BURÁNY SÁNDOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter: Köszönöm, elnök asszony, a szót. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Való igaz, hogy a felnőttképzés nagyon fontos terület, és elsősorban azért, mert ez az az eszköz, ami rövid távon a kezünkben van ahhoz, hogy a munkaerő-piaci feszültségeket fel tudjuk oldani. Rövid távon ugyanis soha nincs egyensúly a munkaerőpiacon, a vállalkozások világában napról napra változik az igény, hogy milyen szakmában, hány embert, milyen képzettséggel kívánnak foglalkoztatni. Ez soha nincs összhangban, napról napra, hónapról hónapra azzal az adott létszámmal, ami éppen rendelkezésre áll.

Ezért a felnőttképzés, az életen át való tanulás programja az, amely segíthet ezen a helyzeten. Képviselő úr tudja, hiszen ma délelőtt a foglalkoztatási bizottságban beszéltünk a foglalkoztatási stratégiáról, amely ugyan ezt a problémát hosszú távon meg fogja oldani, de addig is rövid távon rendelkezésre kell hogy álljanak ezek az eszközök. Ez a felismerés vezette a Medgyessy-kormányt, amikor olyan támogatásokat vezetett be a felnőttképzés területén, amelyet a megelőző kormányok nem alkalmaztak. Az egyik a 2003-tól bevezetésre került felnőttképzési normatív állami támogatás, amely kifejezetten az alacsony képzettségűek képzési színvonalának emelését célozza. A szakképesítéssel nem rendelkezők, a nyolc általános iskolát vagy még annál is kevesebbet végzettek számára jelent ez esélyt arra, hogy munkát találjanak maguknak.

Nos, már a bevezetés évében, 2003-ban közel félmilliárd forintot költöttünk erre a célra, és ez valamivel több mint 5 ezer szakképzetlen ember képzését tette lehetővé. Tudjuk, hogy ezt lényegesen emelni szükséges, ezért ezt a normatív támogatást ebben az évben sokszorosára emeltük, ez a pénz, amely erre a célra rendelkezésre áll a költségvetési törvény által biztosított módon, 3 milliárd forint. És mivel minden forint mögött emberek állnak, hadd mondjam el, képviselő úr, tisztelt Országgyűlés, hogy ez mintegy 31 ezer szakképzetlen ember képzését teszi lehetővé, egyúttal nagyobb esélyt adva az ő további elhelyezkedésükhöz.

A másik kedvezmény, amelyet a korábbi kormányokhoz képest a Medgyessy-kormány bevezetett, szintén 2003. január óta érvényes, és ez a személyi jövedelemadó-kedvezmény, amely tulajdonképpen az embereket ösztönzi arra, hogy saját maguk is képezzék magukat. Abban az esetben, ha valaki ezt elhatározza, hogy ilyen képzésen részt vesz, a képzési díj 30 százalékát jövedelemadójából, legfeljebb évi 60 ezer forintot levonhat.

A harmadik kedvezmény, amelyet vállalkozásoknak biztosítunk, olyan esetben következhet be, amikor a vállalkozások a saját munkavállalóikat képezik, hiszen fontosnak tartjuk, hogy a cégeknél is folytatódjék a szakképzés. Soha nem lehet végleges a tudás, amit megszerzünk. A munkahelyen kívül, a hivatalos oktatási rendszeren kívül folyamatosan, de akár a munkahelyek által szervezetten is, szabadidőnkben, felnőttoktatás keretében tovább képezhetjük magunkat.

(14.30)

A negyedik ilyen támogatás a Munkaerő-piaci Alapon belül van, és ez konkrét problémák megoldására szolgál; abban az esetben, ha valaki átmenetileg elveszíti az állását, ez az a támogatás, amelyet folyósítunk számára ahhoz, hogy egy tanfolyamon részt véve, a további elhelyezkedési esélyeit megnöveljük, hogy egy újabb szakmát adjunk a kezébe, ha a korábbi szakmájában nem tud elhelyezkedni.

Összességében tehát, képviselőtársam, azt mondhatom, hogy ebben az esztendőben mintegy 800 ezer ember vesz részt valamilyen formában a felnőttképzés rendszerében, és ezek közül az emberek közül 350 ezren kapnak ehhez állami támogatást. Kérem válaszom tudomásulvételét.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu