DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A posta mindenkor a hatályos törvényeknek megfelelően végzi szolgáltatásait, így szolgálja a lakosságot is. Ezt a törvényt, ami jelenleg vonatkozik a postai szolgáltatásokra, az előző kormányzati ciklus idején az előző többség hozta ebben a parlamentben, ennek a megfelelése folyik azóta is, és ebből következően úgy gondolom, hogy miután önök is megszavazták ezt a törvényt annak idején, meggyőződésem szerint önök is tudták, hogy mit szavaznak meg a parlamentben.

A hálózat átalakításának egyik eleme annak áttekintése, hogy milyen módon biztosítható a postatörvénynek megfelelően szabályozott, úgynevezett fixpontú szolgáltatás a 600 fő feletti lakosságszámú településeken, ahol a postai felvételek gyakorisága igen alacsony, és a postai forgalom is igen alacsony. A hálózati modernizációra az esetleges postai privatizációs elképzelésektől függetlenül is szükség van, a kettő nem függ össze, nem kapcsolódik egymáshoz.

A 2000-ben vezetett mobilpostai szolgáltatást követően 2003-ban indított modernizációs program a mobilpostai szolgáltatási forma kiterjesztését tűzte ki célul, így 2003-ban 120 mobilpostajáratot indított a posta, mely 440 települést érintett, és a 440 településből 200 olyan település volt, ahol korábban nem volt postai szolgáltatás. 2004-ben a hálózatátalakítás folytatása nyomán újabb 186 település kerül a postai vérkeringésbe, amelyek lakossága eddig más településeken vehette csak igénybe a szolgáltatásokat.

A Magyar Posta - mint ahogy a képviselő úr által is ismert - folyamatosan egyeztet az önkormányzati szövetségekkel, a települési önkormányzatok vezetőivel, polgármesterekkel és az önkormányzatokkal a hálózatátalakítás kérdéskörében, erről a képviselő úr az önkormányzati bizottság elnökeként is meggyőződhetett, hiszen 2003. november 12-én az önkormányzati bizottság meghallgatta a társaság vezetőit a társaság céljairól, törekvéseiről.

A privatizációra, a hálózati modernizációra az esetleges postai privatizációs elképzelésektől függetlenül szükség van, a kettő nem feltétele egymásnak, de a posta jövedelmező működésének feltétele az, hogy a hálózati modernizáció bekövetkezzen.

A posta gazdasági eredményei - bár veszteségesből nyereségesre fordult a társaság gazdálkodása az elmúlt évben - jelenleg még nem elég kedvezőek ahhoz, hogy komoly gondolatokat lehessen a privatizáció kapcsán megfogalmazni. A Magyar Postának - ahogy a képviselő úr kérdezi - valóban a településen élő emberek az ügyfelei, ennek érdekében - mint ahogy imént elmondtam a számokat - több mint 300 településsel többre ér el a postai szolgáltatás, mint két évvel korábban elért, ezért meggyőződésem szerint a posta mobilhálózatának működésével jól szolgálja azt a célt, hogy egyrészt intelligensebb szolgáltatásokat nyújtson, másrészt pedig olyan településekre is eljusson a postai szolgáltatás, ahol korábban nem volt ilyen jellegű szolgáltatás.

Ellentétben a képviselő úr kérdésében megfogalmazott állítással, a Magyar Postánál nem lesz több ezer fős létszámleépítés. 2004-ben az érdekképviseletekkel történt megállapodás ezer fő leépítését rögzíti a postánál, amit a társaság természetesen be fog tartani. Ez a szükségszerű létszámcsökkentés alapvetően technikai-technológiai változásokból adódik. A Magyar Posta bértömeg-gazdálkodást folytat, ami azt jelenti, hogy a létszámleépítés kapcsán felszabaduló bértömeg ott fog maradni a postásoknál, a postánál dolgozók jövedelmét fogja tovább gyarapítani.

Úgy gondolom, hogy a képviselő úr valamennyi kérdésére sikerült választ adnom, és remélem, hogy a képviselő úr is egyetért azzal, hogy a 2000-ben elfogadott törvénynek megfelelően elindított postai modernizáció a Magyar Posta jövőjének is a záloga.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu