PÁSZTOHY ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unióhoz való csatlakozás alapvető változást hoz az agrár- és vidékfejlesztés támogatásában is. Több forrásból nagyobb lehetőség áll rendelkezésére a vidéknek, a mezőgazdasági vállalkozásoknak arra, hogy a fejlődés, illetve a gazdasági felzárkózás, ha megkésve is, de végre érzékelhetően kedvező irányba változzon. Jövőre 293 milliárd forint szolgálja az agrár- és vidékfejlesztést, az agrártermelők versenyképességének növelését. Ez az összeg 58 milliárd forinttal több, mint a 2003-as, 36 milliárd forinttal haladja meg az agrárfejlesztésről szóló törvényben foglalt mértéket, 100 milliárd forinttal az Orbán-Torgyán-kormány 2002-es költségvetését. (Glattfelder Béla: 2002-es?) Ha folytatnám, akkor azt mondhatnám, hogy 2000-ben 141 milliárd volt, 2001-ben 194, 2002-ben 197 milliárd.

Az agrártermelők támogatási forrása az európai uniós tagság eredményeképpen gyökeresen átalakul, így a 293 milliárd forintból mintegy 157 milliárd forint a nemzeti költségvetésből, míg 136 milliárd forint az uniós költségvetésből származik.

De mit jelent ez a gyakorlatban? A vidéken élő, mezőgazdasággal foglalkozók támogatási lehetősége öt pilléren nyugszik a következő esztendőben, melyről szeretnék néhány gondolatot elmondani.

A közvetlen kifizetések esetében a művelt területre jutó támogatás: a gabona, olajos magvak, fehérje- és rostnövények esetében az idei, valamennyi termelőnek jutó 7-9 ezer forint/hektárral szemben mintegy 35 ezer forint jut hektáronként minden gazdálkodónak. Az egyszerűsített támogatások eredményeként - amennyiben ezt Brüsszel is támogatni fogja - a kertészeti kultúrák, így a szőlő, gyümölcsös és a többi, közel 200 ezer gazdálkodó szintén kap 17 ezer forint támogatást hektáronként.

Itt jegyzem meg, Kékkői Zoltán képviselőtársam sajnos elment, bár utalt rá képviselőtársam, hogy nagyon cserbenhagyták történelmi ismeretei, de a földhasználónak jár a támogatás, nem pedig a földtulajdonosnak, tehát ezt szeretném kihangsúlyozni. (Glattfelder Béla: Csak a jegyzőkönyv kedvéért mondom, hogy a földművelésügyi miniszter sincs itt!) Egyébként a bizottsági ülésen egy egész napirendként tárgyaltunk arról, hogy mi a különbség az uniós szabályozás, támogatás és mi a múltbeli magyar támogatás között. Hogy nem érti fideszes képviselőtársaim egyike-másika, azt megértem, mert sokan csak autóbuszról láttak földet, vagy mondjuk, vonatablakból.

A vidékfejlesztésre, beruházásokra elsősorban az uniós támogatásoknak köszönhetően mintegy 42 milliárd forint jut, amelyet 12,9 milliárd forint nemzeti forrás egészít ki. Az agrár- és vidékfejlesztési operatív programból 14,6 milliárd forint, a nemzeti vidékfejlesztési tervből 21,4 milliárd, míg a SAPARD-programból 18,8 milliárd forint támogatásban részesülnek pályázat útján a vállalkozások. Egyébként a SAPARD-forrásokból - mivel nem használtuk fel 2000-2002 között, most lehetőségünk nyílik rá - még mintegy 40 milliárd forint jövő május 1-jéig a gazdálkodók rendelkezésére áll; ez is rendkívül kedvező a vállalkozások számára.

Úgy gondolom, hogy ezek a források nélkülözhetetlenek a vidéki térségek modernizálása, a technológia korszerűsítése, az agrár-környezetgazdálkodás, a szerkezetátalakítás alatt álló, félig önellátó gazdaságok támogatása, a termelői csoportok létrehozásának és működtetésének szempontjából. A gazdaságok, a gazdálkodók szövetkezése, együttműködése, szervezettsége ad esélyt a kisgazdaságoknak, a vállalkozásoknak arra, hogy versenyképesek legyenek a források elnyeréséért, működésük hatékonyabbá tételéért, valamint a nagy mennyiségű és magas minőségű termék piacra jutásáért. Csak így lehet megfelelő jövedelemhez jutniuk, ami természetesen kihat a foglalkoztatásra, az életminőség javulására és a vidék fejlődésére egyaránt.

A harmadik pillér az uniós piacszabályozás, az úgynevezett intervenciós rendszer alkalmazása, ami árban garantálja a jövedelem igen jelentős részét, kiszámíthatóvá, biztonságossá teszi a termelést, úgy a növénytermesztés, mint az állattenyésztés területén, ami nagyban megkönnyíti a termelés finanszírozását is és a hosszú távon való gondolkodást. A gazdálkodó például akár három-hat évre előre tudja, hogy búzájáért, kukoricájáért a mi esetünkben most nem kaphat kevesebbet, mint 24 ezer forint. A hosszú távra szóló, kiszámítható, stabil piac nemcsak hogy elfogadható jövedelmet biztosíthat, hanem a hitelező bankok számára is kedvező feltételt teremt a mezőgazdaság, illetve az élelmiszer-gazdaság finanszírozását illetően. Ennek hiányában voltunk az elmúlt másfél évtizedben.

Negyedik pillérként nagyon fontos megemlíteni, hogy növekednek a mezőgazdasági termelők adókedvezményei is, amelyek szintén a termelés biztonságát és a beruházásokat, a fejlesztést szolgálják. Így a mezőgazdasági őstermelők adómentes bevételi határa 2004-ben az idei 400 ezer forintról 600 ezerre emelkedik, a társasági adó mértéke 18 százalékról 16-ra mérséklődik, illetve valamennyi regisztrált egyéni mezőgazdasági vállalkozó és társaság jogosulttá válik a fejlesztések egy részének leírására az adóból.

Ahhoz, hogy az általunk támogatott költségvetés realizálása valósággá váljon, az kell, hogy a mezőgazdaságból élők, a gazdálkodók, a vállalkozások mindannyian regisztráltassák magukat. Meggyőződésem, hogy az FVM és hivatalai, a köztestületek, a falugazdászok, az agráregyetemek és főiskolák, a szakközépiskolák, a szakemberek, az érdekképviseletek felkészítik a gazdálkodókat, hogy segítségükkel elkészüljenek az Unió által is biztosított pályázatok, amelyek azt eredményezik, hogy a jövő esztendőben úgy a nemzeti források, mint az uniós támogatások a magyar gazdálkodókat, a vidék felemelkedését szolgálják.

Ötödik pillérként meg kívánom említeni, amit a Szocialista Párt agrárpolitikusai és szakértői is szükségesnek tartanak, illetve több politikai párt is nyilván, egy úgynevezett csatlakozási hitelprogram elindítását, amely mintegy 100 milliárd forintos állami garanciás kamattámogatással és megfelelő törlesztési kedvezménnyel jár együtt. Ennek fontosságát elsősorban az elmúlt évek mezőgazdasági fejlesztéseinek elmaradása és a versenyképesség javítása teszi szükségessé.

Végezetül el kívánom mondani, hogy a 2004. évi úgynevezett uniós költségvetés tartalmában és mértékében, a hitelcsomaggal együtt, nagyon komoly esély és lehetőség arra, hogy a csatlakozás kedvező hatásaival együtt megteremtsük a vidék felemelkedésének gazdasági alapjait.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu