KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársak! A kormány a 2004-es költségvetés hiányának csökkentése érdekében számos pótlólagos bevételi forrást próbált keresni. Ezek közé tartozik több új adó bevezetése; ilyen a környezetterhelési díj bevezetésének a kísérlete is, amely tartalmát tekintve nem más, mint egy új adófajta. A hivatkozási alap persze itt is egy divatos trendi valami - most éppen a környezetet használók érdeke -, azonban ha megnézzük, hogy ténylegesen miről szól ez a törvényjavaslat, akkor rájövünk, hogy itt igazából a hiányról és annak a mérsékléséről van szó.

Az természetesen igaz, hogy hosszú távon szükséges biztosítani a környezet megfelelő minőségét, éppen ezért a környezetterhelőket valamilyen módon ösztönözni kell arra, hogy ezt csökkenteni tudják. Magyarország környezeti állapota sok tekintetben elmarad a fejlett európai országokétól, és jó lenne, ha valami pozitívumot tudnánk tenni annak érdekében, hogy ezen a területen is felzárkózzunk Európához. Azonban ezzel a törvénnyel és az ilyen új adónemek bevezetésével a kormány csak látszólag nyer azzal rövid távon, hogy most ráül egy olyan divatos fogalomra, mint a környezetvédelem, ugyanis hosszú távon az új adónemek azonosulnak majd a környezetvédelmi intézkedésekkel az emberek fejében, és ez a tévút azt eredményezi majd, hogy az emberekkel sikerül majd a környezetvédelmet is megutáltatni, ami hosszú távon nagyon veszélyes lehet.

A helyzet az, hogy a törvénytervezet egységesen kezeli a gazdasági tevékenységet és a társadalmi életfunkciókat a környezet terhelése esetén - azaz egyébként a törvény szelleme az ember normális életfunkcióit adóztatja, ami egyedülálló a világon. És arra nem utal a törvény, hogy ha azzal terhelem a környezetet, hogy vizet iszom, hogy főzök - és természetesen szennyvíz is keletkezik ilyenkor -, akkor hogyan tudom a környezeti terhelést csökkenteni. Az persze egy kézenfekvő válasz, gondolom, hogy szüntessem be az életfunkcióimat, s akkor mindjárt mentesülök az ilyen típusú adónemek alól, de ez a képtelenség nagyon hamar átlátható.

(18.00)

Sajnos, a törvényben tényleg nincsen utalás arra, hogy ha a környezet érdekében valamit akarok csinálni, akkor én magam személyesen hogyan tudok - engem is terhelnek ezek a környezetterhelési díjak - valamit tenni. Ne mossam a ruháimat? Igyak kevesebbet?

A helyzet az, hogy nincs a törvényben alapvetően utalás arra sem, hogy a gazdasági élet szereplői számára mi a logika ebben a javaslatban. A hazai vízjogi szabályozás ugyanis többfajta, egész pontosan három különböző védettségű vízvédelmi területet különböztet meg az országban. Ezek pont arra szolgálnak egyébként, hogy nagyjából tájékoztassák a határértékeket figyelembe vevő gazdasági vállalatokat azzal kapcsolatban, hogy ha megfelelő beruházásokat alkalmaznak, és a határértékek alatt bocsátanak ki, akkor segítenek abban, hogy azokat a természeti erőforrásokat, amiket használnak, egyensúlyi állapotban, megújuló természeti erőforrásként használjanak.

Csakhogy itt az a probléma, hogy ez a törvény az egész vízjogi szabályozásnak a határértékekhez kötött rendszerét annullálja vagy kérdőjelezi meg, annak az értelmét, melyet egyébként, ha én határérték alatt bocsátok ki, vagyis deklaráltan úgy használom ezt a természeti erőforrást, hogy annak az öntisztuló képessége megmarad, és hosszú távon biztosítja a természet egyensúlyát, akkor is büntetnek ezzel az adóval. Egyébként nyilvánvaló, hogy miért; azért, mert a költségvetés bevételéről van itt szó, nem pedig a környezet védelméről.

Az a helyzet, hogy a törvénytervezetnek számos olyan pontja van, ahol nagyon komolyan lehet vitatni azt, hogy mi is itt a környezetterhelési díjnak az alapja. Például van talajterhelési díj, de érdekes módon ez csak a vízhasználáshoz és a szennyvíziszap-elhelyezéshez kötődik, holott egyébként tudjuk, hogy a talaj terhelését jelenti az is, ha valaki olyan mennyiségű szárazanyagot bocsát a levegőbe, ami természetesen kiülepszik a talajra, és egyébként megjelenik ott szennyezésként, de valamilyen ok miatt ez nem talajterhelés, ezért nem kell fizetni.

Aztán nehéz azt megmagyaráznunk, hogy miért csak az 500 kilowatt bemenő hőteljesítmény feletti, helyhez kötött és pontforrás jellegű légszennyező forrás terheli a környezetet. És a közúti járműforgalom, ami egyébként a légszennyezés 40 százalékáért felelős, az nem terheli? Vagy akkor miért nincsen ez bevéve ebbe a törvénybe, ha tényleg a környezet védelme a fontos? Mi tudjuk a magyarázatot: azért, mert a gépjárműforgalmat nehezen tudja a kormány beazonosítani. Azt az adónemet egy másik adónemnél, a gépjárműadónál emeli 20 százalékkal, itt viszont úgy tesz, mintha az nem terhelné a környezetet, legalábbis ebben a törvényben ez nem szerepel.

Aztán hogy van az, hogy ha lakossági hőenergiát állítunk elő, akkor az nem szennyezi a légteret? Legalábbis ezen törvényjavaslat szerint, mert ez nincsen bevéve a törvény fókuszába. Meg nem környezetterhelőek azok a nem pontforrásszerűen működő lakossági hulladéklerakók, amelyeknek a folyamatai során a légkörben metán, szén-dioxid, meg mindenféle egyéb veszélyes anyag kerül? Hogyne lennének azok! Csak valami miatt megint ki vannak hagyva; holott egyébként tudjuk, hogy adott esetben a nem kezelt, önkormányzati tulajdonban lévő lakossági hulladéklerakók egy adott terület ilyen jellegű szennyezésének a 40 százalékát is kitehetik, mert sajnos Magyarországon ilyen nagyon sok van. Ez valahogy kimaradt ebből a környezetvédelemből, elkerülte a figyelmet.

Hadd utaljak arra, hogy ha a magyarországi helyzetből indulunk ki, itt senki ne gondolja azt, hogy majd az önkormányzati tulajdonban lévő szennyvízvállalatok be tudják nyelni ennek az adónak a kifizetését anélkül, hogy ezt ne terhelnék közvetlenül rá a lakosságra. Ezek most is nagyon sok esetben - majd kérdezzék meg a szegedi polgármestert vagy a miskolci polgármestert, ha egy ilyen fideszesnek nem hisznek - a mai napig is úgy működnek, hogy éppen hogy ki tudják gazdálkodni a saját költségeiket. Lévén, hogy egyébként sajnos a kintlévőségei ezeknek a vállalatoknak ebben az ágazatban elég jelentősek, ezért nem tudnak mást csinálni, csak a tulajdonoshoz fognak menni, hogy: add ide azt a pénzt, amit most a kormány elvesz tőlem. És ez nem kevés, ne felejtsük el. Számolják majd ki kérem, a törvény alapján: Debrecenben most 98 forintba kerül egy köbméter szennyvíz, ezen törvény alapján 27 forinttal kell megemelni, és ebben még nincsen benne az egyébként ezt az ágazatot sújtó energiaadó, az áfaváltozás. Semmi nincs benne, csak ez az egy elvonás.

Itt, a fővárosban 50 forinttal kell majd többet fizetni a szennyvíz köbméteréért. Demszky Gábor éppen most a BKV-t akarja az államnak odaadni. Vajon mit csinál most? Jön, és a csatornázási vállalatot is visszaadja? Vagy legalábbis azt a részt, ami még megmaradt neki? Ezt át fogja terhelni az önkormányzat a lakosságra, nem tud mást csinálni.

Hozzáteszem, az a polgármester - és félreértés ne essék, itt nem az ellenzékről van szó -, akinek kedves az élete, még apróhirdetést is fel fog adni a helyi újságban, és közli: „
Kedves X. Y., városlakók, az állam vezette be ezt az új adót. Azért emeljük 50 forinttal, 27 forinttal, 18 forinttal a szennyvíz díját, mert nem tudunk mást csinálni; a kormány úgy döntött, hogy ezt az új adót is kiveti.ö

Nagy kérdés, hogy akkor majd bejön-e az a csel, ami ennek a törvénynek a mögöttes gondolata nyilvánvalóan, hogy próbáljuk meg olyan vállalatokra átterhelni a különböző új adónemeket, amelyek nem kapcsolhatók közvetlenül össze a kormánnyal, hátha akkor egy kicsit el tudjuk maszatolni azt a politikai felelősséget, amit egyébként a kormánynak kellene viselni.

Ugye, mindenki járt már benzinkútnál. Ott is biztos észrevették, hogy ki van írva, hogy a benzin ára egyébként 28 forint. Az összes többi, amit én fizetek, az adó, meg járulék, meg minden egyéb. Nem azért mondom, de ezt egy szennyvízvállalat is fel tudja tüntetni a számláján minden egyes alkalommal. És ez lesz az érdekük, mert senki nem akarja ezt a sarat magára venni. Úgyhogy azt gondolom, ezzel a csellel pusztán nem sikerül azt előállítani, hogy ne legyen mindenki számára világos, hogy ezt az adónemet most bevezeti a kormány. Majd nyilván megszavazza itt, a parlamentben a szocialista-szabad demokrata koalíciós többség, de még megkockáztatom, a szocialista és szabad demokrata önkormányzatokban is el fogják magyarázni az önkormányzati vezetők, hogy ez minek a következménye.

Hozzáteszem még egyszer, nem szabad elsiklanunk a tény fölött, hogy ebben az ágazatban, tehát a vízágazatban a szennyvíztisztítás és szennyvízelvezetés területén a teljes ágazati bevétel 53 milliárd forint volt tavaly. A teljes ágazati bevétel 53 milliárd forint, és most ehhez képest 26 milliárd forintos pluszelvonást akar a kormány. Ez a makroszámok szerint 50 százalékos áremelést jelent csatornában. Ezzel nézünk szembe, kedves képviselőtársaim, és ez bizony elég riasztó. (Taps az ellenzék padsoraiban. – Közbekiáltások ugyanonnan: - Éljen! - Jól beszél!)

Forrás: parlament.hu