DR. KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a szót. Államtitkár úrral már nem ez az első találkozásunk ebben a felállásban, ha úgy tetszik, amikor ő előad egy, adott esetben a cégeljárást, a cégügyeket érintő törvény tekintetében, én pedig országgyűlési képviselőként és egy kicsikét más oldalról tekintve, gyakorló ügyvédként kommentálom az elhangzottakat, úgyhogy ismételt örömömre szolgál, hogy e minőségben újra találkozhatunk.

Ahogy államtitkár úr is említette, ez a törvénymódosító javaslat gyakorlatilag már a finomhangolásnak a finomhangolása, hiszen több olyan törvényt fogadott el az elmúlt két esztendőben az Országgyűlés - gondolok itt az európai részvénytársaságról szóló törvényre, az európai gazdasági egyesülésről szóló törvényre, illetőleg az elektronikus cégeljárásról szóló törvényre -, amelyek megteremtették annak a lehetőségét, hogy európai uniós tagállamként igen kiterjedt gazdasági kapcsolatainkat a lehető legjobb szervezeti formák keretében tudjuk érvényesíteni.

Ez a törvényjavaslat, amit most a tisztelt Ház tárgyal, valóban, ha úgy tetszik, részletszabályok összessége, azonban nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy időnként az ördög is a részletekben van elrejtve, és bár itt valóban részletszabályokkal találkozunk, nagyon sok fontos elemét kell áttekintenünk, illetőleg megismernünk ahhoz, hogy azt valóban jól lehessen alkalmazni, akár a cégeljárásban, legyen szó bíróságokról, legyen szó ügyvédekről vagy legyen szó a cégeljárás más szereplőiről.

Ennek okán a törvényjavaslat jellegének néhány gyakorlati jelentőségére szeretném felhívni a figyelmet. Rendkívüli módon örülök annak, hogy európai uniós tagállamként lehetőség lesz arra, hogy egyes cégiratok az Európai Unió más hivatalos nyelvén is megjelenjenek a cégeljárásban. Ennek azért tulajdonítok a magam szempontjából nagy jelentőséget, hiszen egy nemzetközi gazdasági kapcsolatrendszerben, ahol a globalizáció megjelenése azt követeli meg, hogy egy cégről is olyan módon álljanak rendelkezésre adatok, hogy egy külföldi partner részére a lehető legteljesebb módon megismerhetők legyenek, egy angol, francia, spanyol vagy más nyelven rendelkezésre álló szöveg mindenféleképpen elősegíti azt, hogy kellően és jól tudjon egy magyar gazdasági partnert bemutatni a más, vele kapcsolatot teremteni szándékozók részére.

Rendkívüli módon fontosnak tartom azt, amit államtitkár úr is említett, hogy bizonyos hitelezővédelmi rendelkezések kiterjesztésre kerülnek a cégeljárási törvényben, meghatározott többletjogosítványok fogják megilletni a cégbíróságot annak érdekében, hogy a törvényes rend a nemzetközi terrorizmus elleni harc keretében a lehető legtöbb eszközzel rendelkezzék ahhoz, hogy mindez jól érvényesüljön.

Államtitkár úr itt szót ejtett a törvényességi felügyeleti jogkör ez irányú kiterjesztéséről is. Nagy örömmel veszem azt, hogy bizonyos kisebbségvédelmi rendelkezések már nemcsak azon társasági formák tekintetében alkalmazhatók, amelyek szigorúan a társasági törvény hatálya alá tartoznak, hanem más formák, jelesül szövetkezetek tekintetében is meglesz a módja a cégbíróságnak arra, hogy megfelelő kisebbségvédelmi szabályokat alkalmazzon, ezáltal elejét vegye olyan nemkívánatos gazdasági eseményeknek, amelyeket itt a közelmúltban adott esetben egy-egy szövetkezet okán, ingatlan- vagy más befektetőszövetkezet okán már megéltünk.

Gyakorló ügyvédként is örömmel veszem azt a törvénymódosítási indítványt, ami az egyes törvényességi felügyeleti jogkörök egymáshoz rendelt sorrendiségét feloldja olyan tekintetben, amikor a cégbíróságot feljogosítja arra, hogy ha nem lát más lehetőséget arra, hogy a törvényes működés rendjét helyreállítsa, csak azt, hogy a törlési eljárást megindítsa az adott cég tekintetében, azt mindenféle sorrendiség betartása nélkül meg tudja tenni. Ez nagyon fontos dolog, mert időnként hónapok, évek vesznek vagy veszhetnek el, és nem csekély vagyonok kerülhetnek veszélybe azáltal, hogyha a cégbíróság kötve van ahhoz a sorrendiséghez, amit számára a törvény alkalmazni rendelt. Tehát ebből a szempontból is jónak tartom az indítványt.

Valóban, a kiszabható pénzbírság összege igen jelentős mértékben meg fog növekedni, hiszen az eddigi minimum 50 ezer forintról 100 ezer forintra, a maximum 500 ezerről pedig 10 millió forintra fog növekedni.

(13.50)

(Podolák Györgyöt a jegyzői székben Nagy Nóra

váltja fel.)

Megítélésem szerint ez valóban visszaható erejű lehet arra, hogy egyes cégek vagy a cégeljárási törvény hatálya alá tartozó más személyek ne tegyenek eleget azoknak a törvényi kötelezettségeknek, amelyeket akár a cégeljárási törvény, akár a társasági törvény vagy más törvény a terhükre vagy kötelezettségükre ró. Nagyon sok esetben tapasztalható az, hogy többszöri felhívás ellenére sem helyezik letétbe például az éves, számviteli törvény szerinti beszámolót az egyes társaságok, tehát nem ismerhető meg a cégbíróságoknál az egyes társaságok tényleges vagyoni-pénzügyi helyzete, és a cégbíróság csak nehézkesen tud olyan helyzetbe kerülni, illetőleg olyan helyzetet teremteni, hogy ezeket a törvényi kötelezettségeket végül is gyakorolják a cégek, mert valóban csak így ismerhető meg egy adott cég törvényi követelményeknek való megfelelése, illetőleg az, hogy valóban milyen vagyoni háttérrel rendelkeznek.

Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy a jogalkotó kitérni szándékozik arra is, hogy a bejegyzési határidők módosultak az eddigi gyakorlat során is. Amit a törvény eddig szabályozott naptári napokban, az elkövetkezendőkben rövidülni fog, és most már munkanapokban tudjuk mérni azokat a határidőket, amelyek az egyes cégbíróságok rendelkezésére állnak az ügyintézés tekintetében. Magam is úgy tapasztalom, hogy hála az informatikai fejlesztésnek, hála a cégbíróság alkalmazottai egyre fokozottabb felkészülésének, s hála a cégbírák odaadó tevékenységének, az egyes cégbejegyzési, illetőleg változásbejegyzési ügyek egyre gyorsabban megvalósulnak. Ez mindenféleképpen egyrészt forgalombiztonsági szempontból nagyon jelentős, hiszen egy cégbejegyzési aktusból nagyon sok jogkövetkezmény fakad, és nem elhanyagolható ennek a hitelezővédelmi szempontrendszere sem, hiszen ha már bejegyzett adatok tekintetében vagyunk kénytelenek egymással kommunikálni, akkor teljesen más a helyzet, mint ha egy éppen bejegyzésre váró változás vagy bejegyzés tekintetében kell megnyilvánulnunk.

Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy meghatározott körben, ha úgy tetszik, törvényességi felügyeleti eljárás keretében bizonyos személyek - például felügyelőbizottsági tagok vagy könyvvizsgálók - kikényszeríthetnek egy adott változást, ami a személyüket érinti, ha ezt a változásbejelentési kötelezettségüket maguk a vezető tisztségviselők valamilyen oknál fogva nem teljesítik. Nagyon sok esetben tartalmaz ennélfogva a cégnyilvántartás olyan adatokat, amelyek már rég nem hatályosak, tehát két vagy három éve már nem funkcionáló felügyelőbizottsági tag, két vagy három év óta, vagy, ne adj' isten, még hosszabb ideje nem funkcionáló könyvvizsgáló szerepel még a célnyilvántartásban. Ez megint csak a hitelezők biztonsága kárára történik, hiszen nem tudják, hogy kik azok a személyek, akik a törvényes működés helyreállítása vagy biztosítása szempontjából jogokat és kötelezettségeket gyakorolnak.

Összességében tehát azt tudom mondani, hogy a szocialista frakció a törvényjavaslatot támogatja, mindenféleképpen alkalmasnak tartja azokra a kívánatos célokra, amelyeknek a törvényjavaslatnak meg kell felelnie. A magam szempontjából ehhez én egy dolgot tennék hozzá, amit már az alkotmányügyi bizottság ülésén is felvetettem - ugyan ennek formális jogalkalmazási vagy jogalkotási technikája még igazából nem ismert -, és államtitkár úr is szót ejtett róla, hogy rövidesen várható az új cégeljárási törvény beterjesztése, illetőleg a koncepció kialakítása már folyamatban van.

Ezzel együtt, tekintettel arra, hogy a jelenleg hatályos cégeljárási törvény többlépcsős hatálybalépési rendelkezéseket tartalmaz, tehát már 2007-re előretekintve alkotunk jogszabályt, fontos lenne annak a megjelenítése egységes szerkezetben, hogy a törvény egyes rendelkezései mikor és miképpen lépnek hatályba. Ha ez a kormányzati portálon vagy más módon megjeleníthető valamilyen szöveg formájában, azt hiszem, hasznos lenne mindenki számára, értve ezen adott esetben a jogalkalmazókat, tehát a cégbíróságokat, ügyvédeket és közjegyzőket egyaránt.

Én arra kérem államtitkár urat, hogy ennek a lehetőségét szíveskedjék megvizsgálni, és ezen indítványomat támogatni. Én ezekkel a szavakkal köszönöm meg szíves figyelmüket, és kérem, hogy a törvényjavaslatot támogassák.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu