DR. RÁCZ JENŐ egészségügyi miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! Nagyon köszönöm, hogy az ellenzéki képviselők előre tudták, hogy mit akarok mondani.

Ugyanakkor viszont mindenkinek a figyelmébe ajánlanám ebben a Házban Kazinczynak azt a mondását, hogy “Jót s jól! Ebben áll a nagy titok.ö Alig másfélszáz éve, hogy ezt elmondta, ugyanakkor egyesek képesek azt bebizonyítani ezzel szemben, hogy rosszat és rosszul is lehet csinálni. Mert ha belegondolunk abba, a december 5-ei népszavazás, ami az egészségügyi intézményekre vonatkozó kérdést illeti, mind eszközben, mind tartalmában rosszat és rosszul tesz. Hogy miért? Célszerűnek tartom, hogy ki-ki olvassa el az Alkotmánybíróság két határozatát ezzel kapcsolatban, ezt a két határozatot, amely 38 oldalon taglalja részletesen ezeket a kérdéseket.

Mindenképpen szükséges megnézni tehát ebben a kérdésben, hogy ki az ügy ura. Ahogy a képviselő úr is elmondta: az ügy ura a nép. Nincsen könnyű helyzetben, mert ha belegondolunk abba, ki fog válaszolni neki, hogy mi lesz a következménye akkor, ha 2 millió 10 ezer állampolgár igennel szavaz erre a kérdésre. (Balsay István: Reméljük!) Mert a kórháztörvényt, amint az Alkotmánybíróság második határozata is mondja, már nem lehet megsemmisíteni egyiket sem, mert egyik sem él.

Akkor hát mi lesz a következménye? A választópolgárok igen szavazatukkal arról döntenek - mint az Alkotmánybíróság határozatában is benne van -, hogy a közszolgáltatást közfinanszírozásból, állami vagy egészségügyi intézményben kívánják megcsináltatni. Ennek a következménye mindenkit kötelez, mivel az ügy ura a nép, kötelezi a kormányt, és kötelezi természetesen az Országgyűlést is. Így valóban az állami és az önkormányzati intézmény nem adható át, például az egyházaknak sem, szemben az Apostoli Szentszékkel kötött megállapodással, az ezt hirdető törvényt tehát az Országgyűlésnek meg kell semmisíteni (Dr. Áder János: Nem igaz!), hiszen erről kérdez a kérdésében a kérdésfeltevő.

Továbbá az 50/2002-es kormányrendelet szerint már 2005-ben sem fogadható be többletkapacitás nem állami és nem önkormányzati intézmények esetében, például a művese-szolgáltatóknál, akik magántevékenységet folytatnak jelen pillanatban, hiszen az nem állami és nem önkormányzati intézmény, és erre a népszavazás ebben az esetben tiltó rendelkezést kíván hozatni. És mi lesz - ahogy a képviselő úr is felvetette - a jól működő patikákkal, a szintén nem állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő fogorvosi rendelőkkel vagy a háziorvosi praxisokkal?

Tisztelt Országgyűlés! Egy orvosság hatása soha nem áll feltétlenül egyenes arányban annak a keserűségével. Ma Magyarországon minden gyógyszerre kötelező ráírni, hogy adott esetben mik annak a szövődményei vagy a mellékhatásai. (Dr. Fónagy János: Most sem lehet fájdalomcsillapítót kapni!) Akkor a népszavazásra feltett kérdéssel kapcsolatban is én mindenkinek javasolnám, hogy tegye mellé, tegye a kérdőív mellé, oda, hogy adott esetben mik a valódi szövődmények és mellékhatások. Célszerű lenne, hogyha mindenki mellé tenné az Alkotmánybíróság két határozatát, és felhívná a figyelmet arra, hogy ezek a mellékhatások, ezekre potenciálisan fel kell készülni. És ezzel kapcsolatban szükséges felhívni a szavazópolgárok figyelmét, hogy mellékhatások vonatkozásában és a szövődmények hatásában kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét.

(13.50)

Kérdezze meg azokat, akikről adott esetben szólnak ezek a kérdések. És ha ezeket valóban megtesszük, akkor ezek ismeretében nem tudunk mást javasolni - felelősséggel nem tudunk mást javasolni - a választópolgároknak, mint azt, hogy erre a kérdésre egyértelműen nemmel szavazzanak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu