LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Jó reggelt! Tisztelt Ház! Elnök Úr!
Államtitkár Úr! Én egy európai példatárral készültem erre az általános vitára,
ugyanis azt az állítást vitatom, amit a törvényjavaslat úgy fogalmaz meg ‑ idézem
-: „A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény a
határon túl élő nemzeti kisebbségekről való gondoskodás olyan rendszerét hozta
ugyanis létre, amely sok tekintetben újdonságnak számított a nemzetközi
gyakorlatban, ugyanakkor számos elemében túlterjeszkedett a nemzetközi jogban
kialakult szokásokon, illetve olyan nemzetközi szerződések keretein, amelyeknek
hazánk is részese.ö Nos, teljesen téves, vagy ha tudatos, akkor hamis ez a
beállítás, hogy 2001-ben egy nemzetközi gyakorlatban is újdonságnak számító
törvényt szavazott volna meg az Országgyűlés.
Hadd idézzek néhány példát!

Az első közismert példa épp az Európai Unió létrejöttének az
alapfeltétele volt. Akkoriban a volt Német Szövetségi Köztársaság követelésére
az Európai Unió jogelődje 17 millió keletnémet lakosnak alanyi jogon megadta és
évtizedeken keresztül makacsul fenntartotta a német szövetségi köztársasági
állampolgárságot. Természetesen ezt a döntést a demokratikus német hatóságok
nem egyeztették az állampolgáraik szabadságát korlátozó kommunista
hatóságokkal, azaz az egyeztetés hiánya sem példa nélküli, ahogyan ezt az
előterjesztés állítja.

Horvátország 1993-ban 4 millió határon kívüli horvátnak adta
meg a horvát állampolgársághoz való jogot. Többek között Horvátország megadta a
Trianon miatt Romániába szakadt Bánát és Krassó megyei horvátoknak is ezeket a
jogokat, és az akkori román állam egyetlen szóval sem tiltakozott.

Mindkét példával arra szeretnék utalni, hogy akár
Németország, akár Horvátország sokkal több jogot adott a külhoni német vagy
horvát nemzetiségűek számára, mint az úgynevezett magyarországi
kedvezménytörvény.

Lengyelország: lengyelországi tartózkodás esetére különleges
jogállást biztosított több mint 2 millió Litvániában, Fehéroroszországban és
Ukrajnában élő őshonos lengyel számára. A külhoni magyarok még csak közelítőleg
sem kaptak olyan mértékű képzési, munkavállalási lehetőséget, amit
Lengyelország biztosít a szomszédos államokban élő lengyelek számára.

(5.30)

Azaz itt is, más országokhoz viszonyítva inkább szerényebbek,
mint elégségesek voltak a korábbi törvény keretei.
Itt már érezhető volt az a megoldás is, amit Magyarország követett, azaz
a lengyel törvényhozás is más megítélés alá helyezte, előnyben részesítette a
szülőföldjükön maradó lengyeleket a nyugati emigráns lengyelekhez viszonyítva.

Bulgária, Szlovénia, Portugália és újabban Olaszország élt
nemzettársai számára az úgynevezett minimális státus megadásának a
lehetőségével. Spanyolország kulturális és történelmi okok miatt pozitív
diszkriminációt alkalmaz a latin-amerikai országok állampolgáraival szemben,
beleértve a munkavállalás jogát is. Szlovákia nem csupán a szomszédos
országokban élő szlovákokat kínálta meg kedvezményekkel, hanem valamennyi más
országban lévőt. Itt kell megjegyezni, hogy Szlovákia sem egyeztette ezt a
lépését más országok kormányaival, így velünk sem.

Azt is érdemes megemlíteni, hogy Szlovákia igazolt szlovák
származási okmányokhoz, azaz úgynevezett árjabizonyítványhoz köti a
kedvezmények megadását, míg Magyarországon még csak gondolati szinten sem
vetődött fel ilyen okmány megkövetelése. Eddig 36 országban nyújtották be
szlovák múltjukat igazoló irataikat a kedvezményezett státusért folyamodók, és
ehhez nem kérték például a magyar hatóságok jóváhagyását sem.

Románia egyszerű miniszteri rendelettel tette lehetővé a
moldáviaiak romániai munkavállalását, tanulását és politikai szereplését,
nemrég vált például romániai szenátorrá az egyik volt moldáviai politikus.

Írországban, ha az állampolgárságra pályázó egyén
bizonyítani tudja, hogy legalább egyik nagyszülője ír származású, akkor őt
automatikusan megilleti az ír útlevél.

Ausztriában az erdélyi szászok és a bánáti svábok kaptak
különleges jogosítványokat, beleértve a tanulás, munkavállalás lehetőségét is.
Ausztria emellett a dél-tiroli németek védőhatalma, és gondoskodik az itt élő
német kisebbség valamennyi kisebbségi jogának az érvényesítéséről, anélkül,
hogy az olasz hatóságok emiatt a belügyeikbe történő beleszólással vagy
diszkriminációval vádolnák meg.

Görögország elérte, hogy az Albániában élő görög kisebbség
szintén különleges jogokat élvezzen az Európai Unióban. Az érintett személyek
görög nemzetiségűeknek szóló személyi igazolványt kapnak. Ez az okmány feljogosítja
őket görög területen való tartózkodásra és munkavállalásra, továbbá más uniós
országba való beutazásra is.

A felsorolás önmagában igazolja, hogy semmiféle újdonságot,
semmiféle nemzetközi jogon történő túlterjeszkedést nem tartalmaz a jelenleg
hatályos törvény szövege, azaz valótlan alapokon áll a változtatás ilyen érveken
alapuló indoka.

Szándékosan részleteztem hosszasan a státus jellegű
törvényeket alkalmazó európai országok sorát. Tudatosítanunk kell ezt, mert nap
mint nap olvasható olyan hamis állítást fogalmaznak meg a kormányzó pártok,
miszerint ez a törvényjavaslat nem illeszkedik az Európai Unió jogrendjéhez.
Éppen fordítva igaz: akkor nem illeszkednénk az európai országok
jogalkalmazásához, ha közülük egyedül csak mi nem törődnénk az írekhez,
spanyolokhoz, portugálokhoz, németekhez, osztrákokhoz, görögökhöz, olaszokhoz,
románokhoz, horvátokhoz, bulgárokhoz, szlovákokhoz, szlovénekhez, lengyelekhez
hasonló módon nemzettársaink fennmaradásával.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps
az ellenzéki pártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu