JAUERNIK ISTVÁN, az önkormányzati bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzati bizottság a beterjesztett törvényjavaslatot megvitatta, érdemi vita alakult ki a bizottsági ülésen, végül 12 igen és 10 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak tartotta.

A vita során megállapítottuk, hogy a beterjesztett törvényjavaslat a szociális ellátásokat jó irányban mozdítja elő, az igazságosabb ellátás irányába hat a beterjesztett törvényjavaslat. Az önkormányzati bizottsági ülésen képviselőtársaink természetesen önkormányzati szempontból vizsgálták a javaslatot, mégpedig igen kritikus szemmel.

Mik azok a dolgok, amiket a vitából érdemes a plenáris ülésen is kiemelni? Többek között ki kell emelni, hogy önkormányzati hatáskörök szűnnek meg, kerülnek át hatósági hatáskörbe a jegyzőhöz. Ellenzéki képviselőtársaink is igen erőteljesen érdeklődtek afelől, hogy az önkormányzati szövetségek, konkrétan az önkormányzatok hogyan viszonyulnak ehhez a fontos kérdéshez, mert igen sokszor vita bontakozik ki arról, hogy hogyan alakul, hogyan változik az önkormányzatok önállósága, autonómiája. A vita végén azt kellett megállapítani, hogy ez a változás elfogadható, ezt a változást támogatni kell, mert igaz, hogy jó néhány eddigi önkormányzati döntési jog átkerül a jegyzőhöz, de úgy kerül át, hogy az önkormányzatnak is megmarad ugyanez a joga.

Megmarad, mert a törvény tartalmazza azt, hogy azokat az ellátási formákat, amelyek átkerülnek a jegyzőhöz, az önkormányzat saját hatáskörben kiegészítheti. Sőt, ahogy eddig is, az önkormányzat dönthet úgy, hogy egyéb ellátásokban is részesíti a településen arra rászorultakat. Azt gondoljuk, ez így valóban nem sérti az önkormányzati autonómiát, ugyanakkor pedig teljesen igazak az általános indoklásban leírtak és a miniszter asszony által elmondottak - amiket meg tudunk erősíteni -, hogy az önkormányzatoknak eddig sem volt igazi döntési kompetenciájuk ebben a kérdésben, ugyanazok a köztisztviselők fogják előkészíteni döntésre az anyagot, akik eddig, ugyanolyan eljárás szerint, csak nem a képviselő-testület vagy átruházott hatáskörben valaki más dönt, hanem a jegyző. Ezt a változtatást tehát mindenképpen támogatni tudjuk.

Finanszírozáselméleti kérdés is felmerült a törvényjavaslat kapcsán. A szociális ellátások január 1-jétől jó néhány területen feladatarányosabb finanszírozást céloznak meg. Úgy tűnik, hogy elméletileg ez igazságosabb rendszert jelent, merthogy oda megy több pénz, ahol több a feladat, mert a feladattal arányos. Ugyanakkor látni kell, hogy az igazságosabb pénzelosztás mellett azért a pénzfelhasználás hatékonysága szempontjából ez nem annyira pozitív. Minden esetben, amikor a feladatfinanszírozás irányában teszünk egy lépést, akkor távolodunk a hatékony pénzfelhasználástól. A bizottsági ülésen is elhangzott és itt is elmondom, hogy az önkormányzati finanszírozási rendszerben célszerű lenne visszatérni a forrásszabályozáshoz, amikor a pénzt elosztjuk az önkormányzatok között, és az önkormányzatokra bízzuk, hogy hozzanak felelős döntést a pénzek felhasználásáról.

A vita során felmerült az a kérdés is - és erről kell szólni -, hogy a gyermekvédelmi támogatást érintő változással egyetértés van, viszont hiányoltuk azt, hogy a gyermekvédelmi támogatásban nincs egy úgynevezett kifuttatási rendszer. Tehát ha valaki néhány forinttal átesik a határon, akkor már nem jár neki ez a támogatási forma, és nemcsak a néhány ezer forintos gyermekvédelmi támogatás nem jár gyermekenként, hanem nagyon sok, ehhez az ellátáshoz kapcsolt egyéb ellátási forma sem, így az ingyenes tankönyv, az ingyenes étkezés és a következő évtől reményeink szerint bevezetésre kerülő ingyenes zeneoktatás sem. Tudjuk, hogy nem egyszerű a probléma, de mindenképpen meg kell oldani a gyermekvédelmi támogatás kifuttatásos rendszerben történő megszüntetését.

Még egyszer megerősítem, a bizottság többsége általános vitára alkalmasnak tartja a javaslatot, és azt kérjük, hogy támogassa a parlament is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Forrás: parlament.hu