BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Európai uniós csatlakozásunk immáron befejezett tény, a csatlakozással együtt azonban további közjogi lépésekre is sort kell keríteni. A kormány éppen ezért olyan határozati javaslatot terjesztett be az Országgyűlés elé, amelynek célja, hogy az immáron 25 tagállam által megtervezett európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés aláírását a kormány megtehesse.

Határozatával az Országgyűlés felhatalmazást ad a kormánynak ezen szerződés az Országgyűlés általi megerősítés fenntartása mellett történő aláírására. Az Országgyűlésnek benyújtásra került az alkotmányszerződés magyar nyelvű változata is mellékletként. Az aláírási ceremóniára 2004. október 29-én kerül sor Rómában, az Európai Unió 25 tagállama tehát visszatér a bölcsőhöz, oda, ahol lerakták annak idején az Európai Közösség és az Európai Unió alapkövét. A záróokmányt a kormány képviselői, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter fogják tehát október 29-én kézjegyükkel ellátni, amennyiben a meghatalmazási okiratot ezen országgyűlési határozat elfogadása után a köztársasági elnök úr számukra kiállítja.

Az alkotmányos szerződés történetéhez tartozik, hogy 2000 decemberében Nizzában, a nizzai szerződés elfogadásával együtt döntöttek egy újabb kormányközi konferencia összehívásáról, amelynek előkészületeit a szerződéshez csatolt nyilatkozat határozta meg. 2001-ben egy döntés alapján kezdődött meg egész Európában a vita Európa jövőjéről, amely formális társadalmi keretet adott a tudományos és politikai műhelyekben már régóta elemzett és részben kiérlelt gondolatok széles körű bemutatásához, elfogadtatásához és továbbfejlesztéséhez. Ennek nyomán a belga elnökség során a laekeni Európa Tanács 2001 decemberében döntött arról, hogy az Európai Unió jövőjének legfontosabb kihívásait egy európai konvent tekintse át, összetételében újszerű módon, illetőleg vitassa meg azt.

A Konvent 2002 márciusa és júliusa között készítette el válaszait az állam- és kormányfők laekeni nyilatkozatában felvetett kérdésekre. Összegzésként javaslatot tett egy alkotmányos szerződésre. A 2003 októberére összehívott kormányközi konferencia ezen alkotmánytervezet alapján folytatott vitát a jelenleg hatályos alapszerződések módosításának irányáról és az Unió jövőjéről. 2004. június 17-18-án az Európa Tanács ülésén zárult le az alkotmányszerződés szövegének elfogadási folyamata, immáron a bővített európai uniós körben, 25 tagállam, közte Magyarország részvételével.

Ez a szerződés új keretet biztosít az Unió fejlődéséhez, a jogi keret összhangban van a fejlődés jelenlegi szakaszával, és meghatározza a távlati célkitűzéseket. Az alkotmányos rendelkezések tisztázzák a közösség mibenlétét, alapvető értékeit, elveit, célját. Az alkotmányos szerződés megerősíti a polgárok jogait az Unió alapjogi chartájának szerződésbe foglalásával, az Uniót polgárai felé fordítja, új részvételi lehetőségeket kínálva nekik, megerősíti az Európai Parlament szavát a közös döntéshozatal fő szabállyá emelésével, uniós népszavazás kezdeményezésének lehetőségével, világos és átlátható megosztást biztosít az Unió és a tagállamok hatásköreiben, hatékonyabb ellenőrzési jogot nyújtva a nemzeti parlamenteknek.

Ott bővíti az Unió a hatásköreit, ahol az a polgárok érdekeit szolgálja, a szabadság, biztonság és a jogegyenlőség érvényesülése térségének megvalósításával hatékonyabbá válik a súlyos bűncselekmények elleni küzdelem és a tagállamok közötti polgárjogi ügyek kölcsönös elismerése. Közös kül- és védelmi politika fokozatos kifejlesztésére tesz kísérletet, létrehozva az európai külügyminiszteri posztot és egy európai védelmi ügynökséget, az Unió tagállamai közötti gazdasági koordináció javításával pedig biztosítja a közös pénz, az euró stabilitását és sikerét; az Uniót szilárd és demokratikus és reményeink szerint hatékony intézményekkel látja el.

Az Európai Parlament a Tanács mellé felzárkózva az Unió korábbinál meghatározóbb törvényalkotó szervévé válik, fő szabályként a Tanáccsal együtt alkot törvényt. A törvényalkotás a tagállamok polgárainak közvetlenül delegált képviselői és a tagállamok végrehajtó hatalmi képviselői közötti egyetértésnek lesz eredménye. A Tanács egységes megjelenést kap, elnöke szervezi, ütemezi a tagállami munkát. A Bizottság új szervezete biztosítja, hogy továbbra is az európai építkezés motorja és fő végrehajtója legyen, megjelenítse a közös európai érdeket.

A szerződés létrehozása közös siker, immáron nem osztja meg a tagállamokat régi és új tagállamokra, a 25-ök közös sikere. Magyar részről mindvégig aktívan, és a végső dokumentum ismeretében elmondható, hogy eredményesen vettünk részt a kibővített Európai Unió jövőjét megalapozni hivatott alkotmányos szerződés kidolgozásában. Sikerült elérni azt, hogy a magyar hozzájárulás hatékonyan mozdítsa el az alkotmányos szerződés tervezetét abba az irányba, amely megfelel a Magyar Köztársaság érdekeinek is. A tagállamok egyenjogúsítása, azt sajátos megfogalmazással segítve elő, első alkalommal került be az Európai Unió dokumentumaiba: “A tagállamok egyenlők az alkotmány előtt.ö

Magyarország négy elsődleges célkitűzése érvényesült a kormányközi konferencián. Az (1) bekezdés 2. cikkelyében, az úgynevezett preambulumban szerepel a kisebbségekhez tartozó személyek jogi védelmének garanciája. Azt kell mondjam, hogy ez valamennyi polgárunk, valamennyi magyar polgár és a határon túl élő magyarok számára is nagy siker.

(9.50)

A Bizottság összetétele tekintetében 2014-ig fennmarad az egy ország-egy biztos elve, bekerült az alkotmányos szerződésbe a később csatlakozók felzárkózásának előmozdítása, és a védelempolitikai rendelkezések végül is Magyarország számára azzal az elfogadható megoldással kerültek rögzítésre, hogy az európai kollektív védelem letéteményese továbbra is az észak-atlanti szerződés marad.

Tisztelt Országgyűlés! Szeretném jelezni, hogy az előkészítés során tudomásunkra jutott, és azóta már négypárti egyeztetés is folyt abban a tárgykörben, mely szerint fűzzön a magyar kormány külön nyilatkozatot ezen országgyűlési határozat mentén a Rómában aláírandó dokumentumokhoz. Szeretném jelezni, hogy az alkotmányos szerződéshez jogi értelemben kizárt ilyen nyilatkozat megtételének a lehetősége, kizárólag a kormányközi konferencia záródokumentumához lehet politikai nyilatkozatot hozzáfűzni, ennek azonban jogi és politikai relevanciája a továbbiakra nézve nincs.

Éppen ezért folytatjuk a tárgyalásokat a parlamenti pártok között, és a köztársaság kormánya kész erre, amennyiben elfogadható, közös álláspontot sikerül kialakítani, akár ezen a módon - mint azt az ellenzék javasolta -, akár azon a módon is, hogy a későbbi ratifikációs eljárásban a Magyar Országgyűlés nyilvánítson ki egyfajta akaratot, olyan akaratot, amely valamennyi képviselőtársunk vagy képviselőtársaink döntő többségének akaratát tükrözi.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Kérem tehát, hogy támogassák az országgyűlési határozati javaslatot.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu