DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Kettővel vagy hárommal ezelőtti felszólalásában Czerván György fideszes képviselő úr azt mondta, hogy hazugság, hogy az építés költségvetése lenne a jövő évi. Nos, én tényekkel szeretném cáfolni mindazt, amit mondott, legalábbis az igazságszolgáltatás, az igazságügyi tárca és az ezzel összefüggő fejezeti összegek tekintetében mindenképpen.

A 2003. év az első olyan év, amelyben a 2004. évi költségvetésre vonatkozóan az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és a legfőbb ügyész önállóan, közvetlenül az Országgyűléshez nyújtja be a költségvetési javaslatát, amelyet tulajdonképpen a kormány szinte csak postásként továbbít, és az érdemi vitát és a döntést az Országgyűlés folytatja le erről a költségvetési fejezetről. Történik ez azért, mert mi nagyon fontosnak tartottuk, és néhány hónappal ezelőtt törvénymódosítást nyújtottunk be arra vonatkozóan, hogy ez így legyen, és a bírósági szervezeti törvény megváltoztatásával, illetve más jogszabályok megváltoztatásával erre most végre lehetőség nyílik. Lehetőség nyílik, hogy a hatalmi ágak elválasztásának elve alapján az a hatalmi ág, azaz a törvényhozás, az Országgyűlés döntsön egy másik hatalmi ágnak a költségvetéséről, amelyet mi az 1997-ben megkezdett igazságszolgáltatási reform folytatásaként, annak szerves részeként tekintünk.

Néhány nappal ezelőtt Répássy Róbert fideszes képviselő úr felszólalásában, igaz ugyan, hogy semmilyen ténnyel alátámasztani nem tudta, de azt mondta, hogy ő félti az igazságszolgáltatás függetlenségét annak anyagi helyzete miatt. Ha megnézzük a számokat, azt hiszem, a dolgon igazából vitatkozni nem lehet, a számok teljesen egyértelműen önmagukért fognak beszélni, illetve beszélnek.

2001-ben az OIT, a bírósági fejezet, ügyészségi fejezet költségvetése 31,5 milliárd forint volt. 2002-ben, a jelenlegi ellenzék kormányzása idején, ez mindössze 5,5 százalékkal emelkedett egy év alatt 33,2 milliárd forintra; kerekített számokat mondok természetesen. Amikor a jelenlegi kormányzat az első költségvetését előterjesztette önállóan a 2003. évre vonatkozóan, akkor mi bebizonyítottuk, hogy nemcsak fontosnak tartjuk és nemcsak a szavak szintjén tartjuk fontosnak azt, hogy az igazságszolgáltatás reformja következetesen végbemenjen, az igazságszolgáltatás működési feltételei javuljanak, hanem ezt egyértelműen a költségvetési támogatás biztosításával is kifejezésre juttattuk: 44,3 százalékkal emelkedett a költségvetése ennek a fejezetnek az előző évihez képest, majdnem 50 százalékkal, tisztelt képviselő hölgyek és urak, ami azt jelentette, hogy majdnem 48 milliárd forintra emelkedett. Ez egy óriási változás, és ugyanilyen nagyságrendű változásról tudok a jövő évre vonatkozóan számot adni önöknek, hiszen a 2004. évi támogatás 69,1 milliárd forint. Ez nagyjából, ha jól számoltam sebtében az imént, akkor körülbelül ugyanekkora emelkedést jelent. Tessenek összehasonlítani a pusztán három évvel ezelőtti összeggel a jövő évit! 2001-ben 31,5 milliárd, most pedig kevés híján 70 milliárd, 69,1 milliárd. Ez több mint a duplája annak az összegnek, amelyre vonatkozóan a fejezet támogatást kapott néhány évvel ezelőtt. De erre természetesen szükség is van, és persze ennek a fejezetnek a kapcsán is igaz az, hogy még bőven lenne mire, nagyon fontos és egyértelműen szükséges célra pénzt költeni, nyilvánvalóan a korlátok azért határt kell hogy szabjanak, sajnálatos módon. Bár ne így lenne! Nyilván mindannyian így gondoljuk.

Ennek az összegnek a juttatásával lehetőség nyílik arra, hogy végre teljessé váljon a négyszintű ítélkezési rendszer, azaz fölállíthatóak legyenek jövő év július 1-jétől az ítélőtáblák, a még hiányzó ítélőtáblák, mert önök ezeknek az ítélőtábláknak felállítását is, hogy úgy mondjam, megspórolták, persze alkotmányellenesen, ahogy azt az Alkotmánybíróság meg is állapította. Mi ezt a mulasztást is igyekeztünk pótolni, és ezért az idén július 1-jével három ítélőtábla kezdte meg a működését, Budapesten, Pécsett és Szegeden, jövő júliusban föláll és 2005. január 1-jével érdemi ítélkezési gyakorlatot kezd majd folytatni a debreceni és a győri ítélőtábla, amelynek csak ebben a fejezetben biztosítandó támogatása meghaladja a 2 milliárd forintot, amire persze szükség van. De ennek révén válik lehetővé az, hogy többek között más fejezetekben is, de itt is megjelenjen a jogi segítségnyújtásról szóló törvényjavaslat végrehajtásával összefüggő költségekből egy rész, 670 millió forintos összeg, és az üvegzsebtörvény végrehajtására vonatkozóan is ebben a fejezetben 180 millió forintos összeg áll majd rendelkezésre.

És ebből a költségvetési támogatásból lehet majd biztosítani azt, hogy a bírák, bírósági dolgozók, de elsősorban a bírák beígért és teljesített 50 százalékos béremelését meg lehessen valósítani, amely még ebben az évben teljessé válik, és természetesen ezt már a jövő évi költségvetésben is figyelembe kell venni. Hölgyeim és Uraim! Benne van a költségvetésben, szerepel az összeg, a bírák jövedelme 50 százalékkal emelkedik, és ezt a költségvetési támogatás is lehetővé teszi és alátámasztja.

Szeretnék néhány szót szólni az ügyészségekre vonatkozóan; egyébként nagyon hasonló helyzetről tudok számot adni. A 2004-re tervezett támogatás 27,3 milliárd forint, ez 7,7 milliárd forinttal lesz magasabb, mint az előző évi, ez 39 százalékos emelkedést jelent az előző évihez képest, amely egyébként az azt megelőző évhez képest úgyszintén jelentős emelkedést mutatott. Itt is lehetőség nyílik arra, hogy az ügyészek számára a szintén megígért és szintén teljesített, még egyszer szeretném hangsúlyozni: teljesített 50 százalékos béremelést végrehajtsuk, és így jövő évben ez a keretszám is számukra biztosított. Természetesen sok minden más mellett itt nyílik lehetőség arra, hogy a fellebbviteli ügyészségek, azaz az ítélőtáblák mellett működő ügyészségek felállításának szükséges összege is szerepeljen.

Az igazságügyi tárca költségvetéséről és a mi feladatainkról is költségvetési szempontból szeretnék néhány szót szólni. 2002-ben, azaz az előző kormányzat utolsó költségvetési évében 32,5 milliárd volt a költségvetési támogatás.

(17.50)

A jelenlegi költségvetési törvényjavaslatban a jövő évre vonatkozóan ez 47,4 milliárd forintnyi összeg hozzávetőlegesen. Ez megint csak sokkal nagyobb emelkedési arány, mint amit az azt megelőző években, bármelyik évben az előző parlamenti ciklusban önök a tárca számára biztosítottak, pedig égetően szükség lett volna sokkal nagyobb támogatásra. Nagyon nehéz megoldanunk azokat a feladatokat, amelyek ránk hárulnak, és természetesen az alapfeladatok ellátásán kívül számos olyan járulékos feladat nyílik meg számunkra, amelyek közül csak egy-kettőről szeretnék említést tenni.

Egyrészt, az európai integrációval összefüggő, igen súlyos jogharmonizációs feladataink vannak, az ezzel összefüggő minden egyéb járulékos költségekkel együtt, amelyeket egyébként teljesíteni fogunk. Szeretnénk javítani a börtönállapotokon Magyarországon - nemcsak szeretnénk, hanem meg is fogjuk tenni, egyrészt férőhelyek bővítésével, korszerűsítéssel, a fogvatartotti élelmezési norma valamelyes emelésével, és még sok-sok minden más feladat van, ami ezen a területen jelentkezik. Csak jelzésképpen szeretném önöknek mondani, hogy a büntetés-végrehajtás területére jövőre nagyobb összeget fog tudni biztosítani a kormányzat, 33,9 milliárd forintos összeggel, mint amelyet az egész tárcának önök 2002-ben nyújtottak. Tudom, hogy infláció is van, tudom, hogy mások a néhány évvel ezelőtti számok és mások a mostani számok, de azért mindez véleményem szerint önmagáért beszél.

Persze, ezen a területen sem tudjuk megtenni azt, amit szeretnénk minden szempontból, hiszen például rendkívüli módon szükséges lenne a rabszállító gépjárművek cseréje, mert némelyiknek az állaga már egyértelműen rosszabb, mint az lehetne. Nagyon jó lenne, ha már jövőre elkezdhetnénk megvalósítani azt, ami 2005. január 1-jétől törvényes kötelezettség lesz, azaz megteremteni annak a lehetőségét, hogy az előzetes letartóztatást már kizárólag büntetés-végrehajtási intézetekben lehessen végrehajtani. Ezt a büntetőeljárási törvény előírja 2005. január 1-jétől. Nagyon remélem, hogy talán nyílik mód arra, hogy már jövőre valamilyen módon ez megkezdődhessen.

Ennek a költségvetési fejezetnek az összegéből szeretnénk megvalósítani a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiaprogramjának megvalósítását is, amelyet az Országgyűlés néhány héttel ezelőtt megszavazott felhatalmazása alapján még ennek az évnek a végéig kidolgozunk, és törvényjavaslat formájában is a Ház elé terjesztünk. Ennek a fejezeti összegnek a révén nyílik lehetőség arra, hogy az úgynevezett nép ügyvédje, vagy szakszerűbben: a jogi segítségnyújtás rendszere a peren kívüli eljárásokban a jövő évre vonatkozóan megkezdődhessen, felállhassanak azok a hivatalok, amelyek ezt a tevékenységet összehangolják és végzik; erre egyébként a különböző fejezetekben összesen 1,8 milliárd forintos támogatást biztosít a kormányzat, hogy mindez megvalósulhasson.

Szívesen szólnék még egy szót az országos pártfogói hálózat fejlesztéséről, amelyre több mint 380 millió forintos összeg áll majd rendelkezésre. Talán az ezzel foglalkozó képviselők még emlékeznek rá, hogy július 1-jével egy alapjaiban új pártfogó felügyeleti rendszer kezdte meg működését Magyarországon. Meggyőződésünk, hogy az eredményes bűnmegelőzés, a bűnismétlés elkerülése és az egyébként már megbüntetett személyek szempontjából hihetetlenül fontos a pártfogó felügyeleti rendszer korszerű működése. Ezek az irodák felálltak, a munkatársaik megkezdték a munkájukat, és nagyon reméljük, hogy ez hatékony lesz.

Természetesen működtetni kell az igazságügyi tárca apparátusát is, amely mintegy 4 milliárd forintot jelent hozzávetőlegesen. Igazán nagyon sajnálom, hogy egyelőre, úgy tűnik, nem jut pénz az országos céginformációs rendszer korszerűsítésére, amely céginformációs rendszer még 1995-ben PHARE-támogatással létesült, és nagyon jó, hogy akkor rendelkezésre állt az az összeg. Mi az üzleti élet adatforgalmához, adatbiztonságához nagyon fontos tényezőnek tartjuk a céginformációs rendszer folyamatos korszerűsítését és szinten tartását. Ez egyébként most már azért is válik fontossá, még fontosabbá, mint eddig, mert néhány héttel ezelőtt vagy csak néhány nappal ezelőtt az erre vonatkozó törvényjavaslatot szintén elfogadta a tisztelt Országgyűlés, amelynek révén a korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok tekintetében 2005. január 1-jétől minden, cégekre vonatkozó irat forgalmát digitális, elektronikus úton lehet majd forgalmazni, azaz a papír alapú tevékenység csak kiegészítő lesz, illetve aki tudja az elektronikus változatát teljesíteni ennek, annak nem kell majd papír alapon mindezt teljesítenie. Ez egy lehetőség lesz, nem lesz kötelező, tehát megmarad a papír alapú rendszer is, de a korszerű gazdasági élethez meggyőződésünk szerint hozzátartozik.

2006. január 1-jétől pedig arra nyílik lehetőség, hogy a kft.-k és a részvénytársaságok tekintetében tíz évre visszamenőleg megteremtsük a teljes digitalizált információs rendszert. Az éves mérlegbeszámolók benyújtására is lehetőség nyílik majd elektronikus úton, ez megint csak egy nagyon nagy előrelépés a céginformatika tekintetében. Én azt hiszem, hogy ha ezt sikerül megvalósítanunk a tervezett időintervallumban, akkor Európában is akár az élre törőknek tekinthetjük magunkat majd ebben a tekintetben.

Azt hiszem, jócskán lehetne még sorolni mindazokat a problémákat, amelyeket jó lenne megoldani a költségvetési támogatás révén, nem jut mindenre pénz természetesen, sok mindenre több pénzt szeretnénk, mint ami jutott, de az elején elmondott adatokból teljesen egyértelmű és nyilvánvalóan bebizonyítható, hogy a jelenlegi kormányzat nagyságrendekkel nagyobb összeggel támogatja az igazságszolgáltatás kiteljesedését és működését - ezt cáfolni, azt hiszem, nem lehet.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu