DR. EÖRSI MÁTYÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tíz nap múlva Magyarország belép az Európai Unióba. Ezzel a mondattal ma már kezdődött felszólalás a parlamentben, és azt hiszem, hogy nem állok messze a valóságtól, ha megjósolom, hogy a mai parlamenti ülésen még kezdődnek így beszédek, és holnap úgy fognak kezdődni a beszédek, hogy kilenc nap múlva vagy nyolc nap múlva, ami egy kicsit emlékeztet a katonakoromra, amikor a végén vágtuk a centit, hogy mikor tudunk leszerelni.

Most ennél persze sokkal jelentősebb eseményről van szó, hogy mikor tudunk belépni az Európai Unióba, amivel kapcsolatban olyan régóta dolgozunk mindannyian, a parlament patkójában ülő minden párt és képviselő. De túl ezen, azt hiszem, hogy generációk álmodtak arról, hogy Magyarország egyszer csak teljes jogú tagként részt tudjon venni az egyik legsikeresebb integrációs szervezet munkájában. És nyilvánvaló, hogy az álmok mellett persze sok tennivaló is vár ránk, nagyon sok törvényt kell elfogadnunk annak érdekében, hogy Magyarország sikeresen tudjon integrálódni tíz nap múlva az Európai Unióba.

Ezért én ezt a törvényjavaslatot úgy tekintem, mint egy - ha tetszik - apró törvényt egy hatalmas integrációs folyamat keretében, mint Neil Armstrong mondta, amikor a Holdra lépett, hogy egy kis lépés neki, nagy lépés az emberiségnek. Ez egy kis lépés a magyar parlament törvényalkotásában, de egy jelentős lépés akkor, hogyha az európai integrációt tartjuk szem előtt.

Tisztelt Országgyűlés! Amiben lehetnek a parlamenti pártok között nézeteltérések, az abban foglalható össze, hogy milyen Európában gondolkodunk. Én magam személy szerint, bevallom önöknek, föderalista vagyok, én egy olyan Európai Uniót szeretnék, ahol bármelyik európai állampolgár, bármelyik európai vállalkozó bárhova menjen Európában, lényegét tekintve ugyanazokat a szabályokat találja, ne kelljen ügyvédhez fordulni, közjegyzőhöz menni, ne kelljen nyomozni a tekintetben, hogy milyen jogi környezetben végzik az emberek és a vállalkozók a munkájukat.

Én tisztában vagyok azzal, hogy ez az én föderalista hozzáállásom még nem a legszélesebb körben osztott, ugyanakkor az Európai Unió fejlődése ebbe az irányba megy, és én ezt a törvényjavaslatot is, pontosabban az Európai Tanácsnak azt a rendeletét, amely megalapozza ezt a magyarországi törvényjavaslatot, ezen föderalista szemlélet egyik lépésének tekintem.

Rendkívül fontos ugyanis a magyar gazdaság szempontjából, hogy ha egy finn vállalat vagy egy portugál vállalkozás, vagy egy ír vállalkozás úgy gondolja, hogy Magyarországon tevékenységet akar folytatni, akkor a gazdasági tevékenységét folytathassa, vásárolhasson, eladhasson, embereket fölvehessen, tehát a munkaerő-piaci helyzetet is segíthesse, rögtön ezzel tudjon foglalkozni, és ne a jogszabályok egész dzsumbuján kelljen magát átrágnia ahhoz, hogy tudja, hogy hogyan tud jogszerűen működni. És én nagyon bízom abban, hogy a törvényjavaslat alapján, most már a törvény alapján, amit a parlament el fog fogadni, nagyon sok vállalkozás fog ilyen konklúzióra jutni, hogy lehet Magyarországra jönni, lehet kereskedni, lehet gazdasági tevékenységet folytatni, mert ez mindannyiunk számára jó.

Nagyon - nem tudom, lehet-e így fogalmazni - szeretném megdicsérni az államtitkár urat - Hankó Faragó Miklósról van szó, az Igazságügyi Minisztérium szabad demokrata államtitkáráról. Ő a bevezetőjében azt mondta, és nekem nagyon tetszettek ezek a szavak, hogy nem azért van szükség erre a törvényjavaslatra, mert egy jogharmonizációs kötelesség, ezért is természetesen, de a törvényjavaslatnak a jelentőségéről beszélt. És valóban, én felrovom ezt minden korábbi, és még akár a mai kormánynak is, hogy nagyon gyakran fordul velünk elő, hogy amikor egy európai jogharmonizációval kapcsolatos törvényjavaslatot hozunk a Ház elé, akkor milyen egyszerű egy miniszternek azt mondani, hogy kérem szépen, ez egy harmonizációs kötelesség, tessék elfogadni, mert belépünk az Európai Unióba.

Ez persze így van, de ezzel nem lehet elintézni a dolgokat, mert ennek a törvényjavaslatnak, majd az elfogadott törvénynek igen komoly hatása lesz a magyar gazdaság jövőjére, tehát nekünk, politikusoknak, köztük minisztereknek, államtitkároknak - és ezért dicsértem meg Hankó Faragó Miklós államtitkár urat - az a kötelességünk, hogy a magyar lakosságnak elmondjuk azt, hogy ezek a törvényjavaslatok, miközben persze a harmonizációval összefüggnek, miért jók Magyarország számára. És valóban, ha ez az európai részvénytársaság, az erről szóló törvény és az ezáltal nyújtott lehetőségek a magyar gazdaság versenyképességén javítani lesznek képesek - márpedig ebben minden hozzászóló egyetértett, hogy ez lesz ennek a hatása -, akkor ez már önmagában indokolja, hogy a magyar parlament, ha szabad ilyet mondani, lelkesen fogadja el ezt a törvényjavaslatot.

Volt a törvényjavaslat indokolásában egy mondat, amire a Szocialista Párt vezérszónoka is kitért, és ez úgy hangzott, hogy az európai részvénytársaság pozitív hatást gyakorolhat a magyar cégjogra is. És én nem győzőm eléggé aláhúzni ennek a jelentőségét, mert miközben a magyar cégjog egyébként jó, megfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket vele szemben a magyar társadalom, ezen belül a gazdaság szereplői joggal támasztanak, azért nagyon sok furcsasággal is bír.

(10.10)

Nem tudom, hogy tudja-e a magyar közvélemény, hogy miért nincs a magyar társasági jogban csendestársaság. Ez egy olyan társasági forma, ami egyébként a világ legtöbb modern gazdaságában létezik.

Elárulom, hogy miért nincs a magyar társasági jogban csendestársaság - mint köztudott, ennek a törvénynek az alapjai még a rendszerváltás előtt jöttek létre, amikor még más politikai rendszer volt -: azért nincsen Magyarországon csendestársasági forma még mindig (Dr. Kosztolányi Dénes közbeszól.), nem, ebben téved, Kosztolányi képviselő úr, ő csak szövegezte a törvényt, politikai döntés született, azért nincsen, mert valamikor a XIX. század vége felé egy fiumei vállalkozót egy csendestársaság tett tönkre. Ez a vállalkozó, akit tönkre tett, bizonyos Csermanek Jánosnak volt az édesapja. Csermanek János Magyarországon később Kádár János néven vált ismertté, és Kádár János kijelentette, hogy amíg ő él, addig Magyarországon nem lesz csendestársaság.

Kádár János már nem él, de csendestársaság még mindig nincsen, de azért fontos tudnunk, hogy milyen történelmi ballasztot viszünk a hátunkon. Úgy gondolom, vagy abban reménykedem, hogy amikor az európai részvénytársaság bekerül a magyar jogba, a magyar jog részévé válik, hozzá tud bennünket segíteni ahhoz, hogy ilyen, egyébként modern és nagyon is hasznos társasági formákat is a magyar társasági jog a palettára felvegyen.

Vagy ha arra utalok, most a hátrányokról szólva a magyar társasági jog területén, hogy mondjuk a magyar társasági jog kicsit adminisztratív szemléletű: én ma már nem vagyok ügyvéd, mert a Fidesz-kormány ebben engem megakadályozott, de korábban voltam, és mindig érdekes volt, amikor külföldi vállalkozók jöttek hozzám, és a gazdaság tevékenységi körét kellett megszabni, nem értették, hogy a magyar ügyvéd miről ad számokat - ez az EÁOR meg TEÁOR, meg nem is tudom, ezek hogy hangoznak. Ez egy régi szemléletet tükröz a magyar társasági jogban, ahol a magyar társaságoknak a tevékenységi köre be van számozva azért, hogy minden hatóság, “big brotherö rajta tarthassa a szemét a társaságokon. Ideje lenne majd ezeken is változtatni. Nagyon bízom abban, hogy az európai részvénytársaságról szóló törvény ehhez majd bennünket hozzá fog segíteni.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Summa summarum, a parlament egy olyan törvényjavaslatot tárgyal, amely annyiban is kiemelkedik az egyéb törvényjavaslatok közül, hogy általában egy ilyen törvényjavaslat valahol segít, valahol pedig érdeket sért, ez a törvényjavaslat pedig, megítélésem szerint, semmilyen magyar érdeket sehol nem sért. Ez a törvényjavaslat vagy nem érinti az embereknek egy körét, vagy pedig akiket érint, ott kifejezetten pozitív hatással bír. Ezért úgy gondolom, minden okom megvan, hogy arra kérjem a parlament képviselőit, a parlamenti frakciók tagjait, hogy igen szavazatukkal segítsék hozzá, hogy ebből a törvényjavaslatból törvény jöjjön létre.

Kicsit furcsa volt, mert hallottam a Fidesz vezérszónokát, aki azt mondta, hogy nincs jelentős kifogás, tehát gondolom, a Fidesz támogatja a törvényjavaslatot - most a címnél vannak apró problémák -, aminek én örülök. Kicsit csodálkoztam, a költségvetési bizottság előadójától megtudtuk, hogy mégiscsak volt 4 ellenszavazat és 2 tartózkodás. Nem tudom, mi volt az oka azoknak az ellenszavazatoknak, lehet hogy azok a képviselők még nem tudták, hogy a törvényjavaslat jó Magyarországnak. De ha most a Fidesz vezérszónokától megtudták, hogy a törvényjavaslat jó Magyarországnak, és ezért megszavazzák ezt a törvényt, akkor azt mondom, spongyát arra a 4 ellenszavazatra, felejtsük el azt a 2 tartózkodást, szavazzuk meg a törvényt.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból. - Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

Forrás: parlament.hu