NÉMETH ZSOLT (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. A közszolgáltatásról szóló döntéseket azok számára kell biztosítani, azoknak kell lehetőséget adni, akik valamely szinten elfogultságmentesen, az optimális helyzetet jól mérlegelve tudnak dönteni. Vajon így van-e ez egy társulási tanács esetén? Mi történik ez év késő tavaszán, nyarán, amikor szembesülnek azzal az önkormányzatok, hogy a legutóbbi önhiki-szabályozás folytán nagyon szép számmal, azt is mondhatnám, hogy tömegével nem lesznek képesek iskoláikat fenntartani, mivel a csoportlétszám 7-ről 10-re, illetve 11-re nőtt?

Nem minősítem azt a döntést, ami érlelődne, hogy megszüntetik az iskolát, vagy valamiféle integráció kell, átalakítás, valamit tesznek, ezt nem minősítem, érlelődik ez a döntés, egyik esetben szidják a kormányt, mert az ő döntése folytán jött elő ez a helyzet, egyik évről a másikra, a másik helyzetben lehet, hogy még be is ismerik. Ehelyett, hogy ezt a döntést meghozná az önkormányzat, a következőt tenné, ha elfogadná a parlament ezt a törvényt: felajánlja ezt az intézményellátást vagy feladatellátást a kistérségnek. Arra a szintre telepíti, ahol amúgy az ügyben érdektelenek vannak, jó esetben érdektelenek, adott esetben ellenérdekeltek is lehetnek, és ezt a konfliktushelyzetet egy másik szintre helyezi. Vajon megszületik-e ebben a társulási tanácsban az optimális döntés?

Ha arról beszélünk, hogy az állampolgár érdeke - melyik állampolgár érdeke? Tehát nem biztos, hogy minden feladatra alkalmas a társulási tanács, és csak egy példát hoztam fel ezek közül.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu