DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Amikor ezt a törvényjavaslatot megvitatjuk, akkor nyilván először arról kell beszélnünk, hogy miért is van szükség egy ilyen törvényjavaslatra. Az előző hozzászólásokban már történt erre utalás, én is szóltam róla, mint a bizottság előadója. 2002-ben az Országgyűlés módosította az alkotmányt, és e módosítás szerint az országgyűlési választáson, az országos népszavazásban, illetve a népi kezdeményezésben való részvétel szabályai változtak olyan módon, hogy a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező állampolgárok rendelkeznek választójoggal, és megadta a lehetőséget arra is, hogy akik a választás vagy az országos népszavazás napján külföldön tartózkodnak, ők is élhessenek választójogukkal.

Ez a módosítás, ami az alkotmány 70. § (1) bekezdését módosította, 2004. május 1-jétől hatályos, tehát minden olyan választáson és népszavazáson, amely ettől az időponttól kezdve Magyarországon megrendezésre kerül, ezt a jogot biztosítanunk kell a külföldön tartózkodó magyar választópolgárok számára. Mint ahogy beszéltünk már róla, 2002 óta megpróbálunk erre valamilyen megoldást találni, és tényleg most csak felsorolnám a háromféle megoldást, ami szóba került.

Az első a levélben történő szavazás, amiről most Herényi frakcióvezető úr is szólt. Meg kell mondanom, hogy ennek a megoldásnak én egy nagyon nagy pozitívumát látom, azon kívül, amit a frakcióvezető úr elmondott, tehát hogy például olcsóbb, mint bármelyik más megoldás, hogy ez a megoldás nemcsak a külképviseleti szavazásra ad megfelelő szabályozást, hanem arra is, hogy ha egy választópolgár ugyan Magyarországon tartózkodik a választás vagy a népszavazás napján, de nem a lakóhelyén tartózkodik, vagy olyan állapotban van, hogy nem tud elmenni a szavazóhelyiségbe; tehát kiváltja az igazolással történő szavazást és az úgynevezett mozgó urnás szavazást is. A másik megoldás, ami felmerült, az az informatikai úton történő szavazás, amelyet a jelenlegi javaslat is tartalmaz, és végül a harmadik az utazó bizottságokkal történő szavazás. Teljesen egyetértek a frakcióvezető úrral abban, hogy meglehetősen nagy felháborodást váltott ki, amikor nyilvánosságra került, hogy mibe kerül az országnak például az európai parlamenti választás. Én is idéznék néhány címet a mai újságokból: egy külföldi voks ára 124 ezer forint; követségi szavazat több mint egymillió forintért; 300 milliót dobunk ki voksszedők kiruccanásaira.

Ezt a megoldást mi valóban egy alkalomra fogadtuk el azért, mert semmi másban nem tudtunk megegyezni, és feltétlenül szükségesnek tartottuk, hogy az első európai parlamenti választás, amelyen a magyar választópolgárok részt vesznek, az alkotmány szellemének és betűjének megfelelően történhessen meg, de más alkalomra nem tudjuk elfogadni.

Ez a törvényjavaslat a külföldi szavazás lehetőségét a külképviseleteken szavazógép segítségével kívánja biztosítani. Ahogy a bizottsági ülésen is elmondtuk, úgy gondoljuk, hogy két fontos garanciális elemre van szükség. Az egyik, hogy ezt - nem túl szép magyar kifejezésekkel - megfelelő hardver és szoftver kérdéskörének tartjuk, a másik pedig a jogorvoslati lehetőség. És itt feltétlenül szólni kell a külképviseleti választási iroda szerepéről, hiszen amikor a korábbi viták voltak, akkor itt a legnagyobb kifogás a Fidesz részéről úgy hangzott, hogy a külképviseleti választási iroda tagjai állami alkalmazottak, és feltétlenül szükség van szavazatszámláló bizottságra is, amely választott, illetve delegált tagokból áll; nem bíznak a külképviseleteken dolgozó köztisztviselőkben, hogy ők megfelelően látják el a feladatukat.

Érdemes akkor megnézni, hogy mi a legfontosabb feladata általában a szavazatszámláló bizottságnak, és itt az itthoni szavazatszámláló bizottságra gondolok. Nyilván van több apró feladat, de a legfontosabb feladat két elemből áll. Az egyik az a köré csoportosítható, hogy csak a választópolgár szavazhasson, csak egyszer szavazhasson a választópolgár, egyáltalán szavazhasson a választópolgár és titkosan szavazhasson, tehát hogy ezt biztosítsák; a másik pedig maga a szavazatszámlálás. Tehát azt hiszem, ebben nem lehet különösebb vita, hogy ez a két legfontosabb csoport.

Mennyire van szükség erre, illetve mennyire váltható ki a külképviseleti választásnál? A törvényjavaslat szerint a külképviseleti névjegyzéket a külképviseleti választási iroda nem módosíthatja. Tehát nem tudja azt megtenni a választási iroda, hogy fölvenne erre a névjegyzékre olyan személyt, akinek nincs választójoga, vagy aki egyébként Magyarországon szavazott már, csak gyorsan kirohan, mondjuk, Pozsonyba vagy Bécsbe, és akkor ott is le akarná adni a szavazatát. Tehát erre nincsen lehetőség.

Úgy gondolom, hogy két nagyon fontos szempontból jó garanciális szabályokat tartalmaz a törvényjavaslat, és engedjék meg, hogy most ezt a két bekezdést szó szerint idézzem. Az egyik a választási eljárási törvény új, 126/B. § (3) bekezdése: “A külképviseleti szavazás a külképviseleten elhelyezett szavazógép segítségével a szavazás titkosságát biztosító módon történik. A szavazógép biztosítja a szavazat kizárólagosságát, egyszeriségét, anonimitását, pontosságát, valamint a szavazófülkében a szavazó által történő felülbírálhatóságát. A szavazógép használatának módja garantálja a szavazás törvényességét és a szavazat leadásának kényszermentességét. A külképviseleten történő szavazásra a szavazóhelyiségben nem kell urnát felállítani.ö

(Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A második pedig, hogy a választási eljárási törvény 130. §-a a következő (5) bekezdéssel egészülne ki: “A külképviseleti választási iroda tevékenysége elleni panaszról az Országos Választási Bizottság dönt. A panaszt a külképviseleti választási iroda vezetőjéhez kell benyújtani, aki azt faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul az Országos Választási Irodához továbbítja. A panasz közvetlenül az Országos Választási Bizottsághoz is benyújtható.ö Tehát a jogorvoslat lehetősége biztosított.

Miért sürgős, és miért mondjuk azt, hogy nem lenne szabad várni június 13-áig? Amellett, hogy - mint már említettem - nem is tartjuk indokoltnak, hogy bármiféle akkori tapasztalatokat figyelembe vegyünk, hiszen nem fogjuk elfogadni, hogy továbbra is az utazgatással valósuljon meg a külképviseleti választás. Az egyik az, ahogy ez elhangzott már a mai vitában, e héten döntött az Országgyűlés, hogy ki kell írni a népszavazást a - most rövidebben szólva - kórház-privatizáció ügyében, és az alkotmány szerint az országos népszavazáson is biztosítani kell a külföldön tartózkodó magyar választópolgárok szavazati jogát.

A másik. Jól tudjuk, hogy szinte valamennyi, az Országgyűlésben képviselettel rendelkező párt európai parlamenti listáján szerepelnek olyan képviselőjelöltek, akik egyébként országgyűlési képviselők és egyéni választókerületben választották meg őket. Ha ők mandátumhoz jutnak, akkor az összeférhetetlenségi szabályok szerint választaniuk kell, hogy a nemzeti parlament képviselőiként, vagy az európai parlament képviselőiként kívánnak-e továbbdolgozni.

(15.10)

Amennyiben európai parlamenti képviselőként kívánnak tovább dolgozni, akkor időközi választást kell kiírni az ő választókerületükben, és ehhez is szükség van ezekre a szabályokra. Ha mulasztásos alkotmánysértés állapotában maradunk, szerintem teljesen egyértelmű, hogy ez a Fidesz felelőssége.

Úgy gondolom, hogy előremutató volt az a javaslat, amit Herényi frakcióvezető úr elmondott. Nyilván meg kell néznünk, hogy a módosító indítványaik elfogadhatóak-e, mennyire képeznek tárgyalási alapot. Én őszintén remélem, hogy megoldást tudunk találni, de ehhez az kell, hogy a Fidesz is változtasson eddigi álláspontján.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu