GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Képviselő Úr! Hölgyeim és Uraim! Képviselő úr, mindenekelőtt engedje meg, hogy köszönetemet fejezzem ki azért, hogy a közlekedésügy egyik legösszetettebb gondját, az egyes közlekedési alágazatok közötti munkamegosztást, kooperációt így a figyelem középpontjába állította. Ennek keretében először mégis hadd kérjem meg képviselő urat, hogy egyes megfogalmazásokat pontosítani szíveskedjen, illetve engedje meg nekem, hogy erre felhívjam a figyelmet.

Nem osztom képviselő úrnak azt a véleményét, hogy a vasúti közlekedés során a környezeti érdek jelentősen sérül, illetve nem érvényesül a gyakorlatban, és nem tartom helytállónak, hogy az egy utasra eső szennyezőanyag-kibocsátás tekintetében alig állja meg a versenyt bármelyik közlekedési ággal összehasonlításban. Csak emlékeztetni szeretnék arra, hogy a vasutak a személyszállítási teljesítményeiknek mintegy 70 százalékát villamos vontatással valósítják meg. Információim szerint nem megalapozott az sem, hogy azoknak a bizonyos dízelmotorkocsiknak a tengelymeghibásodása alkalmával kényszerűségből a vonatok helyett beállított autóbuszok használata hasznot hozott volna a MÁV-nak. De nem is ezek a tartalmi vagy lényeges kérdések a képviselő úr fölvetésében.

A közlekedés egyik fontos, de távolról sem egyedüli rendszere a vasút, amely versenyre kényszerül a közúti szállítókkal, a személyautókkal, sőt nemsokára az európai társvasutakkal is. A hazai vasutak azonban nemcsak a versenytársakkal, hanem a társadalom aktuális értékítéletével is meg kell hogy küzdjenek. Miközben a közúti közlekedés a világ számos pontján a növekvő telítettség zavaraival küszködik, az egyének és a szállítási vállalkozások rövid távú ráfordításai a nagyobb mozgásszabadságot ígérő közúti közlekedési alágazatba irányulnak úgy, hogy a nagy beruházások terheit rendszerint az államnak kell viselnie. A jelenségek a hazai közlekedés anyagi eszközeinek körültekintő átrendezését kívánnák meg, amelynek anyagi korlátai vannak. Az Állami Számvevőszék legutóbbi vizsgálata szerint az országos közforgalmú vasutak fejlesztésének elmaradása, az úgynevezett belső adósságállomány felhalmozódásának mértéke 1320 milliárd forint, ami nagyjából egyhavi teljes megtermelt nemzeti jövedelemnek felel meg.

Az Európai Unió kiemelten szorgalmazza a vasutak fejlesztését, ugyanis a vasúti közlekedés számos közérdekű, energetikai, környezetvédelmi és üzembiztonsági paramétere kedvezőbb, mint a közúti közlekedés hasonló jellemzői.

A közlekedési alágazatok közötti munkamegosztás optimalizálása mellett és ahhoz igazodóan kiemelt feladatnak tekintjük a meglévő kapacitások hatékonyabb kihasználását és az egyes alágazatok arányos fejlesztését. A vasúti közlekedésben ezt a célt szolgálja a MÁV-reform végrehajtása, amelyről az előző interpelláció keretében már volt alkalmam szólni. A vasúttársaság fejlesztési elképzeléseit - elsősorban az üzleti terv jóváhagyásának keretében - kritikusan felülvizsgáljuk, és indokolt esetben a szükséges kiigazításokat megtesszük. Csak példaként említeném meg, hogy így történt ez a közelmúltban is a közlekedés biztonságának javítása érdekében a csapórudas sorompók fejlesztési programjának felgyorsításakor is.

Ami a Győr belterületén fekvő, 86-os úttal keresztezett vasúti átjáró foglaltságát illeti: ott a háromfelé ágazó vasútvonal miatt a vonatforgalom igen sűrű. A sorompót egy-egy vonat közlekedésére 2-5 perc, az iparvágányok kiszolgálásakor pedig legfeljebb 10 perc időtartamra zárva tartják. Ennek jórészt az az oka, hogy az iparvágányok tolatási műveletei biztonsági okokból csak nappali világosság mellett végezhetőek. Úgy vélem, hogy az így okozott közúti forgalmi torlódások mérséklése érdekében az önkormányzatnak és a MÁV-nak közös megegyezésre kell jutnia.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu