DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hozzászólásom címe “Tények és trendek a vállalkozásfejlesztésbenö lehetne, ha kellene címet adni, de remélem, ki fog derülni az elmondandókból.

A Medgyessy-kormány megalakulásakor az értékek megőrzését és az európai normáknak, a piacgazdaság követelményeinek megfelelő továbbfejlesztését vállalta a vállalkozásfejlesztésnek. A Széchenyi vállalkozásfejlesztési program meghirdetésekor szemléletváltást ígértünk. A Széchenyi-terv során érvényesülő, a vállalkozók szűk körét érintő rendszerhez képest a kis- és középvállalkozások széles köre számára elérhető, ugyanakkor a magánforrásokat is hatékonyabban mobilizáló rendszert hirdettünk meg. Mindez a kormányprogram esélyegyenlőségre, egyenlő hozzáférésre, átláthatóságra vonatkozó pontjainak filozófiájára épült.

E célok jegyében 2003 folyamán olyan finanszírozási, támogatási konstrukciók kerültek kialakításra, amelyek széles vállalkozói kör számára kínálnak lehetőséget. A 2003-ban teljessé vált négylépcsős hitelprogram, a faktoring díjtámogatási program és a kisvállalkozói tőkebefektető cégek tevékenységének beindulása révén 2003-ban mintegy 12 ezer vállalkozás jutott az állami támogatás valamely formája mellett kiegészítő fejlesztési pénzekhez. Ennek keretében a felhasznált források összege meghaladja a 60 milliárd forintot egyetlen évben, tisztelt képviselőtársaim. A Széchenyi-terv szinte egyetlen támogatási eszközének, a vissza nem térítendő támogatásoknak folytatását jelentette - tehát nem szüntettük meg - a Széchenyi vállalkozásfejlesztési program által működtetett pályázati rendszer, de ennél a folytonosságot jelentő területnél is érzékelhető az új szemlélet érvényesülése.

A Széchenyi-terv során pályázati támogatáshoz jutott vállalkozók száma megtöbbszöröződött, a pályázatok célrendszere, elemei, értékelése a nemzeti fejlesztési tervvel és az európai uniós támogatáspolitikai elvekkel összhangba kerültek. Míg a Széchenyi-terv két évében összesen 3200 kis- és középvállalkozás - tehát a 10 ezer a mikrovállalkozásokkal együtt értendő - jutott mintegy 40 milliárd forint támogatáshoz, addig 2003-ban, ahogy államtitkár úr is említette, több mint 4500 nyertes pályázó tevékenységéhez jutott 12 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás formájában. Ha ehhez hozzávesszük a már említett 12 ezer kamattámogatás keretében biztosított 60 milliárd forintot, akkor úgy érzem, hogy a trend is érzékelhető.

A pályázati kiírások már 2003-ban is összhangban álltak az Európai Unió támogatáspolitikai elveivel, tartalmazták az Unió által előírt indikátorokat, bírálati szempontokat és eljárási szabályokat. Az eredeti Széchenyi-tervnél ezeket hiába keresnénk. Nem véletlen, hogy az Unió azt nem fogadta el az Orbán-kormánytól nemzeti fejlesztési tervnek. 2003-ban elkészült a pályázatok utóértékelési rendszere, amelynek segítségével követhetővé és elemezhetővé válnak a támogatott fejlesztések, valamint a támogatások makrogazdasági hatásai. A 2003. évi pályázatok a vállalkozások versenyképesebbé válásához szükséges beruházásokhoz, a különféle üzleti szolgáltatások igénybevételéhez, a számítógépes hálózatok fejlesztéséhez, a korszerű minőségbiztosítási és vállalatirányítási rendszerek bevezetéséhez, saját honlap kialakításhoz adnak támogatást.

A társadalmi és gazdasági esélyegyenlőséget, valamint a roma népesség integrálását szolgálta a roma kisvállalkozók piaci esélyeit javító fejlesztések és beruházások támogatására kiírt pályázat, ami már túlmutat a szorosan vett vállalkozásfejlesztésen a felzárkózás esélyének érdekében. 2004-től az Európai Unióhoz történő csatlakozás révén az Unió forrásai is bevonásra kerülnek a hazai vállalkozásfejlesztésbe. 2004 és 2006 között összesen 43 milliárd forint áll rendelkezésre uniós forrás és hazai társfinanszírozás keretében a hazai kis- és középvállalkozások részére.

Az uniós források minél hatékonyabb kihasználása érdekében 2004 februárjában elindult a multiplikátorképzési program, amelynek keretében pályázatírók - tehát akik értenek a pályázatok elkészítéséhez - európai uniós pályázati követelményekre irányuló képzését valósítjuk meg közel 500 résztvevővel, záróvizsgával, bizonyítvánnyal. Az “Európa házhoz jönö címmel 2003 februárjában indított országos képzési program 14 megyébe jutott el eddig, 118 kistérségbe, több mint 14 ezer vállalkozás vett ebben részt, összesen 453 szakmai előadás keretében. Ezeket a számokat azért mondom, hogy azért az az érzet, hogy nem készült az ország, illetve a kis- és középvállalkozások az uniós tagságra, valahogy helyre kerüljön.

Amit a kormány ígért a Széchenyi vállalkozásfejlesztési program meghirdetésekor, azt teljesítette. Elindultak és folytatódnak jövőre is a vállalkozások finanszírozási forráshoz jutását segítő hitelkonstrukciók, működnek és jövőre uniós társfinanszírozás mellett bővülnek a pályázati úton elnyerhető, vissza nem térítendő támogatások. Folytatjuk a kis- és középvállalkozások célirányos uniós felkészítését.

Összefoglalva: a Széchenyi vállalkozásfejlesztési program 2003. évi pályázatai és pénzügyi konstrukciói 14-15 ezer vállalkozóhoz jutottak el, több mint 80 milliárd forint értékben, ezzel többször ennyi fejlesztési forrást mozgatva meg. A tények a program sikerét igazolják.

Végezetül egy kérdés: kinek az érdekét szolgálja egyes képviselők hisztériakeltése, amivel véleményem szerint felelőtlenül rombolják a magyar vállalkozók önbizalmát, és akarják elbizonytalanítani a gazdaság szereplőit úgy belföldön, mint határainkon túl? Ez csak önző politikai érdek lehet. Túl kellene már ezen lépni. Nem lenne jobb most, az Unió küszöbén az értékek elismerése mellett és a célok, a közös célok elfogadásán túlmenően a nemzeti összefogás kiterjesztése a vállalkozás területére is? Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu