CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/9288. számú törvényjavaslat célja egyfelől megteremteni a távmunka jogszabályi kereteit, másfelől bizonyos kiegészítő rendelkezéseket kapcsolni az egységes munkaügyi nyilvántartásról szóló törvényhez. A kormány programjában vállalta, hogy új jogi kereteket alakít ki a nem hagyományos munkavégzési formák számára. Önök is tudják, a fejlett országokban egyre erőteljesebben jöttek, jönnek létre az atipikus munkavégzési, alkalmazási formák, alkalmazkodva a piacgazdaság követelményeihez, működési sajátosságaihoz. Ezt felismerve 2002-ben az Európai Unió szintjén működő munkáltatói és szakszervezeti szövetségek keretmegállapodást kötöttek a távmunkáról.

A távmunkára vonatkozó uniós megállapodás átvételével kapcsolatban megjegyzendő, hogy ez nem norma, de az Európai Unió fontosnak tartja az irányelvekben nem kihirdetett szabályok tagállami alkalmazását és átvételét is. E tekintetben európai léptékben is úttörő vállalkozásnak tekintendő a távmunka uniós követelményeinek beépítése a magyar jogba. A távmunka szabályozása azért is fontos, mert segíti felzárkózásunkat a fejlett világ munkaszervezési gyakorlatához. Az informatikai eszközökkel történő munkavégzés e fajtájának bevezetésében az Amerikai Egyesült Államok jár az élen. Az Európai Unió körülbelül ötéves lemaradással követi az amerikai tendenciákat, de igen lendületesen, hiszen míg 1999-ben a munkavállalók mindössze 6 százalékát foglalkoztatták távmunkában, addig három év múlva, 2002-ben már 13 százalékát.

Hazánkban az uniós átlagnál jóval kisebb arányban van jelen a távmunka, a jogi háttér tisztázottsága ezért elősegítheti a távmunkavégzés alkalmazását azokon a munkahelyeken, ahol ennek technológiai feltételei már adottak. A foglalkoztatás bővítéséhez is hozzájárulhat a munkaviszony keretei közötti új foglalkoztatási forma. A távmunka munkaerő-piaci szempontból a fiatal, az információs társadalomhoz könnyen alkalmazkodó, illetőleg a kvalifikált munkaerő számára jelent első lépésben új foglalkoztatási lehetőséget. Hatékony eszköz lehet ugyanakkor a területileg egyenlőtlen gazdasági fejlődés kiigazításában, a lassabban fejlődő régiók felzárkóztatásában is, megkönnyítheti a nők, különösképpen a családanyák, valamint az otthonukhoz kötött, megváltozott munkaképességű emberek számára a munkaerőpiacon való részvételt.

Tisztelt Országgyűlés! A távmunka, ahogyan ezt az uniós érdek-képviseleti szervezetek megállapodása is rögzíti, nem jelent önálló jogviszonyt, annak végzése valamely munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történik, a jogalkotásnak ezért a munkavégzés általánostól eltérő feltételeire kell törvényi megoldást találnia. Ennek megfelelően a törvényjavaslat munkajogi alapokon állva a munka törvénykönyve külön fejezeteként szabályozza a távmunkát. A törvényjavaslat a távmunkát a munkáltató működési körébe tartozó tevékenységnek, a munkavállaló által választott, a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen, számítástechnikai eszközökkel történő munkavégzésként definiálja. A távmunkában foglalkoztatott dolgozó olyan természetes személy, aki személyesen látja el feladatát, munkája során nagyfokú önállósággal rendelkezik mind a munkavégzés, mind annak időbeli beosztása szempontjából; ebben áll önállósága, és ehhez kapcsolódik az általánoshoz képest nagyobb személyes felelőssége is.

A távmunka keretében történő foglalkoztatáshoz a felek között külön megállapodást kell kötni. A munkaszerződésnek ki kell terjednie kötelező tartalmi elemként a távmunkásként történő foglalkoztatás tényére is. A magyar szabályozás ezzel kíván megfelelni az önkéntesség követelményének, melyet az uniós szinten kötött megállapodás is rögzít. A munkavállalót tehát csak beleegyezése esetén lehet ilyen formában alkalmazni javaslatunk szerint.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat speciális szabályokat fogalmaz meg a felek közötti kapcsolattartás, a munkáltatói utasításadás és ellenőrzési jog gyakorlása, a munkavállaló és a munkáltató kártérítési felelőssége, a munkaidő beosztása tekintetében. Itt említem meg, hogy a törvényjavaslathoz kapcsolódik egy előkészítés alatt álló kormányrendelet is, amely a távmunkavégzéssel összefüggő költségek megtérítéséről szól: megalkotása előfeltétele az ösztönző adójogszabályok meghozatalának.

A javaslat speciális munkavédelmi követelményeket is megfogalmaz annak érdekében, hogy a távmunkavállalót, akinek munkavégzésére sor kerülhet az otthonában, teleházban, internetkávézóban vagy más közösségi ponton, megfelelő szintű biztonságot jelentő, de rugalmasan alkalmazható rendelkezések védjék. A távmunka munkaügyi ellenőrzés hatálya alá tartozik mint munkaviszony. Ennek kapcsán a törvényjavaslatban rendelkezni kellett a távmunkavállaló magánlakásának sérthetetlenségéhez fűződő alkotmányos alapjog védelméről is.

(12.20)

A távmunkára vonatkozó kereteket a közalkalmazotti és a közszolgálati jogviszonyban is elérhetővé kívántuk tenni. Ennek érdekében csak a köztisztviselői törvény módosítását tartalmazza a javaslat, ugyanis a közalkalmazottakra a munka törvénykönyvének minden rendelkezése irányadó, hacsak maga a közalkalmazotti törvény ellentétes szabályt nem tartalmaz. Ebben az esetben természetesen nem fog ilyent tartalmazni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat másik szabályozási területe az egységes munkaügyi nyilvántartáshoz kötődik, amely 2004. május 1-jén lép hatályba. Itt szeretnék reagálni az adatvédelmi biztos alkotmányossági kifogásaira, melyet az Országgyűlés kijelölt bizottságainak küldött meg. Álláspontom szerint a szabályozás nem alkotmányellenes, mivel az összhangban áll a nyilvántartás céljával, nem tartalmaz a céllal össze nem egyeztethető, azt meghaladó adatkört. A munkaügyi ellenőrzés hatékonyságának elősegítése érdekében ugyanis szükséges a szakképzettség és az iskolai végzettség, valamint a munkabér ismerete, mert csak így dönthető el, hogy a munkáltató betartja-e az alkalmazással összefüggő konkrét végzettséget, szakképesítést előíró szabályokat, illetve a munkavállaló részére a végzettségének, munkaidejének megfelelő kötelező legkisebb munkabért kifizeti-e. Az Európai Unió felé teljesítendő kötelezettségek miatt is szükség van ezekre az adatokra, hiszen csak így kísérhetők figyelemmel azok a munkaerő-piaci folyamatok, amelyekből megállapítható, hogy szükség van-e a külföldiek magyarországi foglalkoztatása terén védintézkedés alkalmazására vagy sem. Csak ezen adatok ismeretében indokolható, ha valamely szakmában vagy régióban akár a munkaerő-piaci helyzet, akár az életszínvonal tekintetében jelentős változás következik vagy következett be. A népszámlálás adatai az előzőekben felsorolt célok elérésére nem alkalmasak, mert népszámlálás csak meghatározott időközönként - átlagosan tízévenként - valósul meg Magyarországon, és a két esemény közötti hosszú időszak nem teszi lehetővé a folyamatok rendszeres figyelemmel kísérését.

Azért sem alkotmányellenes a szabályozás, mert az adatokhoz a jogszabályban előírt jogosultak körén kívül más nem férhet hozzá, tehát az adatok védelme teljeskörűen biztosított. Az egységes munkaügyi nyilvántartásból nyerhető, e körbe tartozó adatok alapvetően nem helyettesítik, hanem kiegészítik a KSH felméréseiből nyert információkat.

Fontos cél a nyilvántartás adatbázisa feltöltésének zökkenőmentes biztosítása. A nyilvántartás működésének megkezdéséhez az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság bocsátja rendelkezésre a munkáltatók és a munkavállalók 2002. és 2003. évi adatait, a 2004. január 1-jétől 2004. április 30-áig tartó időszakra vonatkozó adatok átadásáról azonban korábban nem történt rendelkezés. A javaslat szerint a nyilvántartás számára az erre az időszakra vonatkozó adatokat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adja majd át.

A törvényjavaslat ösztönözni kívánja a munkáltatókat arra, hogy jelentsék be azokat a 2004. január 1. és 2004. április 30. között létrejött munkaviszonyokat, foglalkoztatási viszonyokat is, amelyek tekintetében nem vagy csak részben tartották be a hatályos munkaügyi jogszabályok rendelkezéseit. Amennyiben a munkáltató az ilyen foglalkoztatást kifehéríti, azaz jogszerűvé teszi, mentesülhet a munkaügyi ellenőrzés során kiszabott bírságok befizetésének kötelezettsége alól.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat benyújtását széles körű érdekegyeztetés előzte meg. A törvényjavaslatot az Országos Érdekegyeztető Tanács munkajogi bizottsága és plenáris ülése is megvitatta, és ezzel a szövegével támogatta. A javaslattal egyetértett a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa, a Köztisztviselők Érdekegyeztető Tanácsa, valamint az Önkormányzatok Érdekegyeztető Tanácsa is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, javaslataikkal segítsék elő a távmunka mint új, korszerű munkavégzési forma magyarországi alkalmazását, mely remélhetőleg a munkavállalók és a munkáltatók érdekeit fogja szolgálni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

(Dr. Lázár János elfoglalja jegyzői helyét.)

Forrás: parlament.hu