FONT SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Urak! Látva itt az előttem szólókat, én is megváltoztattam az eredetileg tervezett hozzászólásom gondolatait, hiszen mind a képviselőtársainknak, mind pedig a Magyar Demokrata Fórum szakértői hátterének komoly munkát okozott az európai részvénytársaságról szóló, mondhatni elég nyers törvény. Elnézést kérek a beterjesztőtől, hogy így illetem.

A kezemben egy rövidebb, az asztalomon egy hosszabb elemzése is megtalálható a törvénytervezetnek, de engedjék meg - mondom, inspirálva az előttem hozzászólóktól -, hogy ne a száraz megállapításokat olvassam és soroljam fel, hanem magához az európai részvénytársasághoz, ennek az alapgondolatához, egészen az Európai Unió alapgondolatáig jutva fejtsem ki a Magyar Demokrata Fórum véleményét.

Való igaz, az előttem szólók már említették, hogy nem közvetlen a csatlakozás kötelező előírása szerint kellett ezt a törvénytervezetet megfogalmazni, már kvázi mintha tagok lennénk, úgy tekintjük magunkat, akkor viszont majd kell egy ilyen. Tehát ha jól tudom, az őszi, októberi dátum olvasható ki a kötelezőségből, de megelőlegeztük magunknak a tagságot, tehát úgy tekintjük, hogy kell nekünk is egy ilyen törvény. Ebben a tekintetben, előadótársaim jelezték, a tőke szabad áramlásának egy egyenes következménye a társulási törvény kiterjesztése és a részvénytársaságok most már európai jogszabály szinten való kezelésének következménye, hogy nálunk, Magyarországon is meg kell engedni ilyen típusú együttműködéseket. Vannak persze komoly feltételei is, hogy például 120 ezer euró alaptőkének azért kell lenni. Ez nem kis összeg a magyar tőkeviszonyokhoz képest.

Közismert, hogy az Európai Tanács 2001-ben fogadta el az európai részvénytársaság gondolatát, és ebből rendeletet alkotott, és ennek az egyik következménye egy kiegészítésként a munkavállalók bevonására vonatkozó irányelv. E logika mentén fűzi föl az előterjesztő a most benyújtott törvényjavaslatot.

Mint említettem, a tőke szabad áramlásának kellemes következményeként említették, amiben Magyarország is részt fog venni. Itt nem mindig csak a pozitív oldalát merem megemlíteni a tőke szabad áramlásának. Tudom, érzem, értem, hogy az Európai Unió miben gondolkodik, de nekünk, a Magyar Demokrata Fórumnak van egy fájó pont a tőke szabad áramlásában: tisztában vagyunk, hogy ez az értelmezés mit jelent, de eleinte, amikor az Európai Unió már létezett és tagállamai teljes jogú tagokként úgy működtek, ahogy jelenleg, a termőföld nem volt a tőke fogalmai között, tehát nem volt a szabad áramlás kötelezőségében. Magyarul: ennek a lefordított változata azt jelentette, hogy minden tagállam a termőföldre vonatkozóan nem kellett, hogy kötelezően előírja a tagállami más országból érkező vásárlónak a vásárlási lehetőség felajánlását. Amire aztán a most tíz csatlakozó ország odakerült, hogy végre talán a nagy bővítés létrejön, addigra - már a tárgyalási időszak alatt is - a termőföld is bekerült a tőke szabad áramlásának gondolatkörébe, mert tőkefogalomként tartották nyilván a termőföldet.

Ezt erősen lehetett vitatni, mert egy olyan érdekes tőkéről van szó, a termőföldről, amely korlátos jószág - közgazdasági fogalmaink szerint -, tehát mértéktelenül nem lehet szaporítani a továbbiakban. A tőke általános fogalmára pedig egy ilyen korlátozás nem igaz, ott bármekkora nagyságrendet is el tudunk képzelni. Ebből következett az a kellemetlen jelenség, hogy Magyarországnak is meg kellett engedni például a termőföld-vásárlást bizonyos feltételekkel a csatlakozást követő néhány év után. Egyébként egy másik törvény éppen erről rendelkezik, most a parlament előtt fekszik, és hamarosan a végszavazásához közeledik.

Nos, mint ahogy előadótársaim jelezték, a tőke szabad áramlásának a következményeként, hogy egy részvénytársasági alapításról szóló törvénytervezetet is deklarál Magyarország, mint említettem, a Magyar Demokrata Fórum kissé aggódva tekinti, hogy a tőkefogalmak közé a termőföld is bekerült, és bizony-bizony, nem merem remélni, hogy arra szakosodott részvénytársaságok esetleg ezzel élni is szeretnének, de mindent meg kell tennünk azért, hogy a magyar termőföld döntő többségében a magyarok tulajdona maradjon, úgy, ahogy Franciaországban, úgy, ahogy Dániában, úgy, ahogy Németországban és úgy, ahogy azt Olaszországban megoldották. Ott jöhetett bármilyen európai uniós jogszabály, ott is igaz a tőke szabad áramlása, ott is van európai részvénytársaságról szóló törvény, ott is van egyesülési szabály az új európai uniós jogszabály alapján, mégis, kérem szépen, ott lehetetlen egy kívülálló országból valakinek termőföldet vásárolni. Magyarországon ez sajnos lehetséges, mert nem biztos, hogy bizonyos tőkeszegénység és bizonyos árviszonyok miatt versenyképesek leszünk, amikor a tőkével megérkezők felkínálják azt a nagyobb összeget a magyar termőföldért.

(10.20)

És itt a másik aggálya a Magyar Demokrata Fórumnak, hogy rendben van, ez számunkra is egy olyan jog, magyar állampolgároknak, magyar részvénytársaságot alapítóknak, akik utána talán tehetnek ilyet... Nagyon komoly összeg a 120 ezer eurós alaptőke, és azt gondolom, az összes csatlakozó ország, a kelet-európai országok részére komoly feladatot jelent az a tőkeerőbeli különbség, ami érezhető módon az elmúlt 60-70 évben a szocializmus, kommunizmus következtében kialakult. Mert mindenki tudja, hogy a harmincas években, ha Portugáliát, Spanyolországot, Görögországot összehasonlították Magyarországgal, bizony nagyon szép, előnyös helyzetből tekinthettünk egy összehasonlításra. Ma már ez nem így van, ma már durván fordított a helyzet, talán Görögországgal, amelyet az Európai Unió legszegényebb tagállamának tartanak, tudnánk még valami hasonlóságot erőviszonyban felmutatni.

Tehát tartok tőle, hogy egy európai részvénytársaságról szóló törvényjavaslat, amely majd itt Magyarországon is általános engedményeket, lehetőséget biztosít, nem kizárólagosan a magyar befektetőknek, magyar cégalapítóknak és magyar üzleti vállalkozóknak fog előnyt jelenteni, hanem bizony-bizony egyelőre mindazoknak, akik már pontosan ismerik, hogy mire van szükség, miért van ott szükség. És miután nálunk is a közösségi irányelvekből és a rendeletekből fakadóan elismertnek kell lenni az alapítás lehetőségének, tartok tőle, hogy mások ezzel elsősorban jobban tudnak majd élni.

Nem akarom ezzel megkérdőjelezni az Európai Unió szellemiségét, nagyon távol áll tőlünk, a Magyar Demokrata Fórumtól is, hiszen a XX. század közepétől, második felétől világossá vált, hogy három nagy globális világgazdasági erőközpont alakult ki, az egyik USA Kanadával és Mexikóval, a másik Japán a távol-keleti tigrisekkel, és a harmadik az Európai Unió, amely választ adott erre a világgazdasági globális kihívásra. És a magyar lakosok is arra adtak választ, hogy ehhez a szervezethez, ehhez a globális tömörüléshez szeretnének tartozni. Mondjuk ki, ez egy globális tömörülés, amely a globalizáció minden jegyét magán hordozza, ebben kell majd a magyar állampolgároknak, a magyar vállalkozóknak megtalálni helyüket, hiszen érezhető, hogy itt a magyar törvényeknél a cégtörvény részbeni átgondolása szükségeltetik, a gazdasági törvény részbeni átgondolása szükségeltetik, vagy a kettő párhuzamba hozása, vagy netán fölülírása is megtörténhet. Ez azt jelenti, hogy innentől kezdve nemcsak a tagállami szabályozók vonatkoznak az egyes gazdasági tevékenységekre, hanem az uniós szabályozók is.

Összegzésképpen: a javaslat nem az EU-csatlakozáshoz kapcsolódva, hanem már mint az EU-tagállamot kötelező jogalkotási feladatnak megfelelően tesz eleget. Lényegében a korábbiak érintetlenül hagyása mellett egy új gazdasági társasági, a közösségi jog talaján álló, tehát nem a tagállami jog rendelkezésein alapuló vállalkozási részvénytársasági forma jön, jöhet majd létre, amelyre vonatkozó speciális szabályokat állapít meg a javaslat, a kérdésben releváns Európai Tanács rendeletének és irányelvének rendelkezéseivel összhangban.

A kicsit nehezen követhető - ami a szabályozás jellegéből és tartalmából fakad - és a jogalkalmazás során is kellő felkészültséget igénylő szabályozást korrekt és szükséges jogalkotási munkának tartja a Magyar Demokrata Fórum, ezért azt támogatni fogja a szavazás alkalmával is.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu