GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha valaki csak annyit hallana meg napirend előtti felszólalásomból, hogy a téli hideg hónapokban sorba állnak honfitársaink, sok mindenre asszociálhat. Az ötvenes évek kenyérvárakozásaira, a hatvanas évek kitömött óriás bálnájára kíváncsi budapestiekre, a hetvenes évek első új nyugati típusú áruháza előtt toporgókra, a nyolcvanas évek első Adidas cipőboltjának a megnyitására, a kilencvenes évek Gorenje-túráinak a határnál várakozó kocsisoraira, vagy a legutóbbi évek elektronikai áruházainak árengedményes megnyitóira. Nos, nem erről van szó. Polgártársaink nem kenyérért, orkánkabátért, sportcipőért, frizsiderért vagy DVD-lejátszókért álltak sorba, hanem Európáért.

Monet és barátai több mint 160 ezer új barátot vonzottak, Mednyánszky tisztelői pedig meghaladták a 180 ezret. Soha nem volt ennek az országnak a történetében olyan érdeklődés a kiállítások iránt, mint az elmúlt három hónapban. Száz év után olyan impresszionista kiállítás volt a Szépművészeti Múzeumban, amelybe 33 európai és amerikai gyűjteményből érkeztek festmények, rajzok, szobrok. A címadó mellett Renoir, Boudin, Manet és a legjobb barát, Auguste Rodin. És a képeken normandiai tájak, a londoni parlament, holland tulipánmezők, a Szajna-part, velencei utazások, vagyis Európa. A magyar állam 24,5 milliárd forint biztosítási kezességvállalással és 160 millió forint közvetlen támogatással segítette ennek a páratlan kiállításnak a létrejöttét.

De sorok kígyóztak a magyar festőzseni, Mednyánszky emlékkiállítása előtt is. A tárlat egy héttel tovább volt nyitva a tervezettnél, és az utolsó két nap 9 ezer művészetkedvelő nézte meg a mintegy ötszáz Mednyánszky-művet.

Napirend előtti felszólalásomban hadd maradjak én is a címszavaknál. Zajos sikerű magyar művészeti produkciók Európa-szerte, az említett világszenzációnak számító tárlatok itthon, újjáépülő és ingyenessé tett állami múzeumok, újjávarázsolt artmozik, egy százmilliós anyanyelvi pályázat, egy visszakapott, nálunk még sohasem látott Bartók-gyűjtemény, szépülő kastélyok, templomok, mobiltelefonon elérhető kulturális kincsestár és egy egyedülálló, a szakma teljes közreműködésével létrejött filmtörvény - nos, ez az elmúlt háromnegyed év mérlege.

A korábban indult és befejezett vagy az éppen elindult kulturális beruházásokat és szakmai kezdeményezéseket is hosszan lehetne sorolni. Némelyikük ide kínálkozik önök elé, hiszen valamennyiünk közös ügye és valamennyiünk közös felelőssége. Csökkent a könyvek áfája, amit hét éve kérnek a könyvkiadók és -terjesztők. Befejeződött a Szent István-bazilika felújítása, új épületegyüttessel bővült a Szentendrei Néprajzi Múzeum, befejeződött a gödöllői barokk színház és megkezdődött a fertődi kastély, valamint elindult a Mátyás-templom felújítása is. Közben mentőövet dobott a kormány a Fonó Budai Zeneháznak, jelentős kulturális eseményei voltak a Deák- és Rákóczi-évnek. Jelenleg Európa ötödik legnagyobb és leglátványosabb természettudományi múzeuma születik, mintegy 10 milliárd forintos új beruházással.

Nyugodtan lehetünk büszkék minderre, és csöndes örömmel állíthatjuk, ez valóban csak a kezdet. Hiszen tudjuk, az angol után holland és orosz kulturális évad következik, egy újabb, várhatóan százezreket vonzó Giacometti-, majd egy óegyiptomi kopt kiállítás, a kulturális kincsek digitalizálása, modern technikával gazdagodó művelődési házak. Várható egyetértés és az alkotást biztosító nyugalom a filmesek után a táncosok és más művészeti ágak képviselői között itthon, és egy minden eddiginél sikeresebb kultúrdiplomácia külföldön.

Tisztelt Képviselőtársaim! Biztos vagyok benne, hogy mindannyiunknak jót tesz, ha súlyos közéleti vitáink közben felfigyelünk arra, hogy minden bajunk és nehézségünk ellenére a magyar kultúra történései itthon és külföldön újabb és újabb barátokat szereznek. Magyar kulturális invázió zajlik Európában, írta még novemberben egy brit újság szalagcíme. Szeretném hozzátenni, nemcsak a leltár fontos, hanem az a kétségkívül pezsgő kulturális élet is, amely Budapestet Európa egyik meghatározó kulturális fővárosává tette.

Két hónap múlva úgy lépünk az EU-tagok sorába, hogy már letettük kulturális névjegyünket a világban. De egy névjegy csak az érdeklődés felkeltésére elég. Most, a Balassi-évben ennél jóval többért kell dolgoznunk, a jó hírért, a névért.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu