ROGÁN ANTAL, az informatikai és távközlési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár úrnak szeretném elmondani, jól láthatja, hogy rendkívül fegyelmezettek az informatikai bizottság szocialista képviselői, hiszen az ő esetükben különösen elmondható, hogy a szavazás során tanúsított álláspontjukat kifejezetten üléspontjuk határozza meg. Elvégre a vita során ugyanazokkal az érvekkel támadták a telefonadó tervezetét, amelyekkel ellenzéki képviselőtársaik is, de mégiscsak általános vitára alkalmasnak találták a törvényjavaslatot. Ettől azonban azt gondolom, az érveket talán még érdemes megfontolni.

Mivel a politikai vélemény elmondására a későbbiekben a vezérszónoki körben lehetőség nyílik, én most kifejezetten szakmai érveket szeretnék használni, tisztelt államtitkár úr, és ezekkel szeretnék rámutatni a nonszensz voltára annak, amit önök telefonadó címszó alatt előterjesztettek.

Kezdjük azzal, hogy szükség van-e erre a telefonadóra, bármilyen szempontból, európai uniós szabályozás miatt. Én azt gondolom, hogy nincs. Semmilyen olyan európai uniós kötelezettség nincs, ami előírná ennek a telefonadónak a bevezetését.

Az átalányadó jobb-e ebben a formában, mint az eddigi áfa-visszaigénylési gyakorlat volt? Azt kell mondjam önnek, tisztelt államtitkár úr, hogy az ugyanúgy végeredményben egy átalányadó volt, hiszen az áfatartalom 30 százalékát senki nem igényelhette vissza, az ebben a formában ott maradt a költségvetésnél: az ugyanolyan átalány, mintha egyébként 3 ezer forintos fizetési kötelezettséget rónának ki telefonvonalanként.

Teljesen indokolatlannak tartom a telefonadó kiterjesztését a költségvetési intézményi körre, iskolákra, óvodákra, bölcsődékre, és még sorolhatnám. Nem tudom, hogy államtitkár úr gyerekei milyen iskolába járnak, de azt bizonyára észrevehette, hogy az iskolák egy részében az utóbbi időben bevezettek egy olyan új szokást, hogy megjelentek telefonvonalak kifejezetten azért, hogy a szülők azon keresztül utol tudják érni az iskolát. Ezt nem használják a tanárok, nem telefonálnak rajta, csak azért van, hogy a szülők adott esetben a gyerekeiket fel tudják hívni az iskolában. Az a helyzet, hogy ezek után ugyanúgy ki kell fizetni majd a 3 ezer forintos telefonadót.

Vagy a másik nonszensz volta ugyanennek a szabályozásnak, hogy ha összevetjük, körülbelül másfél millió telefonvonalat érint ez Magyarországon - csak az a szórakoztató az előterjesztésben, tisztelt államtitkár úr, hogy az nem a telefonvonalakat, hanem a telefonszámokat adóztatja. Induljunk ki például a magyar parlament esetéből: a Magyar Országgyűlés Hivatala telefonvonalból olyan sokat nem tart fent, viszont az ezekhez kapcsolódó mellékeken keresztül telefonszám közel kétezer van. Most ezek után kalkulálhatja ön, tisztelt államtitkár úr, hogy a Magyar Országgyűlés Hivatalának mennyi telefonadót kell fizetnie az önök által benyújtott előterjesztés eredményeként: körülbelül évi 50 millió forintot. Minden elismerésem az ilyen típusú adózáshoz; ez a költségvetési intézmények köréből, én azt gondolom, teljesen indokolatlan elvonás. De ugyanilyen egyébként tömegével fog sújtani minden nagyobb intézményt.

Szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy ez a bizonyos adózási forma egyébként kifejezetten a kis- és középvállalkozások számára hátrányos, ők azok, akik főleg a vezetékes telefonvonalaik esetében lényegesen alacsonyabb forgalmat bonyolítanak le egy telefonvonalon, mint mondjuk, egy-egy nagyobb cég. Míg egy-egy nagyobb cég meg fogja tudni azt oldani, hogy például a mellékek számának csökkentésével és esetleg néhány kimenő fővonal emelésével lényegében jobban járhat az eddigi áfaszabályozáshoz képest, addig az a helyzet, hogy a kis- és középvállalkozások túlnyomó többsége, valamint az óvodák, az iskolák, a bölcsődék erre kifejezetten rá fognak fizetni.

Én azt gondolom, hogy semmi nem indokolja a telefonadó ilyen formájú bevezetését. Egyetlenegy dolog indokolhatná: az európai uniós csatlakozás nem, szakmai szempontok nem - egyedül az, hogy éhes a költségvetés. Pénzre van szüksége, ezért kívánja módosítani az eddigiekben alkalmazott szabályozást a céges telefonok adóztatásánál. Úgy gondolom, ez nem elfogadható szempont, év közben aztán végképp nem elfogadható szempont. Azzal pedig semmilyen formában nem kalkulál, hogy ezzel mind a magyarországi céges viszonyokat, a versenyszempontokat, a kis- és középvállalkozók teherbíró képességét milyen formában befolyásolja.

Az a javaslatom, államtitkár úr, az informatikai bizottság elnökeként is, hogy ezt a javaslatot egy az egyben vonják vissza, és maradjon az eddigi áfaelszámolási gyakorlat, amely mind az Európai Unió szabályainak megfelel, és egyébként átalány formájában ugyanúgy adóztatja a céges telefonhasználatot Magyarországon. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu