GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Az egységes európai piac megköveteli, hogy a fogyasztók e piac bármely részén egyformán biztonságosan és egyformán jó minőségű árukhoz, szolgáltatásokhoz jussanak hozzá. Mindez erősíti a fogyasztói bizalmat, és ez a fogyasztói bizalom elengedhetetlen a piac egészének, az összes szereplőnek a sikeréhez is. Ennek a felismerésnek az eredményeképpen az Európai Unióban az elmúlt években jelentősen felértékelődött a fogyasztóvédelem szerepe.

Nem véletlen, hogy Magyarországon is a fogyasztói érdekek védelmét első ízben átfogó módon biztosító fogyasztóvédelmi törvényt az Országgyűlés közvetlenül a csatlakozási tárgyalások megkezdését megelőzően, 1997-ben fogadta el. Ez a hatályos fogyasztóvédelmi törvény egységesen szabályozza az Európai Unióban elismert fogyasztói jogokat, és ehhez kapcsolódóan meghatározza a fogyasztói érdekek érvényesítéséhez szükséges alapvető intézmény- és szankciórendszert is.

Az 1998. március 1-jei hatálybalépés óta eltelt időszak tapasztalatai alapján a törvény alapvetően elérte a kitűzött szabályozási célokat. Az Európai Unió tagjaként való zökkenőmentes működés biztosítása érdekében ugyanakkor szükségessé vált a fogyasztóvédelmi törvény néhány rendelkezésének kiegészítése, módosítása is.

A most tárgyalandó törvényjavaslat benyújtását széles körű társadalmi és szakmai egyeztetés előzte meg. A törvénymódosítás tervezetét megtárgyalta az Országos Érdekegyeztető Tanács gazdasági bizottsága, majd a plenáris ülése is. A szociális partnerek egyetértettek az előterjesztéssel, és támogatták annak benyújtását.

A fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetekkel és az érintett szakmai szövetségekkel folytatott egyeztetést követően a módosítástervezet megvitatásra került a gazdasági és közlekedési miniszter mellett működő fogyasztóvédelmi tanácsadó testület ülésén is. A részt vevő szervezetek időszerűnek tekinthető javaslatait beépítettük a szabályozás tervezetébe.

Így a jelenleg tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat a még hátralevő jogharmonizációs feladatok teljesítését, illetve az Európai Unió joggyakorlatához, illetve fogyasztóvédelmi elvárásaihoz való igazodást célozza. Ennek megfelelően a javaslat nem tér ki azokra a fogyasztóvédelmi intézményrendszert érintő koncepcionális kérdésekre, amelyeket az előzetes vizsgálatok most nem tartottak időszerűnek, illetve nem illeszkednek a jogharmonizációs célkitűzéseinkhez. Ilyen törekvések voltak a fogyasztóvédelmi felügyelőségek kettős irányításával kapcsolatban, vagy éppen a békéltető testületek területi szervezése, illetve működtetése és elhelyezése kapcsán.

A törvény előkészítése során természetesen fölmerültek ezek a kérdések, és visszaköszöntek a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának megvitatása során is az egyes bizottságokban.

(12.30)

A kormány azonban azért nem tartja aktuálisnak az ezekre vonatkozó módosításokat, mert úgy ítéljük meg, hogy ezek a kérdések a közigazgatási és területszervezési reform összefüggéseiből kiragadva nem rendezhetőek kellő hatékonysággal. Tehát itt egy komplex módosításra lesz szükség, ami a területi államigazgatási reform tényleges megvalósítása kapcsán lesz aktuális.

Rátérnék azokra a kérdésekre, amelyeket viszont érint a törvényjavaslat. Első helyen emelném ki az általános termékbiztonságra vonatkozó szabályokat, amelyeknek a hatályos szabályozása az 1997-es európai közösségi jogi követelményeknek megfelelően készült el, azonban az Európai Unióban a közelmúltban e tekintetben új irányelveket fogadtak el. Az általános termékbiztonságról szóló új irányelv célja, hogy az Unió a szabályozással járuljon hozzá a fogyasztók egészségének és biztonságának védelméhez.

A magyar termékbiztonsági szabályozás szerkezetét tekintve a fogyasztóvédelmi törvény szintjén rögzíti azoknak az áruknak az alapvető biztonságossági követelményeit, amelyekre szabvány vagy egyéb rendelkezés nem állapít meg konkrét műszaki-biztonsági előírásokat. Szintén a törvény határozza meg a gyártó és a forgalmazó termékbiztonsággal kapcsolatos kötelezettségeit. A részletes szabályokat és a hatóságok kötelezettségeit viszont a fogyasztóvédelmi törvény felhatalmazása alapján az áruk és szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló kormányrendelet tartalmazza.

Szintén az európai uniós tagsággal áll összhangban a címkézési szabályok módosítására tett javaslat. Ennek lényege, hogy az uniós joggyakorlatnak megfelelően csak azoknak az áruknak az esetében lesz kötelező a származási hely feltüntetése, amelyek nem az európai gazdasági térség államaiból származnak. Természetesen az új szabályozás nem zárja ki annak lehetőségét, hogy azoknak az áruknak az esetében is, amelyek az említett európai gazdasági térség államaiból származnak, önkéntesen, mint például a magyar bor vagy a belga csokoládé esetében, speciális marketingcélokat szolgálva, továbbra is feltüntetésre kerüljön a származási ország.

Ezen túlmenően a címkézési szabályokat a kormány az európai uniós elvárásokon kívül is kiegészítésre javasolja. A környezettudatos fogyasztói magatartás kialakítása érdekében a címkézési követelmények közé beépítésre került a hulladékgazdálkodással kapcsolatos figyelmeztetések köre is.

Tisztelt Ház! Az 1997-ben elfogadott fogyasztóvédelmi törvény a fogyasztói jogviták gyors és hatékony és nem utolsósorban olcsó elintézése érdekében létrehozta a békéltető testületek intézményét mint az alternatív vitarendezési fórumok új, speciális szerveit. A békéltető testületek a fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésére, az Európai Bizottság vonatkozó ajánlásának megfelelően, független testületként jöttek létre. A békéltető testületek működésének megkezdését az Európai Bizottság is kitüntető figyelemmel követte. Működésük eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy jelentős szerepet játszanak a fogyasztói jogviták peren kívüli rendezésében, a fogyasztók számára a bírósági eljárásnál gyorsabb és olcsóbb rendezést biztosítanak. Ezért a fogyasztók körében is egyre népszerűbbek.

A törvény felülvizsgálata során alkalom nyílt arra, hogy a békéltető testületek eljárási tapasztalatai alapján kiszűrjük az új intézményrendszer működésének gyermekbetegségeit. A benyújtott módosító javaslat ezért tartalmazza a pontosításokat, illetve kiegészítéseket, amelyekkel a békéltető testületek eljárása még hatékonyabbá, gyorsabbá és ingyenessé válhat. A módosításra tett javaslatok közül szeretném kiemelni, hogy a békéltető testületeknél való eljárás kezdeményezése ingyenessé válik. Az elnök képviseleti joga az eljárás meggyorsítása érdekében kiteljesedik, és a továbbiakban a párhuzamos eljárásindítás kiküszöbölése érdekében az eljárás egyidejűleg csak egy helyen lesz kezdeményezhető.

A változtatások bevezetése nem kíván különösebb felkészülést sem a gazdaság szereplőitől, sem a jogalkalmazóktól. Ezért a hatályba léptetésre a kihirdetést követő 30. napot, illetve az Európai Unióhoz való csatlakozás napját javasoljuk.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatot négy állandó bizottság ajánlotta általános vitára alkalmasnak. Külön örülünk annak, hogy a négyből kettőben egyhangúlag döntöttek az általános vitára való alkalmasság mellett. E bizottságok között a gazdasági bizottság is egyhangúlag támogatta a koncepciót.

Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy a fogyasztóvédelmi törvény javasolt módosításait megvitatni szíveskedjenek, és javító jellegű javaslataikat tegyék meg, és a végén fogadjuk el közösen a törvényjavaslatot.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu