DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő határozati javaslatban vizsgálóbizottság felállítására van szerencsém indítványt tenni. A vizsgálóbizottság feladata a Millenáris Kht., a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság, a Miniszterelnöki Hivatal és annak Országimázs Központja, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium működésével és gazdálkodásával kapcsolatos, közéleti tisztaságot sértő cselekedetek, továbbá nevezett szervezetek vezetői, vezető tisztségviselői és tisztviselői ezzel összefüggő esetleges felelősségének vizsgálata.

Miért pont ezt a négy ügyet javaslom megvizsgálni - kérdezhetnék önök joggal -, mi köti össze ezt a négy ügyet? Nos, tisztelt képviselőtársaim, mindenekelőtt az köti össze, hogy ezekben az ügyekben az előző kormányzat idején magas állásban volt köztisztviselők, politikusok és politikai kinevezettek gyanúsíthatóak alaposan nagy összegű készpénzek hanyag vagy hűtlen kezelésével. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem az én megállapításom, ezt a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Állami Számvevőszék, a rendőrség és sok esetben maga az ügyészség mondta ki.

Ha csak ennyi kötné össze ezeket az ügyeket, akkor még egy tucatnyit hozzájuk lehetne venni. Ezekben az ügyekben az is történt, hogy az ügyészség vagy megtagadta a vádemelést, vagy az ügyészség szoros felügyeletével nyomozó rendőrség lezárta a nyomozást (Dr. Répássy Róbert: Tehát már nem gyanúsított…), továbbá e határozat ellen benyújtott panaszt - egy kivételével - a legfőbb ügyész elutasította. Ennyiben tehát nem egyedi ügyekről van szó, pontosabban ezek az egyedi ügyek egy jól látható tendenciába illeszkednek, amely tendencia az ügyészségi szervezet működéséről szól, és feltárásához ennél fogva közérdek fűződik.

Tekintettel arra, hogy a határozati javaslat tavaly októberi benyújtása óta további, az említett tendenciába illeszkedő ügyek születtek, már most jelezni kívánom, hogy előterjesztőként minden olyan képviselői módosító indítványt támogatni fogok, amely a felállítandó bizottság hatáskörét ezekre az ügyekre is ki kívánná terjeszteni.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a vizsgálni javasolt ügyek egyikéről, az Országimázs Központ és a Happy End Kft. ügyéről mint állatorvosi lóról külön is szóljak néhány szót. (Felborítja az elé tett pohár vizet. - Demeter Ervin: Csak az igazat!) A vizet felborítottam, és ez lehet, hogy az elektromos rendszerben problémákat fog okozni. (Dr. Répássy Róbert közbeszól.) A Miniszterelnöki Hivatal Országimázs Központja, miként azt a legfőbb ügyész és az Állami Számvevőszék egybehangzóan megállapította, törvénysértő módon megbízta Wermer András, Orbán Viktor akkori miniszterelnök tanácsadója excégét, a Happy End Kft.-t több ingyenes kiadvány, többek között a Millenniumi Országjáró elkészítésével. A Happy End frissen bejegyeztette a MERT 2000 Részvénytársaságot, amelynek egy Happy End-alkalmazott lett a vezérigazgatója. A MERT 2000 Részvénytársaság aztán a Szikra Lapnyomdával elvégeztette a tényleges nyomdai munkákat, majd a nyomdai bekerülési költségeknél lényegesen, egyes esetekben mintegy 1 milliárd forinttal többet számlázva továbbadta azt a Happy End Kft.-nek. A kft. aztán ezt az irreálisan megnövelt költséget fizettette ki az állammal, megtetézve az ehhez viszonyított, így szintén lényegesen megnövelt vállalkozói díjjal.

A közbeiktatott cégtől aztán az ott megrekedt extra profit - idézem az ügyészséget - „
gépbérlet, telephelybérlet és más egyéb jogcímeken kifizetésre került a Happy End Kft.-nek, és egyéb érdekeltségi körébe tartozó társaságoknakö. Az így kiürített cég közbeiktatása révén tehát a Happy End Kft. a ténylegesnél nagyobb költségeket, és azok arányában számított nagyobb vállalkozói díjat tudott az állammal kifizettetni, miközben a közbeékelt magáncégnél már az Állami Számvevőszék vizsgálatait el lehetett kerülni. Mindezen tények tehát egyértelműen kiderülnek, még egyszer mondom, az ügyészség határozatából. Mégis az ügyészség mindezek ellenére úgy döntött, nincs jogalap a vádemelésre.

Az ügyészség határozata szerint továbbá - idézem - „
a MERT 2000 Részvénytársaság érvényesítette pluszköltségö mintegy 800 milliót tett ki. A MERT 2000 közbeiktatásával a Happy End által az állammal kifizettetett vállalkozói díj pedig minden esetben meghaladta a keretszerződés által megengedett 20 százalékot, a Millenniumi Országjáró esetében például 50 százalékra rúgott ez az összeg. Mindezekkel szemben az ügyészség kijelenti, hogy nem állapítható meg a károkozás, és mindezt arra alapozza, hogy a Happy End - idézem - „
elnagyolt árajánlatai és szintén elnagyolt könyvelése, valamint a szabálytalan elszámolások során a tételes költségek bemutatásának hiánya miatt csak becsülni lehet a ténylegesen felmerült költségeketö. Érthető tehát a következtetés: nyugodtan lehet lopni, csak rosszul kell könyvelni, és aztán trehányul elszámolni. (Dr. Répássy Róbert: Be fognak perelni…)

Az ügyészség határozatából továbbá kiderül, az érdemi munkát a Happy End dolgozói, illetve a lánc végén álló nyomda végezte. Az alkalmazottból lett vezérigazgató ugyanazt a tevékenységet folytatta, mint amit a Happy End Kft. alkalmazottjaként végzett, csak a MERT 2000 neve alatt extraprofitot realizálva. A megszüntető határozat indoklásában viszont ugyanez az ügyészség ezzel homlokegyenest ellenkezőleg megállapítja, hogy a közbeiktatott cég - idézem - „
kimutatható és számon kérhető munkát végzettö.

(20.50)

Még érdekesebb az állami megrendelői oldalnak a közvagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos felelőssége. A határozat előbb megállapítja, hogy a Miniszterelnöki Hivatal egyik illetékese, Nagy Bernadett - idézem - „
a keretszerződés előkészítésében tevékenyen részt vett, és jelen volt mind a közbeszerzési eljárás tárgyalásain, mind a közbeszerzési eljárás bírálóbizottsági üléseinö. Majd tényként megállapítja azt is: “A kiadványok esetében az eseti szerződéseket minden esetben az Országimázs Központ részéről az osztályvezető, Nagy Bernadett írta alá. Az eseti szerződésekhez kapcsolódó részletes költségvetés tartalmazta többek között a nyomdai költségelemet is, melyet viszont Nagy Bernadett annak ellenére nem ellenőrzött, hogy e keretszerződés alapján a teljesítésigazolást az igazolt költségek ellenőrzésével lehetett volna csak kiállítani.ö - idézet vége, még mindig az ügyészség megállapításából. Végül aztán ugyanez az ügyészség a megszüntetés indokaként azt állítja, hogy kétséget kizáróan nem állapítható meg az, hogy Nagy Bernadett felismerte volna azt, hogy a teljesítés igazolása előtt neki tételes költségelszámolást kellene kérnie a vállalkozótól. Arról viszont, hogy a vezető köztisztviselő előtt a közreműködésével létrejött keretszerződés egyértelmű előírása ellenére miért maradt volna homályban, hogy az eseti szerződések megkötésekor, illetve a teljesítés igazolásakor ellenőriznie kell a költségelszámolást, nos, erről az ügyészségi határozat nagyvonalúan hallgat.

A határozatból az is kiderül: “Az ajánlat megtétele után és az eseti szerződések megkötése előtt a megrendelőnek jogában volt az árkalkulációt független szakértővel felülvizsgáltatni, és elutasítani, ha nem felel meg a keretszerződésben meghatározott árképzésnek.ö Azzal viszont a határozat egyáltalán nem foglalkozik, vajon a Miniszterelnöki Hivatal eljáró vezetői ezt az ellenőrzést megtették-e vagy elmulasztották.

Egyáltalán nem vizsgálta továbbá az ügyészség egyéb, a feljelentésben egyébként nevesített gazdasági bűncselekmények elkövetését, például a számviteli fegyelem megsértését vagy a gazdasági adatszolgáltatás elmulasztását. Nem vizsgálta továbbá az igazi felelősök, a Miniszterelnöki Hivatal magas rangú vezetőinek felelősségét. A határozatból kiderül: “Dr. Borókai Gábor volt államtitkár és dr. Tóth István Zoltán volt főosztályvezető tanúként úgy nyilatkoztak, hogy a szerződéskötés előtt a Happy End Kft. ajánlatát mindketten ellenőrizték, és ha az árat megfelelőnek tartották, létrejöhetett a szerződés.ö Ugyancsak a határozat fogalmaz úgy, hogy mindketten ezen területről érkeztek a közigazgatásba, tisztában voltak a piaci viszonyokkal. Ennek ellenére a határozatban föl sem merül, hogy nekik mint szakértő vezetőknek felelniük kellene az általuk jóváhagyott törvénytelen és költségvetési kárt okozó szerződésekért.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alkotmánybíróság múlt heti, a legfőbb ügyész interpellálhatóságáról szóló döntésével kapcsolatban a legfőbb ügyész úr kijelentette: az ügyészség munkáját a bíróság hivatott megítélni. Ez így is van. Ismert az úgynevezett váderedményességi mutató, amely azt fejezi ki, hogy az ügyészség emelte vádak hány százalékában hozott a bíróság marasztaló ítéletet. Csakhogy mi lenne a helyzet abban az abszurd esetben, ha az ügyészség egyetlenegy vádat sem emelne? A váderedményesség akkor nyilvánvalóan százszázalékos lenne, mégsem mondhatnók, hogy az ügyészség ellátja alkotmányos feladatát. A bíróság ugyanis, tisztelt Ház, csak azokban az ügyekben ítéli meg az ügyészség munkáját, amiket az bíróság elé visz. Így megítélte az ügyészség munkáját két hete, amikor az ügyészség Kovács László ellen indított személyiségi jogi pert, és a keresetet a bíróság első fokon elutasította. (Dr. Répássy Róbert: Gratulálok!) Megítélte három esztendeje az úgynevezett Várhegyi-ügyben is, amikor a nemzeti kulturális örökség politikai államtitkára a rendőrség által hűtlen kezelésnek minősített esetét az ügyészség hanyag kezelés vádjával vitte a bíróság elé, de a bíróság mégis a hűtlen kezelés tényét állapította meg.

De hogyan ítélje meg a bíróság az ügyészség munkáját, ha az nem viszi az ügyet bíróság elé? (Dr. Répássy Róbert: Majd te megmondod!) Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő határozati javaslat ilyen ügyek kivizsgálását indítványozza. Ha ugyanis az ügyészség nem áll feladata magaslatán, akkor megítélésem szerint az alkotmányos felügyeletet érvényesítő Országgyűlésnek kell lépnie. Természetesen az Országgyűlés, illetve annak vizsgálóbizottsága nem helyettesítheti az ügyészséget, nem állapíthat meg büntetőjogi felelősséget vagy annak alapos gyanúját, és nem emelhet vádat. (Dr. Répássy Róbert közbeszólása.) Kivizsgálhatja viszont és a nyilvánosság elé tárhatja az ügyek azon vonatkozásait, amelyeket az ügyészség, ki tudja, miért, elmulasztott vizsgálni. Kivizsgálhatja és nyilvánosságra hozhatja, hogy az egyes ügyekben érte-e kár és mekkora a közt. Kivizsgálhatja és nyilvánosságra hozhatja, hogy az adott ügyek eldöntésében, illetve a döntés előkészítésében kik vettek részt, hogy terheli-e őket politikai felelősség, illetve hogy tapasztalható-e az illetők vagyonában az adott időszakban hirtelen gyarapodás. Mindezekből a tényekből pedig ha vádemelés nem is lesz, a közvélemény ítéletet alkothat magának a szóban forgó ügyekről. Jogállamban ugyanis, tisztelt képviselőtársaim, a büntető ítéleteket a bíróság hozza, az erkölcsi ítéleteket viszont a közvélemény.

Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő határozati javaslat olyan bizottság felállítását javasolja, olyan vizsgálóbizottságét, amely ennek a közvélemény által alkotandó erkölcsi ítéletnek a helyességéhez járulhat hozzá. Kérem, szíveskedjenek támogatni a bizottság felállítását.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu