DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Köszönöm Gúr Nándor képviselő úrnak, hogy folytatta a gondolatot. Valóban tudatában vagyok én annak, hogy a túlképzés mint fogalom nem szerepel a törvényjavaslatban. Azért hoztam ide most, mert a törvényjavaslat vitájában különböző formában ez a gondolat felvetődött, és ahogy említettem, a törvény alkalmazása során esetleg kívánják majd tudni, hogy mi volt a törvényhozók gondolata. Az tehát egy laza valami volt, amihez hozzászóltam.

Talán még ehhez annyit, hogy valóban jó azt kimondanunk, hogy nem félünk attól, hogy valaki a közszférából átkerül, átjut a magánszférába, és átmenetileg vagy valameddig ott túlképzett vagy túlképzettnek látszik. Ez a túlképzett állapot - most megint ideális munkapiacra gondolok, amit nemcsak elképzelek, hanem láttam is valaha -, ez a túlképzett ember 3 hónap, 6 hónap, 26 hónap múlva annyira föltalálja magát az új helyen, hogy termelő lesz, annyi jövedelemre tesz szert, mint korábban volt, és előnynek tartja, értéknek tartja azt, hogy korábban más dolgokkal foglalkozott életében.

(21.40)

Tehát az - hogy költői legyek -, hogy tanult Shakespeare-t, Chaucert és Moliere-t, az hasznos lehet akkor is, ha menedzser vagy főmérnök lesz valahol, noha úgy látszik első pillanatra, ugyan már, Chaucernek és Shakespeare-nek semmi köze nincs ahhoz, hogy gépeket tervezzen valaki. De én most bátran azt állítom, hogy igen, lehet.

Köszönöm.

Forrás: parlament.hu