársaim, visszatérni. A Fidesz azt szerette volna, hogy ezt ne hívjuk családon belüli erőszaknak, hanem otthoni erőszaknak nevezzük, és ehhez nagyon sok érvet elmondtak. Szeretném a képviselőtársaimat tájékoztatni, hogy teljesen véletlenül az elmúlt héten az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében folyt egy vita a becsületbeli bűncselekményekről.

Ezek azok a bűncselekmények, ahol a családok úgy érzik, hogy a családok becsülete védelmében szabad gyerekeket megölni vagy súlyosan megbüntetni; és ott is elhangzott, hogy vannak olyan erők, amelyek azt mondják, hogy ezeket ne hívják becsületbeli bűncselekményeknek, hanem hívják őket szégyenbűncselekményeknek, mert az pontosabban kifejezi a bűncselekmények jellegét. Ezzel mindenki egyetértett, ám azt mondták, hogy a szakma ezeket a bűncselekményeket ott becsület-bűncselekménynek, itt pedig családon belüli erőszaknak nevezi el. Tehát én megértem az ezzel kapcsolatos aggályokat, azonban a szakma ezt elnevezte, és kérem, hogy anélkül, hogy bármit ezzel gondolnánk a családról, fogadjuk el ezt a javaslatot, hogy így hívja a szakma, és úgy vélem, hogy a család együvé tartozását is védjük akkor, ha a családon belül néha előforduló agresszióval szemben megvédjük az áldozatokat.

Több javaslat érkezett azzal kapcsolatban, hogy a média milyen módon fokozza vagy járul hozzá a társadalmon belül az erőszak elszaporodásához. Valóban egyetértünk ezzel, azt hiszem, mindannyian, jó lenne ebben az ügyben valamit tenni, előrelépni, azonban, tisztelt képviselőtársaim, a parlamentnek nincs joga olyan döntést hozni, hogy mi vagy pedig a kormány hozzunk intézkedéseket a médiában tapasztalható erőszak visszaszorítására. Azonban Béki Gabriella képviselő asszony kompromisszumos javaslatai, szerintem elfogadható javaslata pontosan azt célozza, hogy annak a kampánynak, amelyet szeretnénk indítani a családon belüli erőszak visszaszorítására, az egyik célcsoportja az írott és az elektronikus média vezetői és vezető munkatársai legyenek annak érdekében, hogy maguk is átérezhessék azt a felelősséget, amely az egyes műsorok készítése közben rájuk is hárul. (Folyamatos zaj.)

Tisztelt Országgyűlés! Az ülésünket éppen vezető Harrach Péter alelnök úr arról beszélt, hogy különbséget kell tenni a családon belüli erőszakkal szembeni, a családot központba állító és az úgynevezett feminista álláspontot képviselők között.

Én ezt nem osztom, tisztelt Országgyűlés, és nagyon kérem, hogy lassan vetkőzzük le a feminista szóra tapadó pejoratív érzéseket. A feminista nem azt jelenti, hogy ők férfigyűlölők, ők nem szeretnek családban élni, a feministák azok, akik a nők egyenjogúságáért szállnak síkra, azok a feministák, akik meg akarják védeni a női áldozatokat, és nekem meggyőződésem, hogy a szónak ebben az értelmében nemcsak én, hanem az elnök úr és mindannyian feministák vagyunk.

Tisztelt Országgyűlés! Befejezésképpen szeretnék köszönetet mondani mindazoknak a civil szervezeteknek, amelyek felvállalták azt, hogy a politika figyelmét felhívják erre a rendkívül súlyos problémára, igen komoly programokkal sikerült elérniük, hogy a parlament napirendre tűzze és végül szavazzon erről a kérdésről.

Szeretném megköszönni pártomnak, az SZDSZ-nek, hogy támogatott ebben az ügyben, Vadai Ágnes képviselőtársamnak és az egész Szocialista Pártnak azt, hogy szintén mögénk állt. Nagyon fontosnak tartottam azt, hogy amikor egyes kormányzati szerveknél megbicsaklást lehetett érzékelni, akkor a kormány is teljes politikai súlyával a javaslat mögé állt, és végül is hozzájárult ahhoz, hogy a mai napon szavazhassunk erről a meggyőződésem szerint igen fontos - ha tetszik, egy, a modern rabszolgaság alóli felszabadítás egyik fontos lépésének tekinthető - javaslatról.

Köszönöm szépen a figyelmüket, és kérem, hogy támogassák a javaslatot. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

Forrás: parlament.hu