DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Csak hangosan is megismétlem: tehát megkövetem a Zrínyi Miklós Egyetemet. Én sem kívántam senkit megsérteni.

Szeretnék válaszolni Mécs képviselõ úrnak, mert nekem szegezte a kérdést. A 3 százaléknak megadatik, úgymond, a lehetőség, a többinek pedig nem, hogy kiképzésben részesüljön. Van erre megoldás, képviselő úr, a világ számos táján alkalmazzák: bizonyos időintervallumot kiképzési időnek szánnak. Ez nem egy év, ezt elismerem, néhány hét, egy-két hónap, nem tudom, ezt a katonáknak jobban kell tudniuk, hogy mennyi idő szükségeltetik ahhoz, hogy valamiféle alapkészségeket el lehessen sajátítani. Ettől kezdve bizonyos időközönként ennek egyfajta szinten tartása van, ötévente, tízévente, nem tudom, hogyan. Ezt valahol nemzetőrségnek, valahol nemzeti gárdának nevezhetjük, sokféleképpen lehet nevezni. Én azt gondolom, erre szükség lenne.

Csak szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy a közelmúlt eseményei apropóján, ha csak az iraki konfliktusra gondolunk, az amerikai hadsereg nem csak profikat vonultatott fel, nem csak hivatásos állományt vonultatott fel, mert az kevésnek bizonyult volna mindehhez. Kétségtelen, hogy ez persze nem területvédő feladat, ezt elismerem, hanem bizony a Nemzeti Gárdából is mozgósítottak, nem is kevés katonát.

Tehát azt hiszem, amikor felelősen akarunk gondolkodni olyan kérdésekről, mint a katonaság, honvédelem, akkor bizony célszerű az egészet abba a miliőbe behelyezni, amelyről egyébként az alkotmány is szól, hogy a haza védelme milyen típusú kötelezettséget ró az állampolgárokra. Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu