KELETI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy talán majd a honvédelmi bizottságban le kéne nekünk folytatni egy vitát - nem szakmai kérdésekről, de azért nem ártana, ha ott lenne néhány katona, és segítene nekünk eligazodni -, hogy mi lehet a hadsereg szerepe egy terrortámadás, terrorveszélyeztetettség esetén, mert én változatlanul azt gondolom, hogy nem a hadsereg az, ami a terrortámadások ellen a leghatékonyabban fel tud lépni. A váratlan terrortámadás következményeinek felszámolásában nyilván tudna segítséget adni, de sajnos az már elég késő lenne.

Simicskó úr azt mondta, hogy a kormány, mármint amikor megkapná azt a jogkört, de szeretném biztosítani, hogy nem járulunk hozzá ehhez az alkotmánymódosításhoz... - hogy ők értékelnék, hogy az ország védelme és biztonsága ezt indokolttá teszi-e; úgy fogalmazott, hogy amikor veszély fenyegetné vagy támadás érné.

A “támadás érnéö kategóriája már a rendkívüli helyzet (Dr. Simicskó István: Rendkívüli állapot.), rendkívüli állapot bevezetését jelenti. Itt szeretnék Dobó képviselő úrnak is szólni ebben a gondolatkörben, hogy például az alkotmány megtalálta a módját annak, hogy egy rendkívüli állapotot hogy lehessen a parlamenttől függetlenül bevezetni, ami azt jelenti, hogy amikor a parlament akadályoztatva van, akkor kinek van jogosultsága ilyen állapot kihirdetésére és a többi. Ha ezen múlna, valószínű, hogy megtalálnánk a módját, hogy hogy lehet minél előbb összehívni egy parlamenti ülést, és hogy lehet ennek a mechanizmusát mint megelőző védelmi helyzet mechanizmusát beindítani, illetve az alkotmányban is rögzíteni.

Köszönöm.

Forrás: parlament.hu