DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbb elhangzottakkal kapcsolatban engedjenek meg két mondatot. Ha valaki tudatlanságból, hozzá nem értésből olyat mond, ami más emberekben félelmet kelt, ez is helytelen és rossz dolog, de ez még talán a bocsánatos bűnhöz tartozik. De akikről tudjuk, hogy rendelkeznek kellő ismerettel, megfelelő tudással, és annak tudatában mondanak valótlant, hogy tudják, hogy ezzel félelmet keltenek kiszolgáltatott emberekben, az gonoszság. (Gőgös Zoltán: Azt te döntöd el, hogy mi valótlan?)

Tisztelt szocialista Képviselőtársak! Önök egy alapvető tévedésből indulnak ki. Azt próbálják mindenkivel elhitetni - és kérem, miniszter úr, ebben meg is szólalhat, ha gondolja, vagy szólaljon meg, ha megteheti (Dr. Vojnik Mária: Most, hogy már megengedted!) -; abból a téves állításból indulnak ki, hogy ha elfogadjuk ezt a népszavazási kezdeményezést, a kérdést, akkor a jövőben az Egészségbiztosítási Pénztár nem köthet szerződést olyannal, aki magántulajdonos az egészségügyben. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Így is van!) Ez a kérdés nem igaz, képviselőtársaim (Dr. Szabó Zoltán: Dehogynem!), egész egyszerűen bizonyíthatóan nem igaz. Önök tudnak olvasni, olvassák el az Alkotmánybíróság idevonatkozó részeit, az állásfoglalásokat. Valóban van egy alkotmánybíró, aki egyébként nem ebben a kérdésben, másban nem értett teljesen egyet, de nem a határozattal nem értett egyet, hanem annak az indoklásával. Ez volt Bihari Mihály alkotmánybíró. Önök természetesen ezt is másképpen mondják el.

Tehát még egyszer kérem, ez egy hamis állítás, amit önök állítanak, ez nem igaz. Az Egészségbiztosítási Pénztár bármikor nyugodtan szerződést köthet olyannal, aki magántulajdonban hozott létre valamit. (Gőgös Zoltán: Azt nem te döntöd ám el!) Megteheti. Ezért nincsenek veszélyben azok, akik művesekezelésre szorulnak. Nincs veszélyben az, aki rászorul a hospice-ellátásra - egész pontosan veszélyben van, de nem a finanszírozás veszélyében, hanem sajnos egy súlyos betegség veszélyében van, ahogy a képviselő asszony mondta. És nincsen veszélyben egyetlenegy, olyan nagy értékű diagnosztikai eljárásra rászoruló beteg sem, amely magántulajdonból finanszírozódott.

Az egész, amit itt önök állítottak, és amire fölépítették a kampányukat, az egy valótlan állítás. Kérem szépen, bárki, bármikor építhet kórházat Magyarországon, ha a szükséges engedélyekkel, kellékekkel rendelkezik, és az Egészségbiztosítási Pénztár köthet vele szerződést, ha akar, joga van rá, és a népszavazás után is joga lesz rá. (Gőgös Zoltán: Utána nem!) Joga lesz, képviselő úr, olvassa el a kérdést! (Dr. Szabó Zoltán: Tessék végigolvasni az utolsó szóig!) Nem arról szól a kérdés, hogy Magyarországon működhet-e magántulajdonban egészségügyi intézmény. Nem erről szól a kérdés! A kérdés arról szól, képviselőtársaim, hogy a meglévő, jelen pillanatban állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő intézményeket eladjuk-e vagy nem. (Gőgös Zoltán: Nem erről szól!) Erről szól a kérdés, ez a kérdés, uram. Tessék elolvasni! Sokat segít a dologban, ha legalább egyszer elolvassák a kérdést. (Gőgös Zoltán: Nincs benne, hogy eladás. Hol van benne, hogy eladás?)

Tisztelt Képviselőtársaim! Hogy megvilágosítsuk ezt a kérdést, engedjenek meg egy rövid áttekintést. Nem lesz teljes, ezért kérem, hogy akik nagyon értenek hozzá, és vájt fülűek, azok ne kössenek bele ebbe az apró részletkérdésbe. Ha nagyon fel akarjuk osztani a magyar egészségügyet, akkor feloszthatjuk alapellátásra, járóbeteg-szakellátásra, fekvőbeteg-ellátásra. Más felosztás szerint, a működés szerint is csoportosíthatjuk: mentés és sürgősségi betegellátás, a gyógyszerellátást is ide vehetjük, illetve külön kiemelhetjük a diagnosztikát, mivel az a jelenlegi kérdésünk szempontjából egy nagyon fontos kérdés. Csoportosíthatunk másképp is, ugyanis ez két külön dolog, hogy ki az ellátás nyújtására kötelezett. Ezt az alkotmány és a törvények világosan szabályozzák. Ennek nincs összefüggése azzal, hogy ki az ellátást nyújtó intézmény, épület, gép-, műszerpark tulajdonosa.

Az ellátás kötelezettje az állam vagy az önkormányzatok, megbízhat feladatátvállalási szerződéssel másokat, akik ezt a feladatot helyette ellátják. Ezen alapul a teljes háziorvosi praxisprivatizáció, amelyet még az Antall-kormány idején hoztunk létre. Ebben helye van egyébként annak, hogy a háziorvos maga biztosítja a rendelőt, és helye van annak is, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő rendelőben végzi azt a szolgáltatást, amelynek a kötelezettje az önkormányzat. Ezen nem változtat ez a népszavazási kezdeményezés, uraim, semmit nem változtat rajta. (Gőgös Zoltán: Ebben nem értünk egyet!)

Nem változtat azon sem, hogy ha egy magántulajdonban lévő háziorvosi praxis a praxistörvény értelmében... - egyébként a praxistörvényt az Alkotmánybíróság tételesen megnevezi, hogy a praxistörvényre nem vonatkozik a népszavazási kérdés. Ott van, le van írva, tessenek elolvasni! Ha ma nem hallottam legalább négyszer önöktől, hogy ezek után egy háziorvos nem adhatja el a praxisát, akkor egyszer sem mondták. Márpedig ez nem így van, nyugodtan eladhatják. És ez vonatkozik a patikákra is, képviselő urak. És ha bent lenne, a képviselő asszonyt is megnyugtatnám, nyugodtan tudja abban a patikában tovább folytatni a tevékenységét akár a fia, akár a lánya, akár más, akinek eladja a gyógyszerész. Erre lehetősége volt és lehetősége is lesz. Nem erről szól a kérdés.

Az egészségügyből az elmúlt években 1500 milliárd forintot sikerült kivonnia - az elmúlt két-három évtizedben, mondjuk így, jó? - a mindenkori magyar államnak. Ez a pénz hiányzik belőle. A kérdés az, hogy ez a pénz hogy kerül vissza, illetve visszakerül-e. Többféle elvi lehetőség van. Visszateheti a költségvetés a magyar emberek adójából. Tehát 1500 milliárd forintot visszatehet a magyar költségvetés a magyar emberek adójából. Ez irdatlan nagy pénz, de azért egy dolgot tegyünk hozzá. Az elmúlt két év alatt 3500 milliárd forinttal emelkedett a magyar adósság az önök működése alatt. Lett volna pénz, ha oda akarták volna tenni. Hova tették azt a 3500 milliárdot? Hol van? (Gőgös Zoltán: Kifizettük, amit hátrahagytatok!)

A másik kérdés: ha a költségvetés teszi be, ebben az esetben nem kell visszafizetni a tőkét, ebben az esetben nincsen kamata. Az történik, hogy a magyar emberek befizetett adóforintjaiból helyrehozzuk az egészségügyet. Tehetjük azt is, ha ezt nem bírja el a költségvetés, hogy veszünk föl rá hitelt. Ha a magyar állam fölveszi a hitelt, akkor a mi döntésünkön múlik, hogy a költségvetéssel és az adófizetőkkel ezen az oldalon fizettetjük vissza a hitelt és a kamatát, akkor az egészségügyi rendszert nem érinti, akkor ő megint úgymond feltőkésítésre kerül. De lehet úgy is dönteni, hogy az egészségügy a működési költségein keresztül fizeti vissza a hitelt a kamatával együtt.

A harmadik lehetőség, hogy magántőkét hozunk be. Ha a magántőke hozza be ezt az 1500 milliárd forintot, ebben az esetben ugyanúgy vissza kell fizetni a tőkét, a kamatot, plusz azt a hasznot, amiért a magántőke idehozza az ő befektetését. Én még olyan tőkést nem láttam, aki azért visz valahova pénzt, hogy ne vigyen el belőle hasznot; az vagy nem tőkés, vagy nem teljesen normális.

Ez is egy nagyon világos és egyszerű dolog, és ha ehhez hozzátesszük azt, amit Kuncze Gábor mondott, hogy a magyar egészségügyet három dologból finanszírozzuk, járulékból, adóból, illetve a saját befizetéseinkkel, aminek van egy legális része, például a fogászatban a kiegészítő díjak, és van egy nem legális része, a hálapénz; Kuncze Gábor azt mondta, járulékot tovább emelni nem lehet, az adóbevételek tovább nem növekednek, a tőke nagyobb összeget igényel. Miből lehet megfizetni, képviselőtársaim? Abból, amit mi fogunk befizetni. Akárhogy is döntünk, mindenképpen mi fizetünk többet.

Viszont a kérdés pillanatnyilag nem erről szól. A kérdés arról szól, hogy elkótyavetyéljük-e azt a vagyont, amit apáink, nagyapáink és mi magunk összeszedtünk (Gőgös Zoltán: Jaj, ne legyél már ilyen! - Derültség az MSZP soraiban.), erről szól a kérdés, tisztelt képviselőtársaim, hogy ezt a vagyont eladjuk-e, és hogy tudunk-e biztonságos ellátást nyújtani.

Ezért mindenkit arra kérek, hagyja abba a megtévesztést, hagyja abba a riogatást, és két igennel szavazzanak, erre is és az állampolgárságra is.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban. - Közbeszólások az MSZP soraiból.)

(14.20)

Forrás: parlament.hu