DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvény szelleme a normális állapotot feltételezi, tehát minden annak rendje-módja szerint zajlik, hogy ahol területátcsatolásról van szó, ott a képviselő-testületek egymással dűlőre jutnak, előzetesen megállapodnak, majd az előzetes megállapodás alapján - ahogy Gyapay képviselő úr elmondta - végbemegy ez a folyamat, és lezajlik ez az egész procedúra.

Én abból indultam ki, hogy ha ez a törvény szelleme, akkor teljesen felesleges a 7. ajánlási pontban hat hónapot várni arra, hogy a helyi népszavazás lefolytatását követően ilyen hosszú időn keresztül állapodjanak meg.

(21.10)

Ha megvan az előzetes megállapodás, az az összes pontot feltételezi már, hogy megállapodtak, arra ráteszi a pontot egy helyi népszavazás, felesleges ilyen hosszú időn keresztül várni.

Lehet, hogy az a két hónap, amit én ebben az ajánlási pontban megjelöltem, kevés, de én hat hónapot szükségtelennek tartok. Abban az esetben viszont, ha nem a kívánt és - még egyszer használom a szót - a normális állapotnak megfelelően zajlik le egy ilyen procedúra… - és általában ez lesz majd a tipikus, hogy így mondjam, Németh Zsolt képviselő úr néhány példát sorolt is erre, mert mindig valamilyen érdek, valamilyen gazdasági területi érdek jelenik meg ilyenkor, akár egészen parciális érdek is, és ilyenkor ez a folyamat nem ekként zajlik.

Ehhez viszont komoly segítséget kell hogy nyújtsanak az állami szervezetek vezetői. Nem véletlen, hogy a közigazgatási hivatal vezetőjén kívül más állami, centrális alárendeltségű szerv vezetőire is kötelezővé tenném ebben az eljárásban a 12. ajánlási pontban a közreműködést, hiszen az a feltételezés, hogy majd a közigazgatási hivatal vezetője a többi dekoncentrált szervből úgymond - idézőjelben - kiveri majd azokat az adatokat, azt a segítségnyújtást, amire szükségük van az önkormányzatoknak, nem biztos, hogy olyan erővel bír, mint az a törvény, amit a parlamentben meghozunk, és kötelezővé tesszük, mondjuk, a földhivatal vezetőjének, akinek a tevékenysége ebben a feladatkörben meghatározó, hiszen területről, helyrajzi számokról van szó, hektárokról, négyzetméterekről esik majd szó.

Ugyancsak az egyik fontos és a törvény szellemével azonos az a javaslatom, hogy a területen szolgáltatást nyújtó gazdasági társaságok vezetőjének is közre kell működni ebben akkor, amikor állami többségi tulajdonban vannak.

Kimondom, ezek a Volán-vállalatok. Sok esetben közlekedésbéli problémák miatt akarnak átcsatolódni egy másik településrészhez, mert ott jobb a közlekedés, ott netán egy másik Volán szolgáltat.

Ebben az esetben, ha ezeknek a cégeknek a vezetői - és ezekre van ráhatás, hiszen az ÁPV Rt-n keresztül az államnak ráhatása van - nem működnek közre, mert adott esetben piacot veszít az egyik, akkor itt is nehézségekbe, falakba ütköznek netán az önkormányzatok, ezért bővítettem a közigazgatási hivatal vezetőjének a más centrális alárendeltségű szervezetek vezetőire, illetve a területen szolgáltatást nyújtó gazdasági társaságok vezetőire a szakmai segítségnyújtás kötelezettségét.

Tisztelt Országgyűlés! A 9. ajánlási pontról szeretnék még néhány szót szólni. Erre utalt egyébként Lezsák képviselőtársam is. Itt Zamárdi ügyén a Legfelsőbb Bíróság hozott döntést, és a Legfelsőbb Bírósághoz igazodik a 103/A. § (2) bekezdése. Itt a bírói útnak nagyobb teret kívánok adni, hiszen szóltam arról, hogy bizonyos gazdasági érdekek, olyan jellegű érdekérvényesítő kapcsolatok is megjelenhetnek, amelyeket szerintem vizsgálni kell, ezért szerintem nem elegendő csak a népesség és a feladat, hanem ezen felül is lehet vizsgálni ezt az egész rendszert. Ezt a célt szolgálja egyébként ez a javaslat. Ez egy kitágító erejű javaslat, kérném szépen, hogy ezt támogassák a képviselőtársak.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu