HORVÁTHNÉ STUKICS ERZSÉBET, a szociális és családügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlési Biztos Úr! Tisztelt Ház! A szociális és családügyi bizottság 2004. május 19-én megtárgyalta a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának tevékenységéről szóló jelentést.

A kisebbségi biztos felvetései és meglátásai - úgy gondoljuk - jelentős mértékben kapcsolódnak ahhoz a tényhez, hogy 2004-ben 40 százalékkal több panasz érkezett hozzá, mint amennyi 2003-ban. A gyermekjóléti szolgálatok működése során nem jelentkezik az a fajta észlelő és jelző funkció, ami hatékonyan tudná megvédeni a hátrányt szenvedett gyermekeket. Ehhez a bizottság szerint szükség lenne a romológiai képzés hatékonyabb támogatására, hiszen az adott kisebbség nyelvének, kultúrájának megismerése nagyban segítené a kialakult problémák, konfliktusok megoldását. Fontosnak tartjuk a védőnők által végzett családlátogatásokat is, mivel ilyenkor tudják észlelni azokat a helyzeteket, amelyeket közös erővel tud megoldani a család, a védőnő és a gyermekvédelmi szolgálat.

A jelentésben megemlítésre kerül a gyámügyi hatóságok és a gyermekjóléti szolgálatok elválasztásának szükségessége. Ugyanakkor kiemelkedő fontosságúnak érezzük ezen intézmények együttműködését is. Véleményünk szerint feltétlenül indokolt lenne a gyermekjogi képviselő tevékenységének kiterjesztése a gyermekvédelmi szolgálatokra is, tehát az alapellátásra is. Az átmeneti otthonok működtetésének kérdésében a jelentés kifogásolja, hogy az önkormányzatok sok esetben nem rendelkeznek az előírt kötelezettséggel. Ennek megvalósulására nem látunk nagy esélyt, hisz e terület forráshiánya nem kedvez a kötelezettségek megvalósításához szükséges feltételek biztosításának.

A hagyatéki terhek jogi sorsának rendezése tekintetében a bizottság felkéri a kormányt, hogy válaszoljon az ombudsman által felvetett kérdésekre, mégpedig országos felmérést készítve a hagyatéki tartozások rendezésével érintett települések számáról, illetve arról, hogy milyen összegűek azok a tartozások, amelyek az önkormányzatok felé hagyatéki teherként felróhatók.

Összefoglalásképpen megállapíthatjuk, hogy az ombudsman jelentésében foglalt megállapítások, javaslatok sok esetben nem valósulnak meg, mivel az érintett hatóságok vagy nem reagálnak rájuk, vagy késedelmesen teszik azt. Az állampolgárok szemében az országgyűlési biztosok egyre nagyobb tekintélynek örvendenek, és az emberek immár a magyar jogrendszer egyik biztosítékaként tekintenek rájuk. A kívánatos állapot az lenne, ha a különböző hatóságok is ilyen módon fogadnák el a biztosokat és munkájukat, ezáltal megadva nekik a kellő súlyt. Így talán azok az ügyek, amelyek a jelentésben is említésre kerülnek, nagyobb hatékonysággal kerülnének megoldásra, így szolgálva az emberek és a társadalom érdekét is.

Az Országgyűlés szociális és családügyi bizottsága megköszönve a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának részletes, mindenre kiterjedő jelentését, egyhangúlag elfogadásra és általános vitára alkalmasnak tartja azt.

Köszönöm.

Forrás: parlament.hu