BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Néhány dologra szeretnék reagálni, mert azt gondolom, a vita ezen szakaszában azért nem árt bizonyos kérdésekben tisztán látni.

Az egyik: Manninger képviselő úr korábban említette felszólalásában, amelyben kisebbségi véleményt fogalmazott meg, hogy az egyik módosító indítványnak, amelyet a Fidesz adott be, az az indoka, hogy úgy gondolják, egy külön nyilatkozattal a Magyar Köztársaságnak - nem is a kormánynak, hanem a köztársaságnak - értelmeznie kellene ezt az alkotmányt. Mielőtt erre reflektálnék, hadd mondjam el azt, hogy Körömi Attila mondott egy érdekes mondatot, miszerint joga volna és lehetővé kellene tenni mindenki számára, hogy ezt az alkotmányos szerződést megismerje. Az expozéban kiemeltem, hogy a képviselők számára ez hozzáférhető, és ha meg is értem az aggodalmat abban a tekintetben, hogy az ország minden polgára talán ma még nem rendelkezik azokkal az eszközökkel, hogy hozzáférjen a teljes szöveghez - bár ma már ahol egyáltalán elektronikus úton lehet kommunikálni, ott ezt meg lehet tenni -, ebben a Házban képviselői felszólalásban azt hallani, hogy azért kellene itt most másképpen fogalmazni, mert nem lehet megismerni az alkotmányos szerződés szövegét, akkor azt gondolom, meg lehetne, ha valaki el akarná olvasni. A sorrendet kellene megfordítani: előbb elolvasni és aztán kommentálni, nem előbb kommentálni és utána elolvasni a dolgot. Mert mit is mond ez az alkotmányos szerződés?

Először is az alkotmányos szerződés és az alkotmányos szerződés ratifikálása mentén hatályon kívül helyezendő korábbi szerződések azt mondják ki, hogy az európai jogot értelmezni nem a tagállamok, a tagállamok kormányai vagy egyes institúciumai, azaz intézményei tehetik, hanem értelmezni ott van a luxemburgi bíróság. Ha tehát valakinek az alkotmányos szerződés szövegével vagy bármely más közös európai joggal bármilyen értelmezési problémája van, akkor irreleváns, hogy ő mit ért alatta, a dolog lényege ha vitatható, akkor az értelmezésben a luxemburgi bíróság a kompetens. Ebben a tekintetben tehát az a meggyőződésem, hogy a Magyar Köztársaság kormánya nem állíthat ki magáról olyan bizonyítványt, hogy tudniillik ő úgy értelmez valamit, ami egyébként meglehetősen kérdőjeles; gondolok itt elsősorban arra a módosító indítványra, amelyet a Fidesz beadott.

A másik ilyen megjegyzésem, tisztelt Országgyűlés, arra vonatkozik, hogy összekötni azt az értelmezést, amely a keresztény gyökerekre mint kulturális és vallási gyökerekre utal, Európa demokratikus hagyományaival. Hol is írták alá a csatlakozási szerződést, a magyar csatlakozás és mellette másik kilenc ország csatlakozási dokumentumát? Athénban az Agorán, a piactéren, mely a klasszikus görög demokrácia színtere volt, nem 2000 évvel ezelőtt, még néhány évvel korábban. Tagadható-e egyáltalán e kontinens történelméből az athéni demokrácia története vagy a római demokrácia meglehetősen rögös története, és azt mondani, hogy a demokrácia valamilyen - bármilyen - ideológiai meggyőződés, vallásos meggyőződés talaján keletkezett?

Tisztelt Képviselő Urak! Azt gondolom, hogy ez meglehetősen történelmietlen volna. Éppen ezért az a meggyőződésem, hogy a preambulumban szereplő... - hogy tudniillik Európa vallásos örökségére utal, annyiban is korrekt, hogy mindazokat az ideológiai, vallásos értékeket magában foglalja, amelyek nem 2000 éve, hanem 5-6-7 ezer éve hozzájárultak ahhoz, hogy Európa azzá legyen a XXI. század küszöbén, amivé lett.

Végül pedig egyetlenegy megjegyzés, nem elvéve természetesen a további vita lehetőségét: ez a ratifikálás folyamata, nevezetesen, hogy népszavazás vagy magyar parlament.

Tisztelt Országgyűlés! Ha nagyon durva akarnék lenni, akkor azt mondanám, hogy ha valaki ma népszavazást akarna az európai alkotmányos szerződés ügyében kezdeményezni, akkor valószínűleg a rendszerváltás alapértékeinek egyikét kérdőjelezné meg. Mert miről is van szó? Arról van szó, hogy ez az alkotmányos szerződés azt mondja, hogy ennek hatályba léptetésével, azaz ratifikálásával az összes korábbi alapszerződése az Európai Uniónak érvényét veszti. Ez pedig mit jelent? Azt jelenti, hogy például Magyarország vonatkozásában olyan szerződés kerül hatályon kívül, amelyet a magyar parlament az alkotmányosság talaján állva kétharmados, az alkotmányban rögzített minősített többséggel fogadott el. Ha Magyarországon egy jogszabályt az alkotmány talaján ezzel a kétharmados többséggel fogadtak el, azt hatályon kívül helyezni nem lehet más jogeszközzel, csak ugyanazzal. Nem lehet feles törvénnyel, egyéb országgyűlési határozati javaslattal, és a magyar alkotmányban megfogalmazott módon nem lehet népszavazással sem hatályon kívül helyezni, mert a magyar alkotmány egyébként rögzíti, hogy az alkotmányt nem lehet népszavazás útján módosítani.

(12.20)

Ez egy viszonylag zárt rendszer, amiben a rendszerváltás hajnalán és az azt követő alkotmányossági folyamatban mindenki egyetértett, de legalábbis azok, akik elkötelezettek voltak az alkotmányos változás irányában. Arról van tehát szó, hogy az alkotmányos szerződés ratifikálása alkotmányos erejű kétharmados törvényeket helyez hatályon kívül, és léptet be helyettük valamit, ami szintén hatással lehet a Magyar Köztársaság alkotmányára, éppen ezért csak az alkotmányban rögzített, nem népszavazásos, hanem parlamentáris úton lehet azt megtenni.

Lehet persze azt mondani - és ennyiben igaza van mindenkinek, aki a népszavazást esetleg el tudná képzelni -, hogy hajrá, mindent meg lehet változtatni. Ez így igaz. Meg lehet változtatni a Magyar Köztársaság alkotmányát is, de akkor az alkotmányt kell megváltoztatni, méghozzá úgy, hogy azt kellene kimondani, hogy Magyarország alkotmánya megváltoztatható bármikor és bármilyen kérdésben népszavazás útján is. És ezzel kinyithatunk egy szelepet.

Ma a napirend előtti vitában - és ezzel be is fejezem, elnök asszony - legitimációs kérdésekről volt szó, és a magyar Alkotmánybíróság egyik határozatát idézte Hankó Faragó Miklós államtitkár kollégám. Világosan végigvezette, hogy ha a legitimációs láncban, amely a népfelség elvéből következik, nincs szakadás, akkor ennek a legitimációs láncnak minden folyamati eleme maga is legitim. Következésképpen, ha a jelenlegi magyar alkotmány talaján állunk, akkor azt kell mondani, hogy minden olyan döntés legitim Magyarországon, amelyben a parlament az alkotmányosság talaján meghozza a megfelelő döntést. Ha pedig elkezdünk matematikázni, hogy a 42 százalék kevés, de az 55 már sok, és az 55 legitimebb, mint a 42 volt, akkor csak azt tudom mondani, hogy ha ebbe az egyébként ingoványos talajba próbálunk belelépni, akkor belecsúszunk abba is, hogy valaki egyszer ebben az országban azt fogja mondani, hogy az 1990-es választás, amely végül is eldöntötte, hogy Magyarország demokratikus utat választ, az csak akkor lett volna érvényes, ha - valaki ma előhúzza a kalapból: - 80 százalék vett volna rajta részt.

Ha nem fogadjuk el az alkotmányosság talaján magát ezt a legitimációs láncolatot, akkor alapvető demokratikus értékeinket vonjuk kétségbe.

Köszönöm a szót, elnök asszony.

Forrás: parlament.hu