SISÁK IMRE JÁNOS (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! A 2005. évi állami költségvetés részletes vitájának az ismételt megnyitásán vagyunk itt, a magyar parlamentben, és megvallom őszintén, nagyon kevés olyan módosító indítványról hallottam, amely a részletes vita szabályaihoz kapcsolódik az elmúlt néhány hozzászólás kapcsán. Viszont rendkívül sok szó esett az önkormányzatokról, és én alapvetően az önkormányzatokat érintő költségvetési számadatokról szeretnék ma beszélni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormánypártok azt mondták, hogy a 2005. évi költségvetésben az önkormányzatok prioritásként szerepelnek. Nos, megpróbálom megcáfolni ezt a kijelentést, és azt gondolom, sajnálatos módon nem lesz különösebben nehéz dolgom. Tehát ahhoz, hogy az önkormányzatok helyzetét értékeljük, talán az idei esztendő költségvetéséből kellene kiindulni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A hozzászólásaimnál szívesen használom az Állami Számvevőszék anyagait, mert az Állami Számvevőszék megállapításait általában véve önök sem szokták megkérdőjelezni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Állami Számvevőszék a 2004. évi költségvetés vizsgálatánál a következőket írta: akkor, amikor a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium az önkormányzatok költségvetéséről tárgyalt, a Pénzügyminisztérium 133,8 milliárd forint többletet javasolt 2003-ról 2004-re az önkormányzatok részére. A Belügyminisztérium további 116 milliárd forint nagyságrendű összeget tartott még szükségesnek az önkormányzatok részére juttatni a 2004. esztendőben. Ehhez képest az elmúlt esztendőben benyújtott költségvetés tárgyalása során ténylegesen 88,9 milliárd forintot kaptak az önkormányzatok. Tehát ez egy elég jelentős csökkenés ahhoz képest, amit ténylegesen a kormánypárti Pénzügyminisztérium és Belügyminisztérium javasolt.

A 249,8 milliárd forinthoz képest a költségvetés tárgyalása során további 43 milliárd forint többlettámogatást szavaztak meg az önkormányzatoknak, így ha a ténylegesen elfogadott 131,9 milliárd forintos többletet kivonjuk a javasolt 249,8 milliárd forintos többlettámogatásból, akkor az önkormányzatok 2004-ben 117 milliárd forintos mínusszal indultak el, tisztelt képviselőtársaim - 117 milliárdos mínusszal. Jött a Draskovics-csomag, tisztelt képviselőtársaim, és nem sorolnám föl, hogy hol és miképpen nyirbálta meg az önkormányzati költségvetéseket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, a 2005. esztendő nem az önkormányzatok éve lesz. A 2005. esztendő nagyon komoly nehézségek elé állítja az önkormányzatokat. Hadd kezdjem rögtön a bérpolitikai intézkedésekkel!

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány és a szakszervezetek arról állapodtak meg, hogy a közszférában a közalkalmazottak részére 6 százalékos bérfejlesztést lenne szükséges elrendezni. Ez a 6 százalékos bérfejlesztés úgymond a magas bértartalmú normatívákban áll rendelkezésre. Melyek is ezek a magas bértartalmú normatívák, tisztelt képviselőtársaim? Alapvetően azok a normatív támogatások, amelyeknek az óvodai ellátásra, az általános iskolai ellátásra, az alapfokú művészeti oktatásra - és sorolhatnám még tovább a normatívákat - kellene hogy feltalálásra kerüljenek. Tisztelt Képviselőtársaim! A korábbi részletes vitában azt mondtam, talán egy nyomozókutyát kellene igénybe venni, hogy egyébként megtaláljuk ezt a 4,5 százalékot, merthogy én hiába kerestem, abszolút nem leltem, hol is lehet ez a 4,5 százalékos bérfejlesztés.

Mindenesetre, tisztelt képviselőtársaim, az Állami Számvevőszék által is vizsgált 2005. évi költségvetésben azt írták le, hogy a közszolgáltatásban dolgozó önkormányzati alkalmazottak részére 37,8 milliárd forint nagyságrendű összegre lenne szükség a 6 százalékos bérfejlesztés megvalósításához. Ebből a kormányzat azt írja, 4,5 százalékot - még egyszer mondom - a magas bértartalmú normatívákban találhatunk, 1,5 százalékot pedig úgymond szervezési intézkedésekkel kellene az önkormányzatoknak előteremteniük. Ugyanakkor a köztisztviselők részére egyetlen forint bérfejlesztésre szánt összeg nincs az állami költségvetésben, és a 3178 önkormányzatnak a 13. havi bért teljes egészében szervezési intézkedésekkel kellene előteremteniük. Ez országos szinten - tehát csak a köztisztviselők 13. havi fizetése - 12 milliárd forint.

Nos, akkor nézzük ezeket a magas bértartalmú normatívákat, tisztelt képviselőtársaim; a magas bértartalmú normatívákhoz csak két számadatot szeretnék megjeleníteni. Az egyik az óvodai nevelésre szánt összeg, a másik pedig az alapfokú oktatásra, az általános iskolai oktatásra szánt összeg.

Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési bizottság ülésén elfogadásra javasolt, önkormányzatokat illető normatív állami támogatással egyetemben az óvodai nevelésre szánt összeg 2004-ről 2005-re összességében 5,83 százalékkal módosul, az általános iskolai oktatásnál 5,36 százalékkal módosul. Az inflációs hatást önök 4,5 százalékos nagyságrendben kívánták meghatározni. Tisztelt képviselőtársaim, akkor ezek a magas bértartalmú normatívák, amelyeknek a 4,5 százalékos bérfejlesztést is tartalmazniuk kellene, összességében mennyivel is emelkednek? Még egyszer nem ismételném meg.

Hol van itt a közszférában szükséges 37,8 milliárd forint, amely az önök által adott 4,5 százalékos bérfejlesztési részre nyújtana fedezetet? Tisztelt képviselőtársaim, ki kell jelentenem, sehol nem található meg ez az összeg. Nem véletlen, hogy a hét önkormányzati szövetség egyértelműen azt kérte a kormánytól, elkülönített soron hozza a 13. havi bér és a közalkalmazotti 4,5 százalékos bérfejlesztés állam által garantált részének a tényleges forrásait. Önök ezt azért nem teszik, tisztelt képviselőtársaim, mert nagyon jól tudják, még ha nem is vallják be, hogy ez a 4,5 százalék és a 13. havi fizetés az égvilágon sehol nem található a költségvetésben.

Tehát nézzünk más sorokat, tisztelt képviselőtársaim! Önök azt mondják, a költségvetési bizottság által is elfogadásra javasolt és a parlament által a költségvetés főszámainál elfogadott 14,7 milliárd forintos többlettámogatás az önkormányzatoknak majdhogynem a Kánaánt hozza el, tisztelt képviselőtársaim. Nos, azt gondolom, ha igazat akarunk mondani, akkor gyorsan azt kell mondanunk, igen, valamit javult az önkormányzatok költségvetési pozíciója, de ez borzasztóan kevés ahhoz, ami a gazdálkodási nehézségeken ténylegesen segíthetne.

(9.50)

Hogy miért van ez így, tisztelt képviselőtársaim? Hát azért, mert például a települések igazgatási és kommunális feladataira szánt normatív támogatásnál önök 2004-ről 2005-re 5 milliárd 162 millió forintos csökkentést javasoltak. Ehhez képest a múlt heti módosítással hozzátettek a települések igazgatási és kommunális feladatainak ellátásához 1500,3 millió forintot.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy már csak 3 milliárd 662 millió forintot vettek el 2004-ről 2005-re, és már csak 77,5 százalékra csökkent egyébként a települések igazgatási és kommunális feladatainak ellátására szánt normatív támogatás, tisztelt képviselőtársaim.

A körjegyzőségeknél azért valamivel jobb lett a helyzet. Itt is egy csökkentést javasoltak, 335 millió forintot, de miután az önkormányzati szövetségek eléggé hangosak voltak, ezért úgy gondolták, hogy talán 500 millió forinttal a körjegyzőségek feladatellátását meg kellene támogatni, mert ha egyébként a társulásokat úgymond támogatjuk, akkor a korábban létrejött társulásokat talán most nem kellene negatív diszkriminációval illetni. Mit jelent ez? 3,8 százalékkal nőtt a normatív támogatás, tehát még azzal a nagyságrenddel sem, amelyet önök a 4,5 százalékos inflációs hatásban kívántak meghatározni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hogy mennyire rossz az önkormányzatok pénzügyi pozíciója, hadd említsek egy teljesen konkrét és - úgy gondolom - korrekt példát; tudják, Pásztón vagyok polgármester, és szeretem egyébként az adatokat szépen figyelemmel kísérni. Az óvodai ellátásnál 2004-ben Pásztó város önkormányzata egy gyermekre 509 702 forintot fordított. Ehhez képest, tisztelt képviselőtársaim, tudják, hogy mennyi volt az önök által adott normatíva? 225 497 forint. Ez azt jelenti, hogy az állam egy óvodáskorú gyermek ellátásához 44 százalékot biztosít, az önkormányzatnak pedig 56 százalékot kell saját forrásból hozzátennie.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ehhez képest ez az 5,83 százalékos növekmény 2005-re mit is jelent? Egy csepp a tengerben, semmi. Ez az önkormányzatok ellehetetlenítéséhez vezet.

De hogy ne csak az óvodáskorú gyermekekről beszéljünk, nézzük meg egyébként egy általános iskolás korú gyermeknél ugyanezeket az adatokat: egy általános iskolás korú gyermek nevelése Pásztón 330 284 forintba kerül, és ehhez 244 523 forint az állam által biztosított normatív támogatás. Ez azt jelenti, hogy 72 százalékát biztosítja a gyermek ellátásához az állam, és az önkormányzatnak 28 százalékos önrészt kell hozzátennie. Mennyivel is növekedett a normatíva, tisztelt képviselőtársaim, az általános iskoláknál? 5,36 százalékkal. Hol itt a bérfejlesztés, tisztelt képviselőtársaim? De önök elmondták, hogyan is kívánják egyébként rendezni ezeket a kérdéseket: szervezési intézkedésekkel. Azt gondolom, hogy a költségvetés számadatai erre megfelelő bizonyítékkal szolgálnak.

Az elmúlt esztendőben az önkormányzatok költségvetésében szervezési intézkedésekre mindösszesen 6 milliárd forint állt rendelkezésre. Most milyen nagyságrendű is ez az összeg, képviselőtársaim? 25,3 milliárd forint. Mennyivel növekedett egyik évről a másikra a szervezési intézkedésekre, magyarán, a létszámleépítésre szánt előirányzat? 19,3 milliárd forinttal. S ha ez netalántán még nem lenne elegendő, mert önök szerint ez kevés, a Miniszterelnöki Hivatal költségvetésében még 17,7 milliárd forintot tartalékoltak ugyanerre a célra; 43 milliárd forint!

Amikor itt ellenzéki képviselőtársaimmal együtt azt mondjuk, hogy több tízezer közalkalmazott és köztisztviselő leépítésével számolnak, azt mondják, hogy ez nem felel meg a valóságnak. Tisztelt Képviselőtársaim! Szakértői számítások szerint ez a 43 milliárd forint 60 ezer közalkalmazott és 10 ezer köztisztviselő leépítésével számol.

Az Állami Számvevőszék anyaga egyébként egyértelműen megállapítja, hogy a 2004. évben a létszámleépítésre rendelkezésre álló 6 milliárd forintból az önkormányzatok az első körben 1 milliárd forintot használtak föl. Hogyan is akarnának az önkormányzatok közalkalmazottakat, illetve köztisztviselőket leépíteni, amikor a feladatok, a hatáskörök telepítése folyamatos az önkormányzatok részére?

Meg kell nézni, tisztelt képviselőtársaim! Tudom, a Házszabály tiltja, hogy foglalkozzunk az éppen a parlament által tárgyalt törvényekkel, de meg kell nézni például, hogy az egyes szociális tárgyú törvények módosítása milyen többletfeladatokat jelent az önkormányzatok számára, az úgynevezett szociális információs szolgálat, amelyet minden önkormányzatnál 2005. július 1-jén föl kívánnak állítani. Hol van erre normatív támogatás, tisztelt képviselőtársaim? Sehol! Létszámleépítésre javaslat viszont szerepel a költségvetésben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Gondolkodtunk azon, hogy tízmillió magyar állampolgár tisztességes, becsületes ügyintézése hogyan lesz biztosítva, ha ilyen mérvű létszámleépítést irányzunk elő? Én azt gondolom, ezen érdemes elgondolkodni. Vagy még egy picikét térjünk vissza a normatív támogatáshoz, a 14,7 milliárd forinthoz!

Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési bizottság ülésén elhangzott az elmúlt héten, hogy hurrá, az alapfokú művészetoktatásban, a zeneművészeti ágnál növekedett a normatíva: 105 ezer forint. Vizsgáljuk meg, hogyan és mi módon növekedett a normatíva: úgy, hogy az idei, egy főre jutó normatív állami támogatást, a 105 ezer forintot először visszacsökkentették 95 ezer forintra, aztán utána visszaemelték 105 ezer forintra. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez azt jelenti, hogy a zeneművészeti ágnál 2005-re egyértelműen egy jelentősen csökkentett összeggel számolhatunk minden egyes gyermeknél.

Aztán még mit is tettünk, tisztelt képviselőtársaim, illetve tettek önök a módosító indítványaik során? Az alapfokú művészeti oktatásnál a korábban 58 ezer forint/gyermek normatívát 43 800 forintra csökkentették. Az egyik oldalon hozzáraktak 10 ezer forintot, a másik oldalon meg elvettek több mint 10-et. És az óvodai ellátásra jutó normatívát hogyan is növelték, tisztelt képviselőtársaim, valamint az általános iskolai oktatásra szánt normatívát hogyan növelték? Úgy, tisztelt képviselőtársaim, hogy az egyik oldalon megemeltük az alapnormatívát, a másik oldalon meg, nézzük csak meg, hogyan is alakul ez a dolog? A 2005-2006-os tanévtől járó kiegészítő normatívát 18 ezer forintról szépen 10 ezer forinttal csökkentettük. Magyarán: az egyik kezünkkel adunk, a másikkal meg rögtön, kérem tisztelettel, elveszünk.

Van még egy izgalmas terület, tisztelt képviselőtársaim, illetve borzasztó sok izgalmas terület van. Önök decentralizált fejlesztési forrásokkal operálnak az elkövetkezendő időszakban. Címzett és céltámogatás az önkormányzatok részére; tudjuk, például a céltámogatásnál egy szennyvízberuházáshoz, mondjuk, 40 százalékos támogatást kaphat egy település. Hogyan is alakult az elmúlt években egyébként egy-egy ilyen beruházás forrásösszetétele? 40 százalékon túl 30 százalékos környezetvédelmi alap célelőirányzatot igényelhetett az önkormányzat a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium költségvetéséből. Ugyaninnen 10 százalékos vízügyi célelőirányzatot igényelhetett az önkormányzat. Aztán a megyei területfejlesztési tanácsokhoz úgynevezett decentralizált forrásokat irányítottak, decentralizált VICE-, illetve KAC-támogatás, majd közös KÖVICE-támogatás volt.

Nagyon szép egyébként a szubszidiaritás elvének az alkalmazása, döntsünk helyben. Tisztelt Képviselőtársaim! Ne úgy döntsünk, ahogy önök most kívánják rendelni, mert azok a decentralizált források, amelyek a régiós tanácsok szintjén rendelkezésre állnak egy három évre ütemezett céltámogatással megvalósuló szennyvízberuházáshoz, egyetlen évben biztosítanak forrást. Tudják, az ütemek úgy alakulnak, hogy 30, 40, majd újra 30 százalék.

Gondoljunk bele: ha egy önkormányzat a kezdő évben igényel, akkor az éppen abban az évben megvalósuló 30 százalékos részhez egyévi forrást determináció nélkül, vagy a következő évhez szintén egyévi forrást determináció nélkül. Kíváncsi vagyok, tisztelt képviselőtársaim, hogy hány céltámogatással vagy címzett támogatással megvalósuló beruházásnál kényszerülnek az önkormányzatok kiegészítő források nélkül arra a 2005-ös esztendőben - mert erre 2004-ben már sajnos bőven volt példa -, hogy visszaadják a forrást.

(10.00)

Ugyanis - nézzük meg - egy félmilliárd forintos beruházásnál a 40 százalék 200 millió forintot jelent. Tessék mondani, melyik magyar önkormányzat van abban a helyzetben, hogy 300 millió forintos forrást, 60 százalékot hozzátegyen ehhez az összeghez? Merthogy mit is ír a címzett és céltámogatásról szóló törvény? Azt, hogy 15 százalékos saját erőt kell biztosítani az önkormányzatnak és a lakosságnak. De ez csak 2003. január 1-jétől van így, tisztelt képviselőtársaim, a korábbiakban a határ a csillagos ég volt. Tudják, nem mindegy, hogy egy önkormányzat 90 százalékos támogatottsággal vagy éppen 85 százalékos támogatottsággal valósít meg egy beruházást. Most leginkább 65-70 százalék közötti forrás jöhet össze maximum.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem gondolom, hogy az a legjobb, ha a minisztériumok osztogatják a forrásokat, de ha decentralizáljuk ezeket a forrásokat, akkor józanul gondolkodva az elveket, amelyek nem voltak rosszak, tartsuk meg! Mert ha csak egyetlen esztendőben adunk támogatást, és a determináció elmarad, akkor az önkormányzatok ellehetetlenülnek.

Nyugodtan ki lehetne itt még térni a megyei területfejlesztési tanácsok forrásaira, a területi kiegyenlítő keretre vagy a cél jellegű decentralizált előirányzatra, merthogy az önkormányzati fejlesztések is prioritásként szolgálnak a következő esztendőben.

Igen tisztelt Képviselőtársaim! 2001-től változatlan nagyságrendű összeg áll rendelkezésre a területi kiegyenlítő keretben és a cél jellegű decentralizált előirányzatban. Annyi a módosulás, hogy most összevonják a két forrást, és egyetlen forinttal sem növekszenek ezek az összegek.

Ami egyébként az egyik nagy bűne a legutóbbi költségvetés-módosításnak, az az, hogy az önkormányzatok részére a központosított előirányzatok között rendelkezésre álló források közül, nevezetesen az európai uniós fejlesztési feladatok megvalósításához rendelkezésre álló összegeket, tisztelt képviselőtársaim, másfél milliárd forinttal megkurtították. Úgy gondolom, hogy ez a másfél milliárd forint a magyar önkormányzatok számára rendkívül jelentős csökkenést jelent, nagyon sok önkormányzat kerül abba a helyzetbe, hogy nem tudja megvalósítani azt a beruházását, amelyet egyébként magyar önrésszel szeretett volna megvalósítani.

Summa summarum, tisztelt képviselőtársaim, ha csak az önkormányzati szférát emeljük ki és vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy az önkormányzatoknak a 2005-ös esztendő tragikus év lesz. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy 2003 és 2004 után a 2005-ös esztendő semmiféle javulást nem hoz, hanem további megpróbáltatások elé állítja az önkormányzatokat.

Amikor a viszontválaszok meg a kétpercesek jönnek, induljanak ki abból, amit az elején mondtam, hogy az elmúlt esztendőben az önök Pénzügy- és Belügyminisztériuma 117,9 milliárd forinttal javasolt több forrást az önkormányzatoknak, amit végül is nyilván az állami bevételek, források hiányzó volta miatt nem adtak meg az önkormányzatoknak.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Forrás: parlament.hu