DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Az utóbbi megjegyzése Varga képviselő úrnak szakmailag most már legalább helytálló, de a lényeg az, azt gondolom, mindketten tudjuk, hogy az államháztartási hiány azt jelenti, hogy az államadósság akkor nő. Ez az elmúlt 15 évben mindig így volt, hiszen nem volt olyan év, amikor szufficites lett volna a költségvetés. Ez önmagában nem baj, mindig azt kell nézni, hogy milyen célokra fordít a költségvetés. De ha szufficit van, akkor csökken az államadósság; ha államháztartási hiányt mutatunk ki, akkor pedig az államadósság növekszik.

Ami a 2002. évet illeti, az egy sajátos év volt, akkor döbbentünk rá arra, hogy az államháztartási hiány számításából kimaradt jó néhány tétel, ezeket korrigálni kellett. Tehát amikor 53 százalék volt az államadósság szintje a GDP-hez képest, akkor ebben ez is benne volt. De egyébként szeretném leszögezni, hogy az államadósság szintje megfelel a maastrichti kritériumoknak.

Hogy a kedvezőbb kamatkondíciók jók-e a költségvetésnek: persze hogy jók, de jók az egész gazdaságnak. Ma az Európai Unióban a legmagasabb a reálkamat szintje Magyarországon - gondolom, hogy ezt gazdaságpolitikailag nem lehet helyeselni. Tehát nyilvánvalóan találni kell egy egyensúlyi kamatot, egy egyensúlyi árfolyam-politikát. Itt nem arról van szó, hogy valaki gyengíteni vagy erősíteni akarja a forintot, itt azt kell megnézni, hogy a gazdaság helyzetéhez képest mi az az egyensúlyi árfolyam, ami egyébként előállhat.

Egyébként meglep engem, amikor arra gondolnak, hogy ha a kormány nevezi ki a monetáris tanács tagjaira való javaslattétel által - ahogy önök fogalmaznak -, áttételesen azokat a szakembereket, akkor ők ettől nem lennének majd megfelelő színvonalú szakemberek.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu