KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A részletes vitában az 1. számú módosító indítvánnyal kezdeném a részletes vitához való hozzászólásomat.

Ebben a pontban a törvényjavaslatban a monetáris finanszírozásnak abban az értelemben történő módosítását javasolom, hogy a korábbi kört, tehát azokat az államháztartásból tulajdonjoggal rendelkező szektorokat, szegmenseket, szervezeteket, amelyeket korábban a jogszabály tartalmazott, kibővíti az európai uniós intézményhálózattal, magával az Unióval, illetve ezek szerveivel, pontosítani szükséges. Mert technikailag természetesen lehetséges egy olyan formátum, amikor ezek a különféle szervezetek együttesen birtokolnak olyan tulajdoni hányadot egy-egy monetárisan finanszírozható szervben, amikor a törvényjavaslat által tilalmazott mértékben, de természetesen meghaladja azt a mértéket, amely lehetséges volna. Ennek megfelelően becsempészésre kerülne az “együttesenö szó, amely ilyenformán már értelmezhetővé teszi az együttes tulajdonlást, tehát kizárja bármely államháztartási, illetve a nemzetközi értelemben ide sorolandó nemzetközi intézményi szektor együttes tulajdonát, és ilyen módon ezen keresztül megakadályozza a finanszírozás lehetőségét.

A következő már egységesebb csoport lenne, ez a 2. számú. Természetesen érinteném a Horváth képviselő úr által jegyzett 5., a 6., a 8., illetve a 10., 11. és 12. módosító indítványokat. Az első körben utalnék az általános vitában azon jelzésemre, hogy párhuzamosan fut két törvényjavaslat, részben az MNB-törvényjavaslat, részben a jogalkotásról szóló törvényjavaslat. Itt először az 5. módosító indítványra hivatkozom. Maga a felvezető szöveg, a Horváth képviselő úr által idézett módon is úgy szól, hogy visszautal a jogalkotásról szóló törvényre, ami ugyan még nem került elfogadásra, ott kerülne az alkotmányba illesztést illetően deklarálásra a jegybank rendeletalkotási joga, természetesen annak a formátuma, az azzal kapcsolatos eljárás.

Mindenképpen szükségesnek tartom, hogy a törvényjavaslat - és ezt meg is teszi a módosító indítványokon keresztül, amennyiben elfogadásra kerül - kiiktassa minden kapcsolódó jogszabályból - például itt a hitelintézetekről szóló törvényről van szó - a jegybanki rendelkezésekre való hivatkozást, hiszen így inkonzisztenssé válna a jogrendszerünk abban a tekintetben, hogy az államigazgatás egyéb eszközeiként szabályozott jegybanki rendelkezés mellett most már a jegybanki rendelet is szerepelne a törvényben a jogalkotásra vonatkozó szabály szerint. Ezt a módosító indítványok rendeznék.

Ugyanakkor szükségesnek tartom, hogy a szám szerint 6. számú módosító javaslatban deklarálásra kerüljön az, hogy a jegybanknak azokra a különleges esetekre, amikor a hatályosulás egy speciális esetével állunk szemben, hiszen közgazdaságilag racionális az, hogy az alapkamat mértéke, a kötelező tartalékráta megképzése abban az időpontban, azzal a hatállyal lépjen életbe, amikor az indokolt és racionális, ne pediglen az általános szabályok, a kihirdetésre, a közzétételre vonatkozó szabályok szerint. Azonban bővül a jegybank rendeletalkotása által érintett alanyi kör, a természetes személyekre is kiterjed, ezért szükségesnek ítélem, hogy ha ebben az esetben utólagosan is, de megismerhetővé váljon, így a közzététel tekintetében - az önkormányzati rendelet kivételével - az általában a rendeletekre vonatkozó szabályok szerint történjen ez meg.

Köszönöm szépen a szót, köszönöm a figyelmet. (Taps.)

Forrás: parlament.hu