PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Mielőtt rátérnék az általunk beadott módosító javaslatnak a lényegi kérdésére, szeretném a tisztelt ellenzéki képviselőtársaimnak nagyon csöndesen megjegyezni, hogy az elmúlt évben egyetlenegy ellenzéki módosító javaslatot sem fogadtak el és nem támogattak, még azt sem, amelyik helyesírási hibára vonatkozott, és ebben a törvényben mutatja a kormánynak a szakmaiságát, hogy legalább négy vagy hat darab érdemi módosító javaslat került elfogadásra.

Tehát én nagyon nagy tisztelettel hívom fel a képviselőtársaim figyelmét arra, hogy ez a sokszorosa annak, mint ami az elmúlt négy évben ellenzékiként beadásra kerülhetett, és soha nem volt semmilyen támogatottsága, hanem automatikusan, egy betű beírásával áttették kormánypárti támogatásba. Mi ezt a gyakorlatot nem csináljuk, tehát szeretném, ha ezt azért méltányolnák, hogy a szakmai kérdéseket is átnézzük.

Kimondottan a 82. ponthoz - amelyik kötődik a 133. ponthoz - szeretnék néhány gondolatot elmondani. Ahogy arról már az általános vita során is szó esett, a közüzemi földgázellátás rendszerében a piacnyitás következtében befagyott költségek keletkezhetnek, amelyek kezelésére több ponton is kíván megoldást a törvényjavaslat. E megoldások és eljárások mellett is elképzelhető ugyanakkor, hogy valamelyik közüzemi szolgáltatónál vagy közüzemi nagykereskedőnél jelentős befagyott költségek keletkeznek. Hangsúlyozandó, hogy e költségek keletkezésének oka a jelenlegi gáztörvény előírásain alapul, hiszen a jelenlegi engedélyeseket a szabályozás arra kötelezi, hogy biztosítsák a hazai földgázfogyasztást fedező mennyiség rendelkezésre állását, ami csak hosszú távú szerződésekkel megoldható, melyeket jellemzően 15-20 évre kötnek szerződésekben, és a most következő piacnyitás következményeit nem lehet pontosan felbecsülni, az ellátási kötelezettség miatt pedig az engedélyeseknek abból kellett kiindulniuk, hogy a teljes hazai fogyasztáshoz szükséges földgázt kell fedezni e szerződésekkel. A probléma így adódott, és a törvényjavaslatban eleve szereplő megoldásokon túl további, végső esetben alkalmazható garanciákat is indokoltnak tartunk beépíteni.

A frakciónk álláspontja szerint szükséges a befagyott költségek terheit megosztó alapot is végső megoldásként létrehozni. A törvényjavaslat és a kérdéshez fűzött módosító javaslat logikája a következő. Az első lépésben a szabad piacra kilépő feljogosított fogyasztó miatt kieső mennyiséggel kapcsolatban a közüzemi szolgáltató és a közüzemi nagykereskedő között újra kell a szerződést tárgyalni. A tárgyalás sikertelensége esetén a kockázatot a törvényjavaslat telepíti, hogy a feljogosított fogyasztót a későbbiekben ellátó vállalkozás milyen vállalatcsoporthoz tartozik.

(17.30)

Ha az új ellátó azonos vállalatcsoporthoz tartozik a közüzemi nagykereskedővel, akkor a felesleges földgázmennyiséget a törvény a közüzemi nagykereskedőhöz telepíti, ellenkező esetben pedig, ha az új ellátó és a közüzemi szolgáltató tartozik azonos vállalatcsoporthoz, a felesleges gázt a közüzemi szolgáltató köteles átvenni. Független, új ellátó vállalkozás esetén a mennyiséget meg kell felezni a közüzemi nagykereskedő és a szolgáltató között. Az így megmaradt felesleges földgáz szabad értékesítésére a törvényjavaslat lehetőséget ad az érintetteknek, és ha az értékesítéssel nem lehet a befagyott költségeket elhárítani, akkor a felesleges földgázt árverésre kell felajánlani.

A szabad értékesítés és az árverés fontos garanciális eszközök, azonban álláspontunk szerint nem minden esetben biztosítják a befagyott költségek elhárítását. Ugyanis még így is előállhat olyan helyzet, hogy a törvényjavaslat megoldásai mellett is súlyos, nagymértékű befagyott költségek maradnak a közüzemi ellátó vállalatoknál. Ezen a ponton kapcsolódik be a szabályozásba a módosító javaslat, amely az elháríthatatlan veszteségek fedezésére és ezek kockázatának terítésére szolgáló pénzügyi alapot hoz létre. Hangsúlyozandó, hogy a veszteségek alapból történő fedezése végső megoldás, egyfajta vészkijárat, és a módosító javaslat szerinti szabályok kizárják annak indokolatlan igénybevételét. Így a veszteségek alapból történő fedezésére csak akkor kerülhet sor, ha a közüzemi nagykereskedő vagy a közüzemi szolgáltató bizonyítja, hogy a feljogosított közüzemi körből való kilépése számára elháríthatatlan veszteséget okoz.

Ezzel kapcsolatban a hivatal vizsgálja, hogy a befagyott költség keletkezése valóban elkerülhetetlen volt-e. A be- és kifizetések indokoltságának folyamatos ellenőrzését biztosítja, hogy az alapba történő befizetéseket és kifizetéseket a miniszter rendeli el a MEH javaslata alapján. A befizetések rendjét pedig úgy kell megállapítani, hogy a befizetési kötelezettség az érintett engedélyest az éves árbevételig, pontosabban: csakis a földgázipari tevékenységből származó éves árbevétel arányában terhelje.

Végül fontos garanciális eleme még a módosító javaslat szerinti szabályozásnak, hogy az alapba történő befizetés az árszabályozás szempontjából nem vehető az indokolt költségek között figyelembe, tehát a fogyasztót nem terhelheti. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Köszönöm, hogy túlléphettem az időt, így a két percet megtakarítom. Remélem, hogy Szalay politikai államtitkár úr a későbbiek során ezt a javaslatot kisebb korrekciókkal a kormánnyal együtt támogatni tudja.

Köszönöm a figyelmet.

Forrás: parlament.hu