GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Örülök, hogy szóba került például a jogi kari példa Pósán képviselőtársam szavaiban. A jogi kari magyarnyelv- és irodalomteszt az elmúlt, mondjuk, nyolc-tíz évre visszamenőleg a 100 pontból körülbelül 30-35-40 pontban tartalmazott olyan feladatokat, amelyekkel a középiskolai irodalom- és nyelvtanórán a diákok nem találkoztak. Találkozhattak vele akkor, ha volt pénzük kifizetni egy felvételi-előkészítő tanfolyamot, amit egyeseknek volt pénzük kifizetni, másoknak nem volt.

(20.00)

Minden bizonnyal az az esélyegyenlőséget nem növeli, ha, mondjuk, a jogi kari irodalomfelvételi teszt egyharmada vagy 40 százaléka a középiskolában nem megszerezhető tudásra kérdez rá. A másik pedig: működik-e az, hogy ez az emelt szintű érettségi arra fogja ösztönözni a középiskolákat, hogy a lehető legjobb érettségivel küldjék ki a diákokat a soraikból?

Mi a helyzet most? 60-60 pont a középiskolában és az egyetemi felvételin. Az egyetemi felvételiről azt gondoljuk, az nehezebb. Ha valamikor érdekelt a középiskola abban, hogy a lehető legjobb eredménnyel bocsássa ki a diákot, hogy egy jó induló pozícióba kerüljön, akkor ez most van. Ezzel együtt azt gondolom, a középiskolai tanárokra rá lehet bízni ezt az értékelést. Most sem az a helyzet, hogy mindenki ötös érettségivel és a harmadik-negyedik év végén ötös érdemjegyekkel kerül ki, pusztán azért, mert a szaktanár tudja, hogy az a diák azokból a tárgyakból fog felvételizni.

Tehát ha igaz lenne ez a logika, amit Pósán képviselőtársam mondott, akkor igazából a mostani rendszerben lenne igaz, de hála istennek, egyikben sem igaz, és itt nem lesz változás a törvény módosítása után.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu