KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az egészségügyben dolgozók és az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevők szempontjából szeretnék néhány gondolattal hozzájárulni a mai vitanaphoz.

Az adó- és járulékrendszernek számos ponton kimutatható hatása van a lakosság egészség-magatartására és az egészségügyi igénybevétellel kapcsolatos lakossági döntésekre, ugyanakkor az adó- és járulékrendszernek hatása van magára az egészségügyi ellátórendszerre is.

(12.40)

A lakosság és az egészségügyben dolgozók esetében a személyi jövedelemhez és az önkéntes megtakarításokhoz kapcsolódó adók és járulékok játszanak kiemelkedő szerepet. A személyi jövedelemadó tekintetében az egészségpolitika egyértelműen abban érdekelt, hogy sikerüljön megtalálni azt az egyensúlyi pontot, ami a jövedelmek elvonásán, újraelosztásán keresztül biztosítani tudja azt, hogy egyrészt megfelelő mértékben lehetővé teszi az egyének számára a jövedelmek feletti önálló rendelkezést; másrészt pedig a közszolgáltatásokhoz szükséges forrásokat biztosítja.

A politikai vitanap címében szerepel a múlt és a jövő, ezért a jövedelmek vonatkozásában a múlt tekintetében el kell mondanunk, hogy olyan mértékű bérfejlesztésre és egyidejű személyi jövedelemadósáv-csökkentésre még nem került sor egyetlen kormányzat idejében sem, mint a Medgyessy-kormány idején. A személyi jövedelemadó kulcsának csökkenése, az alsó sávhatár 650 ezer forintról 800 ezer forintra történő megemelése és az 50 százalékos bérfejlesztés egyidejűleg nettó keresetemelkedést jelentett az egészségügyi ágazatban dolgozók számára.

Az egészségügyi rendszer egésze szempontjából kiemelten fontos, hogy a jövedelmek megfelelő hányada járulékalapot képezve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szolgáltatásfinanszírozásaihoz elegendő legyen. Ebből a szempontból nagyon fontos a társadalombiztosítási járulékok mértéke és a fix összegű egészségügyi hozzájárulás nagyságrendje. Amíg a múltban az előző kormány a társadalombiztosítási járulékot 21 százalékra csökkentette, ezzel egyidejűleg az egészségügyi hozzájárulást 1500 forintról megemelte 3600 forintra, nem tett mást, mint a kis- és középvállalkozókat sújtotta, gyakorlatilag egyik zsebéből a másik zsebébe tette át a pénzt.

A Medgyessy-kormány éppen a kis- és középvállalkozások terheit csökkentette azáltal, amikor a 4500 forintos fix egészségügyi hozzájárulást 3450 forintra csökkentette. További várható gazdaságélénkítő lépésként a tételes egészségügyi hozzájárulást nulla forintra kívánjuk csökkenteni két év alatt, a négyéves gazdasági felzárkóztatási program pedig kijelöli azt az utat, amely a társadalombiztosítási járulékok százalékos mértékét is csökkenteni fogja, természetesen figyelembe véve az egészségügyi ellátórendszer teherbíró képességét is.

Az egészségügyi szolgáltatások egyre szélesebb skálájának igénybevétele nemcsak életminőséget befolyásoló kérdés, hanem az egyének önrendelkezési, döntési, beleszólási igénye is. Társadalmi és egészségpolitikai érdek, hogy az adórendszeren keresztül támogassuk azt, hogy az állampolgárok megfelelően gondoskodjanak a saját és hozzátartozóik egészségmegőrzésével kapcsolatos szolgáltatások igénybevételéről. Szociáldemokrata társadalompolitikai felfogást is tükröz, ha a differenciált igények kielégítéséhez a kiegészítő biztosítások, az egészségcélú megtakarítások széles körben való elterjedését az adó- és járulékkedvezmények segítik elő. Így 2004-től a prevenciós célú, a megelőzést szolgáló egészségügyi megtakarításokat külön adókedvezmény támogatja.

A Medgyessy-kormány lehetővé tette, hogy az önkéntes kölcsönös egészségbiztosítási pénztári tagok adójukat csökkenthetik az adott évben a pénztárba befizetett összeg 30 százalékával, de legfeljebb 100 ezer forinttal. A munkáltatók 2004-től adó- és járulékmenetesen járulhatnak hozzá munkavállalóik önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetéseihez, amennyiben a munkavállaló egészségpénztár tagja. Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárak nyújthatnak természetbeni szolgáltatást, például fogászati ellátás, egészségmegőrző programok, emelt szintű kórházi szakellátás, de adhatnak ártámogatást például gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre, valamint egészségcélú önsegélyező támogatást, például táppénz-kiegészítést vagy otthonápolási hozzájárulást.

Az elmondottakból is érzékelhető, látható, hogy a Medgyessy-kormány az igazságosabb, az egyszerűbb közteherviselés mellett kevesebb adó és járulék befizetését tűzte ki célul, és ennek érdekében tett is eddig lépéseket.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu