DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nagy érdeklődéssel vártam, hogy az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottságának alelnöke milyen jogi érveket, milyen alkotmányjogi érveket fog elmondani ebben a vitában. Ilyent Répássy képviselő úrtól nem hallhattunk, helyette körülbelül minden második-harmadik mondatában elhangzott a “bankárö szó. Korábban a “bankárö mint szitokszó a szélsőjobb, illetve a szélsőbal politikai szótárában szerepelt. Sajnálatos, hogy most egy magát polgárinak tartó erő él ezzel az eszközzel.

Úgy gondolom, érdemes a jogi, alkotmányjogi érveket megnézni, már csak azért is, mert ma éppen azért kell újból megtárgyalnunk ezt a törvényjavaslatot, mert a köztársasági elnök úr az Alkotmánybírósághoz fordult. Érdemes megnézni, hogy a köztársasági elnök úr milyen indokokkal fordult az Alkotmánybírósághoz, és mit mondott erre az Alkotmánybíróság, hiszen ez alapján tudjuk eldönteni, megfelelőek-e azok az indítványok, amelyeket az alkotmányügyi bizottság mai ülésén megtárgyaltunk, és amelyről szavazni kell.

A köztársasági elnök úr indítványait hat pontban lehet összefoglalni. A köztársasági elnök úr úgy gondolta, a törvényjavaslat elfogadására a jogalkotási eljárás előírásainak megsértésével került sor, és ez megalapozza az egész törvényjavaslat alkotmányellenességét. Hivatkozott a jogalkotási törvényre, miszerint a jogalkalmazó szerveket be kell vonni az olyan jogszabályok tervezetének előkészítésébe, amelyek az általuk képviselt és védett érdekeket, illetőleg társadalmi viszonyokat érintik. Mit mondott erre az Alkotmánybíróság? Az Alkotmánybíróság leszögezte, hogy a törvényalkotási eljárás ügydöntő, érdemi része a törvényjavaslat benyújtásával kezdődik, annak nem eleme a törvénytervezetek előkészítése, s ugyanígy kívül esnek rajta az előkészítés során lefolytatott egyeztetések és véleményeztetések. A jogalkotási eljárás előírásainak megsértésére alapozott és ezzel összefüggésben az alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt, a jogállamiság elvének szerves részét képező jogbiztonság követelményének megszegését állító indítvány vizsgálata eredményeképpen az Alkotmánybíróság a törvénytervezet véleményeztetésével kapcsolatos kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt a törvényjavaslat alkotmányellenességét nem állapította meg.

Másodszor: a köztársasági elnök úr aggályosnak tartotta azt, hogy a rendelkezés egyedi személyi döntést mond ki normatív törvényi formában, amely által két vonatkozásban is alkotmányellenes. Az egyik ilyen, hogy a vitatott rendelkezést nem általános normaként hozták meg. Erről az Alkotmánybíróság azt mondta, hogy önmagában a döntés egyedi jellege az Alkotmánybíróság ide vonatkozó gyakorlatára is tekintettel nem eredményezi a rendelkezés alkotmányellenességét.

Szóvá tette a köztársasági elnök úr azt is, hogy az érintett személyeknek nem volt meg a jogorvoslati lehetőségük. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az alkotmány 57. § (5) bekezdése a hatósági döntések elleni jogorvoslatok biztosítását teszi alapjoggá. Egyedi döntésekkel kapcsolatban a korábbi alkotmánybírósági határozatok is csak akkor állapították meg az alkotmányellenességet, ha az egyedi döntés alapjogot korlátozott. A fentiekre tekintettel itt sem állt meg az alkotmányellenesség.

Fontos tényként említette a köztársasági elnök úr, hogy egy garanciát von el a jelenlegi törvényjavaslat, méghozzá azt, hogy az állami vezetők határozott idejű megbízása ezzel megszűnne. Ezzel kapcsolatban is kimondta az Alkotmánybíróság, hogy ezzel kapcsolatban sem állt meg az alkotmányellenesség.

Ugyanígy a felügyelet működésével kapcsolatban a felügyeleti szerv stabilitásának kérdésével szintén nem áll meg az alkotmányellenesség.

Végül pedig a felügyeleti tanács helyzetének a szabályozását is hiányolta: erről is kimondta az Alkotmánybíróság, hogy nem alkotmányellenes a jelenlegi jogszabály.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu