KARSAI PÉTER, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat az alkotmány módosításáról a Magyar Demokrata Fórum álláspontja szerint két rendkívül fontos, egymással szorosan összefüggő kérdést érint. Az első a sorkötelezettség megszüntetése és áttérés a professzionális haderőre, a másik pedig hazánk védelmi képessége és biztonsága hosszú távon, valamint rendkívüli, minősített helyzetekben.

A sorkatonai szolgálat és a hadkötelezettség kérdésében fontos előrelépést jelentett, amikor az előző kormány idején az Országgyűlés elfogadta a Magyar Honvédség hosszú távú átalakításának irányairól szóló 61/2000. számú országgyűlési határozatot. A határozat a kormány előterjesztése alapján 2000-2010 között három szakaszban kívánta ezt az átalakítási programot megvalósítani.

A sorkatonai szolgálat tekintetében a határozat a következők szerint rendelkezett: “Az általános hadkötelezettség fenntartása mellett a jelenlegi, sorozáson alapuló reguláris haderő átalakításának folytatásával meg kell alapozni a professzionális haderőre történő áttérés lehetőségét.ö Ennek alapján az előző kormány egy folyamat keretei között látta megvalósíthatónak a sorkötelezettség eltörlését és a hivatásos haderőre történő teljes és végleges áttérést.

Összességében elmondható, hogy az előző kormány reális helyzetértékelésen nyugvó, megvalósítható feladatokat tartalmazó átalakítási és haderő-fejlesztési programot terjesztett elő. Ezt az is mutatja, hogy voltaképpen az SZDSZ kivételével valamennyi akkori parlamenti párt támogatta a határozat elfogadását.

Az MSZP-SZDSZ-kormány előterjesztése alapján az Országgyűlés az ellenzék nemleges szavazataival idén felülvizsgálta, valamint hatályon kívül helyezte ezt a határozatot, és elfogadta a Magyar Honvédség hosszú távú fejlesztésének irányairól szóló 14/2004. számú országgyűlési határozatot.

Az új határozat a tízéves fejlesztési időszakot már 2004 és 2013 között ütemezi, azzal a konkrét megállapítással, hogy az önkéntes haderő létrehozása 2005 első félévének végéig történjen meg. Fontos ugyanakkor, hogy ez határozat nem teljesen egyértelmű az alábbi kitételek miatt: “A sorozáson alapuló haderő átalakításával létre kell hozni a kor követelményeinek jobban megfelelő, a feladatok hatékonyabb végrehajtására képes önkéntes professzionális haderőt. A Magyar Honvédség fejlesztése az önkéntes haderő 2005 első félév végéig történő létrehozatala mellett 2004-2013 között három időszakra bontva kerüljön végrehajtásra.ö

A határozat szakmai és katonapolitikai megvalósíthatóságának aggályain túl - ha azt figyelmesen végigolvassuk - láthatjuk, hogy egy szóval sem említi az általános hadkötelezettség 2005-ös megszüntetését, csupán azt mondja ki, hogy az önkéntes haderő létrehozatala történjen meg 2005 első félévének végéig. A kettő együtt tehát akár működhetne egymás mellett is.

A védelmi képesség, hazánk katonai biztonsága nem véletlenül áll szoros összefüggésben a sorkatonaság intézményével. Az alkotmány e tárgyban történő módosítása közjogi értelemben valóban az első lépés ebben a folyamatban. Ugyanakkor az MDF álláspontja szerint ez egy olyan kérdés, amely csak másodsorban közjogi kérdés. Mindenekelőtt arról van szó, hogy a Magyar Honvédség felkészültsége, felszereltsége, infrastruktúrája, a honvédség szerkezete és nem utolsósorban létszáma megfelelő alapot jelent-e ahhoz, hogy erre a változásra sor kerüljön.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az ország NATO-tagságából levezethető követelmény, hogy a magyar haderő legyen képes az együttműködésre más tagországok katonai szervezeteivel, a szövetség katonai szervezeteibe felajánlott erőink érjék el azokat a képességeket és készenlétet, amelyet számunkra a gyors együttműködés érdekében előírnak, továbbá a legfontosabb, hogy a haza fegyveres védelmét el tudja látni az ország megsegítésére küldött szövetséges csapatok beérkezéséig. A követelmények, azaz a más országok katonai szervezetével történő együttműködési készség, az előírt képességek és készenlét elérése és a haza védelme a szövetséges csapatok beérkezéséig csak egy jól felkészült állománnyal oldható meg.

Jelenleg a sorkatonai szolgálati idő - a hat hónap - nem biztosítja a jó felkészülést és kiképzést. Ahhoz, hogy sorkatonáink felkészültsége kielégítő - hangsúlyozom: kielégítő - legyen, 10-12 hónap szükséges. A '90-es évek elején, Für Lajos minisztersége idején, amikor az emberek még sokkal nagyobb számban támogatták az általános hadkötelezettséget, már megjelentek a szerződéses katonák a csapatoknál. A Magyar Demokrata Fórum sohasem ellenezte a szerződéses katonák megjelenését, létszámának növekedését. Mi mindig szerves egységben láttuk a társadalmi igényt a sorkatonai szolgálati idő csökkentésére és a szerződéses állomány párhuzamos növelésére. Mi úgy képzeltük el, hogy a rövidebb sorkatonai szolgálati idő az egyszerűbb katonai beosztások ellátására szükséges mértékben elégséges, a bonyolultabb beosztásokban pedig szerződtetünk katonákat magasabb illetménnyel, akik megfelelő civil előképzettséggel rendelkeznek.

Az a természetes folyamat, mely véleményünk szerint 2 százalékos vagy azt megközelítő GDP melletti tárcaköltségvetés esetén 2010-re megvalósulhatott volna, szinte észrevétlenül a sorozott haderő átalakítását tenné lehetővé szerződéses haderővé. Az így átalakult haderő megfelelő szolgálati körülményeket biztosított volna kielégítő illetmény mellett, néhány száz sorkatonának is, de nem hat hónapig, hanem ahogy az előbb mondtam, legalább tíz hónapig alkalmazva, hangsúlyozom, önkéntes jelentkezés alapján. Ez alatt a hosszú átalakulási idő alatt megfelelő tárcaköltségvetés mellett olyan katonai infrastruktúra jöhetett volna létre, ami biztosítaná a szerződéses állomány legalább 3-5 éves szerződéses idejét, ez pedig elégséges a professzionalitás eléréséhez.

Tisztelt Ház! Fontos tisztázni a felelősség kérdését. Egy olyan kérdésben készülünk dönteni, ahol a kormány javaslata alapján megszüntetünk egy 150 éves hagyománnyal rendelkező intézményt, mely ugyan vitatható felkészültséggel és képzettségi szinten, de mégis egyfajta biztonságot garantál ennek az országnak Ezzel egyidejűleg pedig létrehozunk egy új intézményt, mely most van kialakulóban. Az, hogy most van kialakulóban, fontos kitétel, hiszen még nem jött lére, a jelenlegi koalíció pedig, úgy tűnik, elegendőnek tart egy-két évet annak létrehozására.

Az előző kormány reális helyzetértékelésen alapuló reális célokat fogalmazott meg, amelyeket az MSZP is támogatott. Joggal gondolták akkor nyilvánvalóan ők is, hogy az akkori koncepcióért vállalható a felelősség, hiszen támogatásukat, nevüket adták hozzá.

A kormányváltást követően felgyorsultak a folyamatok, megjegyzem, nem biztos, hogy jó értelemben. A kérdés pedig most az, hogy ezért a döntésért ki vállalja a felelősséget. Mivel minősített többség kell az alkotmánymódosítás elfogadásához, ezért a kormánypártok kérik az ellenzék támogatását. Tehát a felelősségben most az ellenzéknek is osztoznia kellene, holott itt egy, a jelenlegi koalícióhoz köthető választási ígéretről van szó, amelynek az átgondoltsága és a szakmai, katonapolitikai, védelempolitikai megalapozottsága több mint aggályos.

(20.10)

Az MSZP az előző ciklus során támogatásával kifejezte szándékát, hogy ellenzékben is kész osztozni a felelősségben, ha egy átgondolt javaslatról van szó - most a kormánypártok ezt várnák el a jelenlegi ellenzéktől is. Azóta a helyzet azonban változott, nem ugyanarról a kérdésről kell dönteni, mint akkor, hiányoznak ugyanis azok a garanciák, az az átmenet, ami alapján feltételezhető, hogy a lebontásra ítélt intézmény, jelesül a sorkatonaság mögött már ott áll egy másik, professzionális haderő, amely minden tekintetben garantálni fogja hazánk védelmi képességét és biztonságunkat.

De 2002-től a kormány fordítva ül a lovon: először most november 3-ától létrehozzák a szerződéses haderőt, majd kínkeservesen igyekeznek kialakítani a megfelelő élet- és szolgálati körülményeket. Ma már megjósolható, a nagy dérrel-dúrral beharangozott tízéves haderő-fejlesztési koncepció a nem megfelelő pénzügyi fedezet következtében átdolgozást igényel, ami egyértelműen meghosszabbítja a korszerűsítést, hiszen körülbelül egyévi fedezethiány már a tervezési időszakban is megvolt. Lesz szerződéses haderőnk, amely a gyenge megtartóképesség miatt úgy fog viselkedni, mint a sorozott haderő, csak sokkal több pénzért, gazdaságtalanul, pazarlón. Természetesen ennek költségét az adófizetők fogják ismételten megfizetni.

Tisztelt Ház! Az asztalunkon fekvő T/11431. számú alkotmánymódosítás hat paragrafusa két részre bontható: az egyik terület a határőrség feladatait módosítja, a belső rendet fenntartó rendvédelmi szervezethez kerül közelebb. A határőrség határvadász századai csak kézifegyverekkel rendelkeznek, páncélozott szállítóeszközeik, nehézfegyvereik nincsenek, ez rendvédelmi feladatok ellátására teszi őket alkalmassá, nem integrálhatók a Magyar Honvédség gépesített lövész kötelékeibe, fegyveres erőkből rendvédelmi szervezetté minősíti át az alkotmány. A fegyveres erők körében a határőrség kiválása miatt csak a Magyar Honvédség maradt, ezért a fogalom törlése indokolt. A négypárti egyeztetések során javasoltuk a rendőrség és a határőrség integrálását, sajnos a Belügyminisztérium azzal utasította vissza javaslatunkat, hogy később, terveik szerint öt-tíz év közötti időszakban kerülhet sor erre a lépésre.

Az alkotmánymódosítás néhány paragrafusa egy új minősített helyzetet vezet be, és békeidőben megszünteti a kötelező hadkötelezettség jogintézményét. A minősített helyzetet a korábbi négypárti egyeztetésekkel szemben nem rendkívüli helyzetnek definiálja, hanem a tavaly májusi módosítási terv második alternatív javaslatát iktatta a törvényjavaslatba, a megelőző védelmi helyzet fogalmát. A megelőző védelmi helyzet kétlépcsős átmenetet biztosít a rendkívüli állapot elrendelése előtt: az első lépcsőben a kormány kezdeményezi a megelőző védelmi helyzet kihirdetését az Országgyűlésnek, ez az időszak nem lépheti túl a hatvan napot; a második lépcső az Országgyűlés kétharmados szavazatával kezdődik, és tarthat a rendkívüli állapot kihirdetéséig, vagy jobb esetben a megelőző védelmi helyzet megszüntetéséig. Az első lépcsőben a kormány a közigazgatást és a haderő és a rendvédelmi szervek működését a békeidőszaktól eltérően szabályozhatja; a második lépcsőben a kormány más törvények rendelkezéseitől eltérő rendeleteket hozhat, de az állampolgári jogokat nem korlátozhatja, korlátozás csak a következő, magasabb fokozatban rendelhető el.

Véleményünk szerint is szükség van a rendkívüli állapot kihirdetése előtti megelőző védelmi helyzetre. Ahogy a bevezetőmben említettem, a jelenlegi alkotmány az 1989-es helyzet alapján rendelkezett, azaz akkor volt egy 150 ezres haderő, tizennyolc hónapos sorkatonai szolgálati idővel; ilyen esetben a haderő mozgósításához, felvonultatásához néhány hét is elégséges lett volna.

A november 3-a utáni helyzet, amikor is az utolsó sorállományú katona is leszerel, egészen más. Részesei vagyunk egy erős védelmi szövetségnek, a NATO-nak, tagjai az EU-nak, lesz vagy van egy 30 ezres honvédségünk, amelyik expedíciós műveletekre lesz kiképezve. Ez a haderő akármilyen kiváló kiképzettségű, az ország határainak, területének védelmére csak kis szakaszon és szűk területen képes, tehát szükség van a megelőző védelmi helyzetben a hadkötelezettség visszaállítására. Ez viszont hosszú folyamat eredményeként realizálódhat, meg kell szervezni a kiegészítő parancsnokságokat, nyilvántartásokat kell összeállítani, sorozni kell, és a legfontosabb, hogy ki kell képezni a behívottakat.

Az előbb említett folyamatot gyorsítani lehetne az általunk már több mint tíz éve felvázolt önkéntes sorkötelezettség megszervezésével. Az új szervezetet nevezhetjük nemzetőrségnek magyar minta szerint vagy nemzeti gárdának amerikai megnevezés szerint, de lehet új nevet adni, ha a nemzet vagy a nemzeti elnevezés valakinek esetleg csípné a szemét, például a már korábbi hátországi vagy területvédelmi csapatok elnevezést is.

Az önkéntes alapon bevonulókon a legalább a minimálbért elérő havi illetménnyel ellátott, körülbelül tíz hónapot szolgáló sorkatonákból szerveződő haderőnemet értjük, amely a honvédség szervezetébe integrálódna, a szolgálati időt is rugalmasan kezelnénk. Csak két példa: egy lövészkatona jó kiképzéséhez elégséges volna a tíz hónap, esetleg valamivel rövidebb idő; a számítógép mellett ülő vagy alapos idegennyelv-ismeretet feltételező beosztás esetén viszont tíz hónapnál hosszabb idő kellene a jó kiképzéshez.

A korszerű haderőben a szolgálatteljesítés, úgy gondolom, olyan felkészülést biztosítana, amely leszerelés után a civil szférában is előny lehetne. Ehhez kapcsolhatnánk még egy kedvezményt, amely előnyt biztosítana, mondjuk, a közszférában történő elhelyezkedés esetén. Ennek a haderőnemnek lenne a feladata a kiképzett tartalékosok gyors elérésével az átmenetet biztosítani, a békeidejű szerződéses és a minősített helyzetekben visszaállított hadkötelezettség között.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem mondhatnánk, hogy napjainkban kormányzat és ellenzék között a politikai bizalom töretlen. Van rá azonban példa, hogy a józan belátás teret adott a kormánynak ahhoz, hogy felelősen és belátása szerint dönthessen. Arra a nem is régen elfogadott módosításra gondolok, amely a fegyveres erők Észak-atlanti Tanács döntésén alapuló alkalmazását, illetőleg az Észak-atlanti Szerződés Szervezete döntésén alapuló más csapatmozgásait a kormány engedélyezési jogkörébe utalta. A jelenlegi javaslattal kapcsolatban félő, hogy éppen egy krízishelyzetben lehetetleníti el a döntéshozatalt, és teremt ezzel még súlyosabb helyzetet.

A javaslattal kapcsolatban a Magyar Demokrata Fórum úgy látja, hogy ez jelen formájában elhamarkodott, és az SZDSZ által kikényszerített politikai döntéshez kíván közjogi hátteret adni, úgy, hogy az alkalmazás lehetősége igencsak megkérdőjelezhető.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jelenlegi előterjesztéshez a Magyar Demokrata Fórum módosító javaslatokat fog előterjeszteni, és azok elfogadása esetén fogja kialakítani a végszavazásnál az álláspontját.

Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.)

Forrás: parlament.hu