NÉMETH ZSOLT, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Négy éve annak, hogy az Alkotmánybíróság elvárásának megfelelően törvényt alkottunk az önkormányzati törvény módosításáról. A taláros testület megsemmisítette az 1990. évi LXV. törvény egy mondatát, amely a következőt tartalmazta: “Új község alakításának feltétele, hogy a működés pénzügyi feltételei mind a megmaradó, mind az új község esetében pótlólagos támogatás nélkül rendelkezésre álljanak.ö Az Alkotmánybíróság a törvénynek ezt a részét bizonytalan tartalmúnak ítélte, ezért 1998. december 31-i hatállyal megsemmisítette.

Az akkori kormányzat úgy gondolta, hogy a szükségessé vált törvényalkotással nem csupán egy egyedi ügyben hozott döntéssel felmerült problémát old fel, hanem kiszámíthatóan, hosszú távon kívánja kezelni ezt a kérdést. Így született meg a területszervezési eljárásról szóló törvény. A kormánypárti és ellenzéki konszenzussal meghozott új jogszabály az elmúlt évig állta az idők és a gyakorlat próbáját. Az Alkotmánybíróság egy felszínre került, külterületi lakott településrészt érintő gyakorlatias kérdésben ismét a törvényhozásra hárította a részletes szabályozás kidolgozását.

Ennek kapcsán persze elgondolkozhatunk azon, vajon lehetséges-e alaptörvényben, törvényekben olyan részletes szabályozást alkotnunk, mely a jogalkalmazónak szó szerinti értelmezéssel minden szituációban egyértelmű útmutatást ad. Vajon a most előterjesztett törvényjavaslattal a Magyarország változatos településszerkezetét érintő valamennyi kérdésre vonatkozóan szabályt tudunk-e alkotni?

A T/6459. számú törvényjavaslat a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet oldja fel azzal, hogy az önkormányzatok területrész-átadásakor szükségessé váló anyagi és eljárásjogi szabályokat alkot. Helyesnek tartjuk azt a rendelkezést, hogy a helyi képviselő-testület köteles kiírni a népszavazást területrész átadása, átvétele és cseréje esetén. A lakottság ténye általában a belterületek jellemzője, ezért lakott területrészek átadására-átvételére tipikusan akkor kerül sor, ha a közigazgatási határ módosítása belterületi településrészt érint. Nem szabad elfeledkeznünk azonban hazánk településszerkezeti sajátosságairól, azoknak a honfitársainknak a sokaságáról, akik életüket külterületi lakosként élik le. Az elmúlt évszázad új községalakítási-egyesítési törekvései e helyzetet jól ismerve próbáltak megoldást keresni e népesség helyzetének változtatására, többnyire javítására.

(21.20)

1930-ban az ország népességének több mint egyötöde volt külterületi, zömében tanyasi lakos, és csupán az alföldi megyékben másfélszáz olyan külterületi lakott hely volt, melynek népessége meghaladta az ezer főt.

Az 1990-es népszámlálás 7971 külterületi lakott helyet regisztrált, amelyeken összesen 302 ezer fő élt.

Az elmúlt évtizedben az ilyen külterületi lakott helyek száma nőtt, és lélekszámuk is alig csökkent. A 2003. január 1-jei állapot szerint az ilyen helyek száma 8767, ezeken pedig 296 ezer ember él.

Szükséges ezért annak rögzítése, hogy a lakott területrészek átadására, átvételére vonatkozó szabályok nemcsak belterületi lakott településrészek átadása-átvétele során irányadók, hanem akkor is, ha a településrész átadása-átvétele külterületi lakott településrészt érint. Úgy véljük, hogy elvitathatatlan joga a külterületen élő kisebb-nagyobb közösségeknek, hogy helyzetükön oly módon javítsanak, hogy más székhelyközséget válasszanak, ezáltal hivatalhoz, szolgáltatásokhoz való közelebbi távolságot, illetve jobb megközelítést, jobb életminőséget nyerjenek.

E szabályozás összhangban van közjogi hagyományainkkal is, hiszen a községek rendezéséről szóló 1871. évi törvénycikket felváltó, de vele azonos elvi alapokon nyugvó 1929. évi - 1945. évig érvényes - törvénycikk is hasonló módon rendelkezett. A “pusztaö néven említett külterületi lakott hely státusváltozásaikor - községalakítások, illetve -egyesítések - szükségessé vált annak bizonyítása, hogy “az azoknak a területén lakók az új községházához és népiskolához közelebb lesznek vagy könnyebben hozzáférhetnek, mint azon községhez, amelyhez eddig tartoztak.ö

Jelen törvényjavaslat rögzíti, hogy lakott területrész átadása nem tagadható meg, ha a képviselő-testületek előzetes megállapodást kötöttek, és az átadással a területrész választópolgárainak többsége helyi népszavazás során egyetértett. E rendelkezést helyeseljük, ugyanakkor fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az érintett lakosok önrendelkezése nem sértheti aránytalanul az átadó település önkormányzatának, lakosainak érdekeit. Erre talán jelenthet garanciát, hogy a területrész külterületét a belterületi népességgel arányosan rendeli megállapítani a törvényjavaslat. A vagyon megosztására pedig a feladat- és népességarányos megosztás az irányadó.

Nem látunk azonban semmi biztosítékot arra, hogy csekély számú népesség, jelentéktelen nagyságú külterület átadása mellett önkormányzati vagyon körébe nem tartozó, jelentős adót fizető mezőgazdasági, turisztikai létesítmény ne kerüljön ily módon a szomszédos település területére, jelentős érdeksérelmet okozva az átadó településnek. Nem látom, hogy mi a jogkövetkezménye annak, ha az előkészítő bizottság a törvény felhatalmazása - 4. § - alapján bemutatja, hogy az átadás milyen hátrányokkal jár az átadó település önkormányzatára. Vajon dönthet-e erre hivatkozva a megyei bíróság egy sikeres és eredményes népszavazás ellenére az átadás megtagadásáról?

Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Figyelemre méltó, hogy miközben a közigazgatás korszerűsítése címén mélyreható, jelentős, közigazgatási határokat átrajzoló, sokak szerint az országot fenekestül felforgató változtatásokat terveznek, aközben - egyébként helyesen - a területrészek átadására a javaslat csak megyén belül ad lehetőséget. E törvény kapcsán legalább az előterjesztő végiggondolta, hogy a területszervezési kérdésekhez csak nagy elővigyázatossággal szabad hozzányúlni. Ez az óvatosság és gondosság szükségeltetne a tervezett nagy reform ügyében is.

Mindent egybevetve a javaslatot az MDF frakciója fontosnak, sürgősnek, ezért támogatandónak tartja.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

Forrás: parlament.hu