SISÁK IMRE JÁNOS, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Asszony! A mai napon egy fontos törvény tárgyalását kezdte meg a Magyar Országgyűlés, amellyel kapcsolatban bírálatok, illetve pozitív hangok is elhangoztak a mai napon.

A tegnapi este folyamán tárgyalta a parlament a pályakezdő fiatalokról, az 50 év feletti munkavállalókról, illetve az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló törvényjavaslatot. Miért is hozom most szóba ezt? A tegnapi vitában elhangzott, hogy ez a törvényjavaslat gesztus értékű, pozitív módosítást tartalmaz. Nos, ha pontosan akarunk fogalmazni, akkor az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló T/12642. számú törvényjavaslat is csak ilyen gesztus értékű módosításokat tartalmaz, mégpedig nem is azonnal.

Elhangzott itt a vitában, hogy az önkormányzatok részéről kialakult az a félelem, hogy a törvényjavaslatban szereplő módosításokhoz a megfelelő forrásokat biztosítja-e majd az állami költségvetés. Ezt a félelmünket egyébként tovább növeli az egyes szociális tárgyú törvények 5. §-a, amely a szociális törvény 26. §-át módosítja, és a települési önkormányzat képviselő-testületének biztosítja, hogy a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátásokat kiegészítheti, és a szociálisan rászorultak részére más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzatok szíves örömest élnének ezzel a lehetőséggel abban az esetben, ha a pénzügyi lehetőségeik úgy alakulnának, ahogy azt ők szeretnék. De amikor a szociális tárgyú törvények módosítását vitatjuk, akkor azonnal meg kell nézni a következő év költségvetési törvényjavaslatát.

Ugye tudjuk, hogy alapvetően az önkormányzatoknak azon állampolgárok problémáit kell rendezni, akik az úgynevezett mélyszegénység állapotába jutottak, erről egyébként ez a törvénytervezet is beszél. Egyes felmérések szerint azt mondhatjuk, hogy körülbelül 500 ezer ilyen magyar állampolgár él ebben az országban. Kezeli-e ezt a problémát a következő év költségvetési törvényjavaslata?

Tisztelt Képviselőtársaim! Meg kell állapítanunk, hogy sajnos nem, mert az önkormányzatok pénzbeli és természetbeni szociális, valamint a gyermekjóléti ellátásokhoz nyújtott támogatása 2004-ről 2005-re mindösszesen 1,8 százalékkal emelkedik, ez pedig a kormány által előre jelzett inflációs mértéket sem éri el. Tudjuk, hogy a kormány 4,5 százalékos inflációt jósol a következő évre. Nos, a szociális törvényt hiába módosítjuk pozitív irányba, ha a módosításokhoz, az önkormányzati finanszírozáshoz a megfelelő forrásokat nem biztosítjuk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat az 1993. évi III. törvény, a szociális törvény, valamint az 1997. évi XXXI. törvény vonatkozásában döntő változtatásokat hajt végre - már amennyiben ezt a parlament elfogadja - a hatáskör-telepítés vonatkozásában. A rendszeres pénzbeli ellátások odaítélése eddig a képviselő-testület hatáskörébe tartozott, a törvény módosítása arra tesz javaslatot, hogy ez a hatáskör a jegyzőhöz kerüljön.

A költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetőjeként már elmondtam, hogy a minisztérium képviselői a jogbiztonságra hivatkoztak, illetve a törvényjavaslatból egy más elemet is ki lehet olvasni hatáskör-telepítés, -változtatás vonatkozásában, már a szociális törvényt tekintve, hiszen a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, valamint az alanyi jogon járó ápolási díj esetében a törvényjavaslat többek között azért tesz javaslatot arra, hogy a jegyzőhöz kerüljön a hatáskör, merthogy a szociális törvény 124. § (1) bekezdését módosítva ezen rendszeres pénzbeli ellátásokat teljes egészében megtérítené az állami költségvetés az önkormányzatok részére.

Ugyanez a pozitív irányú módosítás a rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetében már nem érhető utol a törvényben. Itt ugyanúgy maradna a 90 százalékos utólagos visszaigénylési lehetőség, és 10 százalékot az önkormányzatoknak kellene finanszírozni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyik legnagyobb probléma a hatályba léptető rendelkezésekkel van. Elhangzott itt korábbi vezérszónoklatokban, hogy bizonyos kampányjelleget ölt ez a törvény. Azt gondolom, hogy ez azért így van, még ha a tisztelt miniszter asszony más véleményen is van, 2006. január 1-jétől kerülnek bevezetésre azok a pozitív irányú módosítások, amelyek akár a rendszeres szociális segélynél, akár az időskorúak járadékánál, akár az ápolási díjnál vagy éppen a rendszeres gyermekvédelmi támogatásnál érhetők tetten. Tisztelt képviselőtársaim, azt gondolom, hogy ha ez egy átgondolt és időben benyújtott törvénymódosítás lett volna, akkor a szükséges forrásokat már a 2005. évi állami költségvetésben is meg lehetett volna teremteni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Említettem a szociális törvény közgyógyellátásra vonatkozó szabályainak módosítását. Most még egyszer szeretném kiemelni, hogy a Magyar Demokrata Fórum egyértelműen ellene van ennek a passzusnak, hiszen tudjuk, hogy a közgyógyellátás rendszere teljes egészében átalakításra szorul. Nem látjuk indokoltnak most egyetlen paragrafusnak a beépítését a törvénybe.

A törvényjavaslat foglalkozik az önkormányzatok alapellátási feladataival, illetve a személyes gondoskodást nyújtó intézmények kialakításával is. Ezen a területen ez a törvény, ez a módosítás gyakorlatilag semmit nem tesz. Tisztelt képviselőtársaim, az önkormányzatok számára kötelező alapellátási feladatokat, illetve a személyes gondoskodást nyújtó intézményeknek a felállítását már az 1993. évi III. törvény előírta és körvonalazta. Az a probléma, hogy sem az 1993. évi III. törvény eredeti elképzeléseit, sem az azóta bekövetkező módosításokat egyetlen kormányzat és az önkormányzatok nagy többsége sem tudta végrehajtani, egyetlen oknál fogva. Hiába voltak ezek a szociális törvényben előírva, a szükséges pénzügyi fedezetet a kormányok nem biztosították.

(11.40)

Tisztelt Képviselőtársaim! Szerepel a törvényjavaslatban egy olyan módosítás, amely arról szól, hogy az önkormányzatoknak szociális információs szolgáltatást kell kialakítaniuk. Ez a szociális információs szolgáltatás 2005. július 31-ig minden önkormányzat számára kötelező feladat. Egyetlen problémánk van, hogy a 2005. évi állami költségvetésben az ennek a szolgáltatásnak a kialakításához szükséges forrásokat ismételten nem tudjuk tetten érni.

Már többször felhívtam a minisztérium figyelmét arra, nem elegendő megszabni, hogy a 2 ezer, a 3 ezer, a 10 ezer vagy a 30 ezer főnél több állandó lakosú településeknél milyen kötelező intézményrendszer kialakítása lenne szükséges, hanem a minisztérium érdekérvényesítő képességét e tekintetben mindenképpen növelni kell. Megfelelő pályázati lehetőségeket, pályázati forrásokat kell teremteni az önkormányzatoknak ahhoz, hogy ezt az intézményhálózatot - amely egyébként rendkívül szükséges - ki tudják alakítani. Hiába próbálunk becsempészni a törvényjavaslatokba utcai szociális munkát, éjjeli menedékhelyet, nappali melegedőt, ha ezek gyakorlatilag leragadnak a törvény betűjénél, egyébként pedig a kialakításukat kitoljuk 2008. december 31-ig. Azt gondolom, hogy egy-egy kormánynak egy-egy kormányzati cikluson belül kellene gondolkodnia, vagy ha túlterjeszkedik a kormányzati cikluson, akkor mindenképpen meg kellene teremtenie a lehetőséget arra, hogy ezeknek az intézményeknek a kialakítása már az adott kormányzati cikluson belül elindulhasson.

Mondanék egy példát: a 10 ezernél több lakosú településeknek kötelezően előírt feladat az idősek átmeneti elhelyezését biztosító otthon kialakítása. A szociális bizottság és az egészségügyi bizottság ülésén, de itt a parlamentben is többször feltettem a kérdést, rendelkezik-e a minisztérium olyan felmérésekkel, hogy hány 10 ezer lakosszámot meghaladó magyar településen épült ki az idősek átmeneti elhelyezését biztosító hálózat, s hány olyan település van, ahol erre még nem került sor. Nem véletlenül kérdeztem ezt, s ez csak egyetlenegy momentum. Tisztelt képviselőtársaim, például egy ötven férőhelyes idősek átmeneti elhelyezését biztosító otthon megépítése ma több mint 300 millió forintba kerül. Nem elegendő törvénybe foglalni, hogy milyen kötelező feladatok lennének, az ehhez szükséges forrásokat is biztosítani kell.

A törvényjavaslat foglalkozik a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény bizonyos paragrafusainak a módosításával. Itt én a rendszeres pénzbeli ellátásra, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra térnék ki elsődlegesen. Egyetlen pozitív irányú módosítás van: a gyermeküket egyedül nevelő szülők esetében a jogosultsági értékhatárt a nyugdíjminimum 110 százalékára emelnék fel. Ez azt jelenti, ha a jelenlegi 23 200 forintos öregségi nyugdíjminimumot 110 százalékra emeljük fel, akkor a családban az egy főre jutó jövedelem a 25 520 forintot nem haladná meg, és ha az öregségi nyugdíjminimum 22 százalékáról 30 százalékára emelnénk fel a rendszeres gyermekvédelmi támogatást a gyermeküket egyedül nevelő szülők esetében, akkor ennek az összege 5100 forintról 6900 forintra növekedne.

Azt gondolom, képviselőtársaim, hogy ez pozitív irányú elmozdulás, de véleményem szerint nem elegendő csak erre az egyetlen körre kiterjeszteni a rendszeres gyermekvédelmi támogatás növelését. Minden rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő család esetében szükséges lenne ez a növekmény. Gondoljunk bele, hogy ma egy kétgyermekes családban a szülők, akik minimálbérből élnek - merthogy ma Magyarországon nagyon sokan vannak ilyenek -, jövőre összességében 114 ezer forintot keresnek, a családi pótlékkal és más egyéb kiegészítésekkel együtt 130-140 ezer forintot.

Ha megnézzük, hogy ennek a családnak milyen kiadásai vannak, akkor azonnal megállapíthatjuk, hogy ha egy normál kétszobás panellakásban lakik, és az elmúlt esztendőkben vásárolta a lakását, akkor körülbelül 50-60 ezer forint havi törlesztőrészletet kell fizetnie a pénzintézetnek. Minimum 30 ezer forint a rezsiköltsége, és akkor számoljuk ki, hogy ennek a családnak hány forintja is marad az étkeztetésre, a család ruházkodására, az iskolai költségekre és minden egyéb másra. Az ingyenes étkeztetésről és az ingyenes tankönyvtámogatásról már sokszor elmondtam a véleményem, ott vagy az önkormányzatok állnak helyt a szülők helyett, vagy ha nem, akkor a szülőket több tízezer forinttal sújtja az úgynevezett ingyenes támogatási rendszer.

Tisztelt Képviselőtársaim! El kellene gondolkodni azon, hogy ezeknek a családoknak a támogatását hogyan lehetne sokkal hatékonyabban végezni azért, hogy ne kerüljenek abba az adósságcsapdába, amelybe őket megelőzően sokan már odakerültek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szól a törvény a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosításáról is. Bizonyos technikai jellegű módosítások vannak itt. Megmondom őszintén, a Magyar Demokrata Fórum régóta próbálja már a parlamentet és a kormányzatot rávenni arra, hogy a családok támogatásáról szóló törvény módosításánál ténylegesen konkrét és hatékony intézkedéseket tegyen. Én most egyetlenegy momentumot emelnék ki, a gyermekgondozási segély intézményét. A gyes jelenlegi összege nem több, mint a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 23 200 forintos összege. Amikor egy család gyermeket vállal, nyilván nem csak az anyagi juttatásokra figyel, mégis úgy gondolom, a gyesen lévő édesanyák számára ez a 23 200 forint megalázó összeg. Szerettem volna látni ebben a törvényjavaslatban az MDF véleményét, amely azt mondja, hogy a gyes összegét legalább 50 százalékkal emeljük meg, és ehhez a forrásokat is teremtsük meg.

A Magyar Demokrata Fórum az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot ebben a formában nem tudja támogatni.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MDF soraiban.)

Forrás: parlament.hu