RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Én meglepődve hallottam Gusztos Pétertől, hogy az a tiszta liberális álláspont, ha megtiltjuk a buktatást. Szerintem azért van a világon elég sok liberális, aki ezzel az állásponttal azért nem tud azonosulni. (Dr. Szabó Zoltán: Idézőjelben tetszett hallani!)

De hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy igazán itt nem is csak erről van szó, egy újabb érvet hadd hozzak be. Tehát azt mondjuk, hogy a gyerek sérül, hogyha megbuktatják - ez valószínűleg igaz is lehet -, de az is lehet, hogy a gyerek akkor sérül nagyobbat, ha továbbviszik, és minden osztálytársa rajta röhög az osztályban, mert mindenki tud rajta kívül olvasni, de ő nem. Ez álhumanizmus, képviselő úr. Ön soha nem tanított általános iskolában, fogalma sincs, hogy a gyerekközösség milyen kegyetlen tud lenni azzal, aki lemarad a közösségtől, hihetetlen kegyetlen tud lenni. És önök a liberalizmus jegyében, pontosan ezzel az álhumanizmussal arra kényszerítik a pedagógusokat, aki ezt egyébként fel tudja mérni, hogy ez több kárt okoz a gyereknek, mint hasznot, hogy nem, törvényesen megtiltjuk. Teljes tévedés ez, tisztelt képviselő úr, és itt nem is feltétlenül a szankcióról van szó.

Azt gondolom, hogy a pedagógus, különösen alsó tagozaton a tanító, a jó tanító nem szankcionálni akarja a gyereket, nem megbüntetni akarja, hanem megpróbálja mérlegelni, hogy mi a gyereknek az érdeke. És juthat arra a következtetésre, hogy a gyereknek az érdeke sokkal inkább az, hogy megismételje azt az évet, mert ha a gyerek azt az évet ismétli meg, nem frusztráljuk még három-négy évig, és nem a negyedik évfolyamon fogjuk megbüntetni, megbuktatni, akkor lehet, hogy sokkal kisebb traumát okozunk a gyereknek.

Tehát egyáltalán nem igaz, képviselő úr! Javasolnám, hogy menjen el egy általános iskolába, és kérdezze meg egy-két tanítónőnek a véleményét, hogy hogyan vélekedik erről a dologról.

Forrás: parlament.hu