DR. BALOGH MIKLÓS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Urak! Igazságtalanság, de tény, hogy Magyarországon, a Magyar Köztársaságban a Népművészet Mestere kitüntetést viselő alkotók eddig járadékjuttatásban nem részesültek, csak kevéske pótlékot kaptak, ahogy itt hallottuk az államtitkártól. A kiváló művészek, az érdemes művészek szerencsére már kaptak ilyet.

Ez nem méltányos a népművészet mestereivel szemben, nem igazságos. Akkor lesz igazság, ha ők is megkapják. A népművészet mesterei, akár a tárgyi népművészettel foglalkozók, akár a népművészet előadói területén kiválót nyújtó népművészek, hagyományőrzők, méltó partnerei a kultúra, a művészet képviseletében a kiváló és érdemes művészeknek. Bartók Béla azt mondta, hogy az egyszerű népdal ugyanolyan értékes, mint egy Mozart-szimfónia. Ennek eléneklése, előadása is olyan. Ne legyen tehát különbség, megkülönböztetés, hátrány a népművészet mesterei számára.

A törvénytervezet, ahogy hallottuk az államtitkár úrtól, havi 44 ezer forintos kiegészítést tartalmaz a társadalombiztosítási ellátás mellett. Hallottuk, hogy ez az összeg körülbelül hány személyt érint. Nem túl sok emberről van szó, az egész 319-320 embert érint, ha hozzávesszük az özvegyeket vagy a házastársakat is. Megérdemlik ezek az emberek ezt az elismerést, ezt a járadékot, és ennyivel segíthetünk embertársainknak. Sajnos, egyre csökken a számuk, nemhogy növekedne. Megérdemlik, korábban sem voltak eleresztve anyagilag. Nagyon sokszor nem is tudtak elmenni - kocsijuk sem volt -, amikor hívták őket valahova. Emlékszem, a szép Zalában, Göcsejben lelkes népművelők, a közművelődés munkásai karolták fel őket, szállították például különféle helyekre. Ők népszerűsítették művészetüket és személyüket. Szállították saját kocsijukon rendezvényről rendezvényre, mondjuk, a népdalénekest, a betyárdalokat előadót azért, hogy elénekelhesse a dalait, kiállításról kiállításra vitték azokat az embereket, akik a kecskerágító fából életfát faragtak, pásztorlegyezőt vagy citerát készítettek, és vásárról vásárra vitték azokat a bőrtárgykészítőket, vaseszközöket csinálókat, kovácsokat vagy a cserépedényeket készítőket, hogy el tudják adni az áruikat.

Fontos ez, főleg a mai világban. Az egyetlen, amivel a művészt megjutalmazhatjuk - mondta Renoir -, az, hogy megvásároljuk a műveit. Határozottan áll ez a mondás a népművészet mestereire is. Az alkotás: 30 százalék az ihlet, a többi munka - tudjuk egy bölcs mondásból. A tiszta forrásból merítkezők tudják, és saját életükkel bizonyították, hogy ez teljesen így van. Szívós munka és kitartás, hogy ezt a művészetet művelik minden nehézség ellenére, és továbbadják a fiataloknak játszóházakban, különféle rendezvényeken. A kovácsmesterség művelője, a bőrtárgykészítő, a nyergesmester, a fazekasmester, a fafaragómester, a tojáspatkoló, a nemezkészítő, a hímzőasszony, a táncos, a mesemondó, a népdalénekes apait-anyait belead az alkotásába, az előadásába, nap mint nap bizonyítva, hogy a képzőművészetben, a művészetben az ember keze, elméje és a szíve együtt alkot.

Jó ügyet szolgálunk tehát, amikor ezt a járadékot megszavazzuk, úgyhogy én mint szocialista képviselő, nagyon üdvözlöm, támogatom ezt a javaslatot, és meg is szavazom.

Köszönöm figyelmüket.

Forrás: parlament.hu