KORDÁS LÁSZLÓ foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés!

(Az elnöki széket dr. Deutsch Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk óta Magyarországnak is a tagországokra érvényes időrendben kell átvennie a közösségi jogszabályokat. Az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról szóló 2002/14. számú EK-irányelvre az Európai Unió hároméves jogharmonizációs időt biztosított, amely 2005. március 20-án jár le.

Hatályos munkajogunk az irányelv követelményeinek nagyrészt megfelel, így a jogharmonizációs kötelezettség teljesítése csak kiegészítő rendelkezések megalkotását teszi szükségessé. Örvendetes, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás EU-konform. Az uniós irányelv teljes mértékű átvétele azonban abból a szempontból is lényeges, hogy ismét ráirányítja a figyelmet, hogy a dolgozókat megválasztott képviselőik útján mindenképpen tájékoztatni kell az őket érintő döntésekről. Az irányelv célkitűzései közé tartozik, hogy a munkavállalókat vonják be az őket foglalkoztató vállalkozások ügyeibe és a döntések kialakításába.

(19.40)

A szabályozásnak elő kell segítenie a párbeszéd, a felek közötti kölcsönös bizalom erősítését. Az irányelv az általános keretek meghatározásával kialakítja a közösség egész területén alkalmazandó minimumkövetelményeket, ugyanakkor nem akadályozza meg, hogy a tagállamok ezeknél a munkavállalók számára kedvezőbb rendelkezéseket is hozzanak. Nevezett irányelv hatálya a tagállam döntése alapján a legalább 50 fő munkavállalót foglalkoztató vállalkozásokra, munkáltatókra, illetve a legalább 20 fő munkavállalót alkalmazó üzemekre, telephelyekre terjed ki.

A hatály tekintetében a munka törvénykönyve megfelel az európai uniós normáknak, bár a magyar munkajogi szabályozás más fogalmakkal operál. Például vállalkozásnak a munka törvénykönyve fogalomhasználatában a munkáltató felel meg, az üzem fogalma helyett pedig a munkaszervezet, önálló telephely, részleg kifejezéseket használja. Az irányelv szerint azt, hogy ki lehet munkavállaló képviselője, a nemzeti jog határozhatja meg, ezen a hazai szabályozás szerint az üzemi tanácsot vagy üzemi megbízottat, illetve a szakszervezeteket kell érteni.

Az irányelv alapján a tájékoztatás és a konzultáció az alábbi négy, nagyon fontos területre terjed ki: a foglalkoztatás jellemzői és jövőbeni alakulása, a foglalkoztatást érintő, azt veszélyeztető tervezett intézkedések, a munkaszervezés vagy a szerződéses viszonyok lényeges változásához vezető döntések tervezete, különös tekintettel a csoportos létszámcsökkentésekre és a munkáltatói jogutódlásra. A munkáltató tevékenységének és gazdasági helyzetének aktuális állapota és várható alakulása témakörében az irányelv csak tájékoztatási kötelezettséget ír elő. A munka törvénykönyve külön jogharmonizáció nélkül is már eleget tesz az irányelv követelményeinek.

A hazai szabályozás azonban a tájékoztatás és konzultáció mellett használja a véleményezési jog és a konzultáció kategóriáját is. A javaslat egyértelművé teszi, hogy ezen azt értjük, amit az uniós jog ezen keretek között ért. Az irányelv szerint a tájékoztatás olyan időben, módon és tartalommal kell hogy történjen, amely lehetővé teszi azt, hogy a munkavállalók képviselői az átadott információkat megfelelően tanulmányozhassák, és szükség esetén a konzultációra felkészülhessenek. A konzultációt az adott témától függően megfelelő szintű munkáltatói képviselettel kell lefolytatni úgy, hogy a munkavállalók képviselőinek lehetőségük legyen a véleményükre választ kapni, illetve a válasz okait megismerni.

A javaslat a munka törvénykönyve jelenleg hatályos szabályait kiegészíti, a konkrét szempontok... - bár ezek az általános együttműködési jóhiszemű eljárási kötelezettségből eddig is levezethetőek voltak. A munkavállalók tájékoztatása természetszerűleg bizonyos, a munkáltatók üzleti érdekeit érintő adatok átadásával jár, ezért az irányelv rögzíti, a különösen bizalmas adatok közlésével kapcsolatban meg kell védeni a vállalkozásokat és üzemeket. Ennek kapcsán az irányelv egyfelől lehetővé teszi, hogy a munkáltatóknak ne kelljen tájékoztatást nyújtaniuk, illetve konzultációt folytatniuk olyan esetekben, ahol ez súlyosan károsítja a vállalkozást vagy az üzemet, másfelől egyéb adatokra, információkra nézve a munkáltató köteles tájékoztatást nyújtani, illetőleg konzultálni, ám ehhez az irányelv hozzákapcsolja az ezen adatok megismerőit terhelő titoktartási kötelezettséget is.

A javaslat az üzleti titok polgári jogi fogalmát veszi alapul, s új előírásokat fogalmaz meg a szakszervezet, valamint az üzemi tanács érdekében, képviseletében meghatalmazás alapján eljáró személyek titoktartási kötelezettségével kapcsolatban. Tekintettel arra, hogy az irányelv értelmében a titoktartás a munkaviszony megszűnését követő időszakban is terheli ezeket a személyeket, a javaslat értelmében ebben az esetben kivételes előírás szerint ilyenkor nem kell külön ilyen tartalmú, ellenértéket tartalmazó megállapodást kötni a titoktartási kötelezettség további fennállása érdekében.

Mindezzel összefügg, hogy a munkáltató az üzleti titokra való hivatkozással nem tagadhatja meg, hogy az információról a munkavállaló képviselőit tájékoztassa. A javaslat, figyelemmel arra az uniós alapelvre, hogy egyetlen irányelv átvétele sem eredményezheti a nemzeti jog korábbi vívmányainak lerontását, azt nem engedi meg, hogy a munkáltató bizonyos információkat ne hozzon mindenképpen a munkavállalók képviselőinek tudomására.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat benyújtását szakmai és a szociális partnerekkel elfolytatott érdekegyeztetés előzte meg. A szakmai érdekegyeztetés során a kormányzat figyelemmel volt arra, hogy az Unió felé később teljesítendő jogharmonizációs jelentési kötelezettségünk teljesíthető, az uniós és a hazai szabályozás egymásnak egyértelműen megfeleltethető legyen. Ehhez az szükséges, hogy a bevezetőben említett határnapot megelőzően 3 nappal, 2005. március 20-án a törvényjavaslat valóban hatályba léphessen. Ezért kérem, hogy a törvényjavaslat megtárgyalása során véleményük, javaslataik kifejtésével járuljanak hozzá, hogy ezt a jogharmonizációs feladatot a korábbiakhoz hasonlóan hazánk most is sikeresen teljesíthesse, és ezáltal a munkavállalói érdek képviseleti jogok még inkább kiteljesedhessenek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu