LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének teljesülését vizsgálhatja a tisztelt Ház összességében is, és vizsgálhatják a képviselők részleteiben is, különös tekintettel azokra a részletekre, amelyekre vonatkozóan két esztendővel ezelőtt módosító indítványokat nyújtottak be. A költségvetés végrehajtásának átfogó elemzéséből is következtetni lehet a költségvetés elkészítésének és végrehajtásának gyenge pontjaira, de a részletek elemzése alapján is elvégezhetjük ezt a munkát, s rámutathatunk azokra a gyenge pontokra, amelyeken talán javíthatnánk a jövőben.

A továbbiakban a részletek oldaláról közelítve beszámolok néhány, a 2003. évi költségvetés egyes rovataira vonatkozó, két esztendővel ezelőtt benyújtott, majd a kormánytöbbség által elutasított módosító javaslataimról, és arról, hogy az élet utólag igazolta-e szakértőink felkészültségét vagy nem. Ha a költségvetés tervezése során túl nagy a különbség a bevételi előirányzatok és a kiadási szükségletek között, akkor a végrehajtó hatalom tervező részszervei a mérlegegyensúly formális megteremtése érdekében hajlamosak részben a bevételek túlbecsülésére, részben a kiadási szükségletek alábecslésére.

A 2003. évi költségvetést előkészítő vita idején ilyen irreális bevételnövelést véltem felfedezni abban, hogy a benyújtott költségvetés-tervezet a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság 2002-ben várható bevételeit 43 millió forintról 2003-ra közel ötszörösére, 208 millió forintra kívánta megnövelni. A kérdésünk az volt, hogy reális-e ez a nagymértékű bevételnövekedés. Valószínűtlennek tűnt, hogy a megyében élők közel ötször annyi hatósági díjat, büntetést, eljárási illetéket fognak 2003-ban befizetni a megyei rendőrségnek, mint amennyit 2002-ben fizettek be. Valószínűnek látszott, hogy a megyei rendőrség eleve képtelen lesz teljesíteni a feszített bevételi célokat, és az emiatt fellépő forráshiány akár a közbiztonság romlását is okozhatta volna.

Meg kell említeni, hogy a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságra kirótt közel ötszörös bevételi előirányzattal szemben a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságnak például csak 137 százalékkal, a Győr-Moson-Sopron Megyei Főkapitányságnak 110 százalékkal, a budapesti főkapitányságnak pedig csak 106 százalékkal kellett volna megnövelni a bevételeit 2002-höz viszonyítva, míg a Fejér megyei főkapitányságnak még a 2002. évi bevételt sem kellett volna produkálnia. A költségvetés 2003-ban megelégedett volna a 2002. évre előirányzott bevételnél 16 százalékkal alacsonyabb összeggel is.

Szem előtt tartva az Állami Számvevőszék elnökének az óvatosság elvének betartására intő figyelmeztetését, és félve attól is, hogy az elmaradó bevételek miatt fontos és szükséges rendvédelmi intézkedésekre már nem lesz elegendő forrás, módosító indítványt nyújtottunk be a véleményem szerint irreális bevételi előirányzat 108 millió forinttal történő csökkentése érdekében. A kormánytöbbség elutasította, az élet viszont visszaigazolta az MDF balsejtelmeit. A most kézhez kapott végleges számok szerint még az általunk vélelmezetthez viszonyítva is 5 millió forinttal kevesebb, azaz csak 95 millió forint bevétel folyt be a megyei főkapitánysághoz.

Az óvatosság elvének megsértését vélelmeztük a vízkészletjárulék 61 százalékkal megnövelt bevételi tételénél is, hiszen a vízhasználat díja csak 26 százalékkal növekedett. A tárca ebben az esetben is, immár utólag igazolhatóan, mintegy 450 millió forinttal túlbecsülte a várható bevételeket. Szinte érthetetlen számomra, hogy a nyilvánvalóan elhibázott és az előre látható költségvetési hiány leplezését szolgáló fiktív bevétel fenntartásához miért ragaszkodott oly makacsul a kormánytöbbség. Véleményünk szerint a mindenkori kormánypártok képviselőinek is az lenne az érdekük, hogy szakmailag megalapozott költségvetés-előirányzatokat vitassanak meg, és ne kelljen szavazataikkal megalapozatlan és az egyensúly látszatát amúgy is csak ideig-óráig fenntartó költségvetési tételeket támogatniuk.

Más esetekben a kiadások tűntek alultervezettnek. Például 2001-ben még 1426 millió forint támogatást irányzott elő a költségvetés a Duna Televízió számára, 2003-ra az időközben növekvő infláció ellenére is csak 1096 millió forintot, 330 millió forinttal kevesebbet. A határon túl élő magyarság anyanyelvének megőrzését szolgáló televízió működőképességének megőrzése érdekében mintegy 100 millió forinttal növelni indítványoztuk a Duna TV támogatását. Megvallom, utólag csak örülhetek, hogy nem fogadták el, és nem hajtották végre a javaslatomat, mert még az általam vélelmezettnél is 70 millió forinttal több támogatás kellett a Duna Televízió fennmaradása érdekében.

Egy másik példa: a közmunkaprogramok drasztikus visszafogása hátrányosan érintette volna mind a rászorulókat, mind a közmunkákat korábban szervező településeket. Tudomásul véve a közmunkákhoz az elődjéhez képest másképpen viszonyuló kormányzati filozófiát, mintegy milliárdforintos támogatásnövelést tartalmazó módosító javaslatunkkal csupán enyhíteni szerettem volna a közmunkák támogatás-visszaesésének társadalmi és településpolitikai hatását. Az elutasítás ellenére az élet az MDF által indítványozott összegnél mintegy 600 millió forinttal nagyobb támogatás megadását kényszerítette ki, azaz 1 milliárd 600 millió forint erejéig tévesen mérte fel a pénzügyi tervezés és a kormánytöbbség a közmunka-támogatás iránti feszítő igényeket.

Az uniós csatlakozás előtt az uniós tagállamokban is szükséges volt javítani a Magyarországról szóló tájékoztatás színvonalát, és ez egy következő példa lesz. Erre a már két éve stagnáló, tehát reálértéken csökkenő külföldi tájékoztatás előirányzott támogatása elégtelennek tűnt. Javasoltuk, hogy legalább a korábbi évek áremelkedését ellensúlyozza a támogatás növekedése. Az MDF indítványát elutasították a Külügyminisztérium illetékesei, majd pedig a gyakorlatban szinte teljes mértékben végrehajtották.

Nagyon sok kritika érte a polgári kormányt a nemzeti és állami ünnepeink méltó módon történő megünneplése miatt. A sok kritika ellenére a 2002. évi kiadások 818 millió forintos összegét 2003-ban 1400 millió forintra növelte volna meg a kormány.

(17.20)

Teljesen indokolatlannak éreztem ezt a nagy arányú, 71 százalékos növelést, és némileg csökkenteni kívántam. Bár a benyújtott indítványomat a többség nem fogadta el, az élet s talán a költségvetési takarékosság kényszere is engem igazolt. A végleges számok szerint 2003-ban a szakértőink által javasolt értékek teljesültek.

Tisztelt Ház! Az eddig felsorolt módosító javaslataink az elutasításuk ellenére is talán azért valósultak meg, mert azonosultak a kormány céljaival, és csupán az előirányzott, nyilvánvalóan hibás bevételi vagy kiadási oldalát kívánták helyesbíteni. Voltak azonban olyan módosító javaslataink is, amelyek ütköztek a kormányzati célkitűzésekkel, emiatt a végeredmény inkább a kormányzati szándékokat tükrözte, mint a javaslataimat.

Sajnos, a 2003. évi költségvetés számai több olyan visszalépést jeleznek, amelyek még a költségvetés megszavazása idején szentesített negatív célokat is túlszárnyalták. Ilyen kormányzati visszalépések például egyértelműen megnövelték a fogyatékossággal élők esélyegyenlőtlenségét. Ezzel kapcsolatban a módosító javaslataim és a valóság ütközéséről egy későbbi felszólalásomban fogok majd beszélni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu