IVÁNCSIK IMRE honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A kormány féléves törvényalkotási programjának megfelelően befejeződött a honvédelmet érintő egyes törvények módosításáról szóló T/9942. számú törvényjavaslat előkészítése.

Az előkészítés folyamatában először szakértői, majd a benyújtást követően politikai egyeztetést tartottunk a parlamenti pártok frakcióival. A tárca vezetése remélte, hogy a parlament mindkét oldalán talál partnereket egyes kérdések soron kívüli rendezésére, még az önkéntes haderőre áttérést biztosító törvénycsomag beterjesztése előtt.

Meggyőződésünk, hogy a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény, a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény egyes elemeinek felülvizsgálata szükségszerű, elkerülhetetlen.

(9.50)

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat elfogadása időszerű és kölcsönös szándék esetén lehetséges. Több szempont is a mostani beterjesztés megfogalmazása mellett szólt. Adott volt egyrészt az európai uniós csatlakozás időpontja, amely szükségessé tette a közös kül- és biztonságpolitikából kifejlődő katonai együttműködés szabályainak kialakítását. Az Európai Unió vezette missziók tevékenységére vonatkozó szabályok megteremtése nem odázható el, mivel a külföldi szolgálatteljesítés jogszabályi környezete nem függhet attól, hogy az adott missziót éppen a NATO vagy az Európai Unió vezeti-e.

Nemrég fogadtuk el a Magyar Honvédség hosszú távú fejlesztésének irányairól szóló 14/2004. számú országgyűlési határozatot, amely tartalmazza többek között a Magyar Honvédség megváltozott feladatrendszerének hangsúlyait is. A kormány e feladatszabást úgy értékelte, hogy nem halasztható a fegyveres erők törvényben meghatározott feladatkörének korrekciója, a védelmi felülvizsgálat országgyűlési döntéssel is megerősített elképzelései szerint.

Szükségessé teszi a törvényjavaslat benyújtását továbbá, hogy a Magyar Honvédség készenléti rendszerének, különösen a légtérvédelemmel kapcsolatos feladatoknak a szabályozása hiánypótlás, főként az elmúlt év végi alkotmánymódosítás óta. Erre egyébként a parancsokat végrehajtó katonák védelmében is szükség van, illetve a szövetségesi együttműködés is igényli a részletesebb szabályozást.

Tisztelt Ház! Az elmúlt hetek négypárti egyeztetései és a honvédelmi bizottsági vita - amit persze csak igen nagy jó szándékkal tudok vitának nevezni a szó valódi értelmében - ugyanakkor bebizonyították, hogy az ellenzék az eddigi nyilatkozatok szerint meg kívánja akadályozni a törvényjavaslat honvédelmi törvényre vonatkozó elemeinek elfogadását. Mindezt oly módon, hogy a módosítás szakmai érveit a vitában részben meg sem hallgatja, vagy éppen olyan részeket is elvet, amelyekkel összefüggésben sem kérdés, sem pedig bírálat nem hangzott el - sajnáljuk.

Mindezt különösen azért sajnáljuk, mert a kétharmados elemek várható kiszavazásának a jelen törvényjavaslat végleges elfogadásán túlmutató következményei is vannak. A javaslat ugyanis a kétharmados elemek elvetése mellett is megvalósít lényegi korrekciókat. Módosulhat ugyanis a pótlékrendszer, vezényelhetők lesznek hivatásos és szerződéses katonák a NATO és az Európai Unió vezette missziókba, kiegészülhetnek a lakhatási támogatások, és számos törvényalkalmazási bizonytalanság pontosításra kerülhet. A Nemzetvédelmi Egyetem képzési rendje igazodhat a kreditrendszerhez, a hallgatók, kutatók és oktatók egyes jogállási kérdései pedig átfogalmazást nyerhetnek.

A törvényjavaslat szabályozási céljainak többsége tehát megvalósulhat a kétharmados elemek mellőzésével is. Ennek tudatában sem mondunk le arról a szándékról, hogy gondos egyeztetést követően további javaslatokat tegyünk a Háznak a kétharmados törvény pontjainak módosítása érdekében is. Ezért hamarosan - még ebben a hónapban - újabb egyeztetést kezdeményezünk, és abban bízunk, hogy az egyeztetések végeredményeként eljuthatunk egy olyan egyetértési állapotba, amikor világossá válhat mindannyiunk számára, hogy melyek azok a szabályozási kérdések, amelyek megkerülhetetlenek, amelyeket mindenképpen meg kell hoznunk, és melyek azok, amelyekben a kétharmadosság elérése érdekében bírhatjuk az ellenzék támogatását is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Említettem, hogy a konszenzus hiányának a jelen tervezeten túlmutató káros következményei is lesznek. Mindez a törvény-előkészítés következő fél évi, az önkéntes haderőre áttérést biztosítani hivatott szakaszát érinti, ideértve az alkotmány vonatkozó részeinek, illetve a honvédelmi törvény egészének alapvető felülvizsgálatát is. Az áttérés ugyanis elvileg egy új rendszer kompromisszumok árán történő felépítésével vagy pedig a hatályos rendszer egyszerű lebontásával is megvalósítható. A két szabályozási alternatíva eredménye nyilván nem azonos értékű, de az önkéntes haderőre áttérést mindkettő biztosítja. Ami eltér, az a Magyar Köztársaságot érintő esetleges biztonsági kockázatokra adható válasz, az ország védelmi képességének minősége.

Tisztelt Képviselőtársaim! A T/9942. számú törvényjavaslat sorsa, a kétharmados elemek el nem fogadása tehát előre vetíthető. Ellenzéki képviselőtársaim álláspontjának felülvizsgálatát mégis egy előző ciklusbeli példára hivatkozással kérem. A NATO-csatlakozás küszöbén a kormány beterjesztette a honvédelmet érintő egyes törvények akkori módosítását. Az akkori ellenzék támogatása végül az 1998. évi LXXXIX. törvény elfogadását eredményezte. Ráadásul a két törvényjavaslat között nemcsak címbéli, de tartalmi analógiák is kimutathatók.

Erre az előzményre is figyelemmel kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a kormány által benyújtott javaslatot szíveskedjenek támogatni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Forrás: parlament.hu