KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha folyamatokat tekintünk át egy egyébként előttünk fekvő nem túl bonyolult törvénymódosítás kapcsán, akkor én hadd emlékeztessek arra, hogy milyen körülmények között került sor annak idején a bankfelügyelet vezetőinek különböző időpontokban történő leváltására.

Azért érdemes ezt a kérdést, tisztelt képviselőtársaim, itt és most, ezen ügy kapcsán feltenni, mert annak idején, még a PSZÁF létrejöttét megelőző időben a bankfelügyelet vizsgálatokat végzett, többek között például a K&H brókercégénél is, és ott különböző hiányosságokra derített fényt. Ezek kijavítására kérte fel a brókercéget, azzal, hogy a későbbiek során majd egy visszaellenőrzést végez, megállapítandó, hogy eleget tettek-e a felsorolt hiányosságok kijavításának, mert akkor megfelelő módon működhet a cég. És ugyanezt tették annak idején a Hitelbank brókercégével is, ahol szintén hiányosságokat állapítottak meg.

Nos, tisztelt képviselőtársaim, ezt követően törvénymódosításra került sor a parlamentben, létrejött a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, és ezt követően került sor vezetőváltásra a szervezetnél. Ha most én Répássy képviselőtársam stílusában akarnám folytatni a felszólalásomat, azt kellene mondanom, hogy erre a változtatásra azért került sor, mert nem akartak visszaellenőrizni a brókercégeknél, mert a különböző módokon kisíbolt tíz- meg százmilliárdokat ezeken a szervezeteken keresztül akarták mosatni, akkor viszont nem lehetett ott egy független vizsgáló szervezet.

Persze, eszem ágában sincs ilyet mondani, tisztelt képviselőtársaim (Derültség a kormánypárti padsorokban.), csak jeleztem, hogy ilyen módon is föl lehetne építeni egy felszólalást. Azt gondolom, hogy ez most jelen esetben nem lenne feltétlenül helyes, hiszen azon körülményekről érdemes beszélni, hogy vajon miért került elénk ez a törvényjavaslat, milyen következtetések vonhatók le abból, hogy elénk került, és mit lehet tenni a továbbiakban.

De az előttem szóló Molnár képviselő úr már említett különböző okokat, ami miatt annak idején ehhez a törvényhez hozzá kellett nyúlni. És vajon, tisztelt képviselőtársaim, mondhatjuk-e azt, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének működése óta nem történt a pénzügyi rendszerben számos olyan visszaélés, amiket a felügyelet nem vagy későn derített fel, és aminek következtében valóban, részben az adófizetők pénzéből, részben pedig a különböző kisbefektetők pénzéből jelentős összegek eltűnhettek? És az a válasz, hogy de bizony, történt. És ennek a történéssorozatnak két oka lehet: az egyik a felügyelet szakmai munkájának kétségkívül meglévő hiányosságai; a másik pedig a szabályozatlansággal kapcsolatos problémák.

(20.00)

Ezekre a problémákra kereste a választ a törvénymódosítás. Ennek története ismert: a köztársasági elnök úr nem írta alá az Országgyűlés által elfogadott törvényt, és ezzel kapcsolatban különböző alkotmányossági aggályokat sorolt fel. Nyilván képviselőtársaim tudják, de azért nem árt itt sem rögzíteni, hogy a köztársasági elnök úr minden egyes megkeresését illetően az Alkotmánybíróság nem adott helyt a panaszoknak. Amiért a törvényjavaslat mégis elénk került, az egy, a megkeresésekben nem szereplő, egyébként az Alkotmánybíróság által kifogásolt jogbizonytalanságot okozó tényező, nevezetesen, hogy a felügyelet jelenlegi vezetésének mandátuma megszűnik a törvény hatálybalépésével kapcsolatosan, miközben a felügyeleti tanács egy későbbi időpontban jön létre. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint ezen időintervallumban, amelynek a hosszát valóban nem tudhatjuk, szükség lehet olyan döntésekre, amelyeket az Alkotmánybíróság értelmezése szerint esetleg a szervezet nem tud meghozni ezen vezetési bizonytalanság miatt. Ezen persze lehetne vitatkozni az Alkotmánybírósággal, de nem érdemes, fogadjuk el, hogy egy ilyen értelmezést hoztak létre.

Ennek megfelelően a kormány, illetve jelen esetben persze az alkotmány- és igazságügyi bizottság, valamint a költségvetési bizottság benyújtotta azt a módosító csomagot, ami négy pontból áll, és ami egyrészt hivatott az Alkotmánybíróság által kifogásolt jogbizonytalanság megszüntetésére, másrészt pedig végigvezeti a módosításokkal a törvény azon pontjainak megváltoztatását, amelyek szükségesek más okból, a megfelelő határidők tartása érdekében a jogbizonytalanság felszámolására vagy a jogbiztonság erősítésére. Erről szól az előttünk fekvő törvényjavaslat, mely elfogadása esetén biztosan alkotmányos, biztosan lehetővé teszi a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jobb, a megváltozott körülményekre is figyelemmel levő működését; és természetesen ennek van egy olyan következménye is, hogy elfogadásra kerül az a vezetési, irányítási struktúra, amely a törvényalkotó szándéka szerint jobban megfelel a jelenleg a felügyelettel szemben támasztható követelményeknek, merthogy egy szélesebb kontrollt gyakorol a tevékenysége fölött, miközben az apparátus irányítását illetően megtartja a megfelelő egyszemélyi vezetést.

Ami ezen túlmenően van, az valóban egy politikai vita, nevezetesen: akik korábban szemrebbenés nélkül rúgtak ki bankfelügyeleti vezetőket, távolítottak el különböző technikákkal például legfőbb ügyészt, és gátlástalanul változtattak személyi kérdésekben, ha az érdekeik úgy kívánták, most fel vannak háborodva azon, hogy adott esetben a jelenlegi többség egy törvénymódosítással felveti a lehetőségét annak, hogy személyi változás történjen egy szervezet élén, amely szervezet működésével kapcsolatban súlyos kifogások merülhettek fel. Arról nem beszélve, tisztelt képviselőtársaim, ha valakinek vannak információi arról, hogy milyen módon vezetik azt a szervezetet, hogy milyen hangulat van azon a szervezeten belül, és hogy ez milyen módon lehet gátja a jövőbeni hatékony működésnek, akkor, azt gondolom, az nem is nagyon vitathatja, hogy mindannyiunk, de leginkább a befektetők és az adófizetők pénzének védelme érdekében ez a szervezet bizony megérett a változtatásra.

A frakciónk megszavazza ezt a módosító javaslatot, megszavazza a törvényt, annak érdekében, hogy a betétesek megfelelő védelméről a jövőben gondoskodni lehessen.

Tanulsága természetesen van az ügynek: például az ilyen szervezeteket nem kell a politikai zsákmányszerzés terepének tekinteni, mert innen származnak azok a bajok, amelyekkel a jelenlegi koalíciónak kellett szembenéznie.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Forrás: parlament.hu