DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Valóban, ahogyan ön is mondta, ez egy olyan szakmai anyag, amely kapcsán elvárható, hogy mind a két oldal által támogatást kapjon. Meggyőződésem, ez meg is fog valósulni, és mind a két oldal támogatni fogja mind a két törvényjavaslat elfogadását.

Való igaz, a jelen helyzetben, társadalmi, műszaki, technikai változásos időszakunkban egyre több bíróságon kell egy vagy több, esetleg számos szakértőt igénybe venni annak érdekében, hogy valódi, megalapozott, időszerű és a jelen körülményeknek minden szempontból megfelelő döntés születhessék. Nagyon jól tudjuk, a jogászokat általában polihisztoroknak tartják, de azért lássuk be, a szakértők tevékenysége nélkül a bírók nem tudnának megfelelő döntéseket hozni ezekben a kérdésekben. Nagyon sok polgári peres, nagyon sok büntetőeljárásban a legfontosabb döntés éppen a szakértői véleményen alapul. Lehet, hogy ha ez a szakértői vélemény nem jött volna létre, a bíró egyszerűen döntésképtelen helyzetbe került volna.

Ezért tartom nagyon fontosnak - és mindannyian nagyon fontosnak tartjuk - azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi, hogy a pártatlan igazságügyi szakértő kirendelhető legyen a bíróság által azon esetekben is, amikor még nincs peres eljárás, a felek még közvetítő tevékenységét sem veszik igénybe, csak arra készülnek, hogy az adott ügyet megfelelő módon elrendezzék. Ez egy olyan jelentős új konstrukciós megoldás, amely szerintem számottevően csökkenteni fogja a polgári peres eljárások számát, álláspontom szerint meg fogja növelni a közvetítő igénybevételének számát, és azt is remélem - azt hiszem, ebben mindannyian egyetérthetünk -, sokkal rövidebb polgári peres eljárásokat fog eredményezni, tekintettel arra, hogy az előzetesen nem peres eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő véleményére alapozva gyorsabban, flottabbul, időszerűbben dőlhetnek el majd az esetlegesen mégis eszerint megindult polgári peres eljárások.

Én ezt egy olyan fontos kérdésnek tartom, hogy azért emeltem ki az elején ezt a kérdést, miközben mindannyian tudjuk, mennyire fontos a másik törvényjavaslat, az az egységes szabályozás, amely végre egy nagy törvényben rendezi az igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos, itt, ott, amott fellelhető, mégoly fontos, de lehet, hogy nagyon elrejtett szabályokat.

Az egész szabályozáson érzékelhető az, hogy mennyi előkészítő munka lehetett ebben a törvényjavaslatban. Látjuk, hogy az Igazságügyi Szakértői Kamara is mennyire komolyan vette ezt a feladatát, folyamatosan és folyamatában véleményezte a törvényjavaslat születését. Ennek ellenére számos olyan kérdés vetődött fel már menet közben is, amelyekre a jelen törvényjavaslat még nem ad választ, és lehet, elképzelhető, hogy a vita során ez fog kiderülni, nem is kell választ adni ezekre a kérdésekre.

De egy kérdésről feltétlenül beszélnünk kell a törvényjavaslat kapcsán. Feltétlenül beszélnünk kell arról, egy nagyon fontos új elem az, hogy gazdasági társaságba tömörülten is lehet szakértői tevékenységet végezni. Ez első látásra tényleg egy nagyon megfontolandó, jó javaslatnak tűnik, mégis, ha egy picit belegondolunk, akkor elképzelhető, hogy olyan gazdasági társaságok kérik a szakértői jegyzékbe való felvételüket, illetve a cégjegyzékbe való felvételüket, amelyeknél az igazi, valós szakértői tevékenység háttérbe szorul, és más gazdasági érdekek vezérlik őket. Ezért többen azt javasolták, nyújtsunk be olyan módosító indítványt, hogy ez a rész kerüljön ki ebből a törvényjavaslatból. Lehet, hogy erre így még vállalkozom a vita lezárásáig, de lehet, hogy lesznek mások, akik erre javaslatot tesznek.

A törvényjavaslat kapcsán a másik fontos kérdés az, hogy vajon a szakértő szerepe a peres eljárásban mennyiben hasonlít a tanúra, vagy mennyivel több, mint egy tanú szerepe. Az igazságügyi szakértők - és lehetséges, hogy nem teljesen megalapozottan - azt kívánják, hogy pluszjogosítványokkal rendelkezzenek, különösen a tekintetben, hogy ne csak a bíróságon keresztül kérhessenek fel más, a peres eljárásban félként nem szereplő személyeket, szerveket bizonyos adatszolgáltatásra, nyilatkozattételre, információadásra.

(12.50)

Ez a felvetett kérdés engem is elgondolkodtatott, de ettől függetlenül még nem látom teljesen biztosítottnak, hogy ez a módosítás általános elismerésre ad okot.

De nézzük végül is ezt az egész törvényjavaslatot! Meggyőződésem, hogy erre szükség van. Meggyőződésem, hogy egy olyan struktúrát dolgozott ki az Igazságügyi Minisztérium, amely a pályát még jobban felértékeli, amely még jobban elismeri az igazságügyi szakértői feladatot, munkát és lehetőséget. Megmondja azokat a szerepeket, kereteket, amelyekben az igazságügyi szakértők dolgozhatnak, pontosan megmondja, hogy ki lehet igazságügyi szakértő, milyen feltételekkel lehet névjegyzékbe venni, milyen eljárást kell lefolytatni a névjegyzékbe való felvétel kapcsán, milyen jogorvoslati lehetőségek vannak ezzel kapcsolatosan; egy olyan átlátható, jól nyomon követhető rendszert tár elénk, amelyben biztos lehet az igazságügyi szakértő is, hogy az ő szerepe, helye biztos, hogy megfelelő lesz. Ahogy mondta a politikai államtitkár úr, hogy nem a miniszter diszkrecionális joga lesz az, hogy kit vesz fel a névjegyzékbe, ez egy nagyon fontos jogbiztonsági és jogállamisági kérdés, amelyet én szeretnék külön aláhúzni és megerősíteni.

Pontosan és precízen megmondja, hogy mely esetekben kell olyan állami intézménynek biztosítani az igazságügyi szakértést, amely elkülönülten, de jól meghatározott módon működik. Ezt is nagyon fontosnak és meghatározónak tartom. Ezt úgy írjuk, hogy kötelező az állami ellátása ennek a feladatnak azon esetekben, amikor hivatalból való bizonyítás lefolytatását jogszabály kötelezővé teszi vagy lehetővé teszi - ezek általában a büntetőügyek vagy a személyi állapoti perek -, illetve szükség lehet még közvetett állami beavatkozásra a piac működésének fogyatékosságait korrigálandó. Ezek nagyon fontos kérdések, és azt hiszem, hogy ezeknek az ügyeknek a tisztázása mindannyiunk érdeke.

Sokan kifogásolták korábban a szakértői vélemények felülvizsgálatának rendszerét. Ahogy a törvényjavaslat indokolásában egyértelműen lefektették, a szakértői vélemények felülvizsgálata a jelenlegi szabályozás szerint nagymértékben sérti a közvetlenség és a szóbeliség követelményét, ezért a javaslat szerencsére 2006. január 1-től - tehát nem olyan sokától - a szakértői vélemények felülvizsgálata során úgynevezett igazságügyi szakértői testületek szakértőként történő kirendelését írja elő, és ezek esetében eseti bizottság kereteit határozza meg.

Az eseti bizottság miért fontos? Hiszen az eseti bizottság meghallgatható, közvetlenül nyilatkozatot tesz és szóban is előterjesztheti a szakvéleményének indoklását, illetve kérdésekre választ adhat az eseti bizottság tagja. Ezzel már biztosítjuk azt, hogy nem egy fantomizált valami, egy testület mondott véleményt, és ezt nem lehet sem kérdésekkel, sem véleményekkel esetleg érinteni - az “inzultálniö-t akartam mondani, de ez ide nem szerencsés kifejezés. Tehát lehet hozzájuk kérdést intézni, lehet észrevételeket tenni, és az ezekre az észrevételekre, kérdésekre adott válaszreakció újból lehetőséget ad arra, hogy a bíróság kellőképpen értékelje a szakértői véleményt. De a fél érdekét is szolgálja, hiszen pontosan fogja tudni, hogy miért született ilyen szakvélemény, és ez az őbenne felmerülő kétségeket is csökkenti.

Azt hiszem, hogy mindez a lépés a mi legfontosabb kívánalmunkat szolgálja, azt, hogy a jogkereső állampolgár úgy gondolja, hogy a bíróság, a bíróság előtti eljárás az ő érdekében, az ő szempontjait érvényesítve és igazságosan folyik. Ez nagyon fontos a mai világban, hiszen sokszor halljuk azt, hogy a magánemberek, személyek mondják, hogy bezzeg a bíró nem hallgatta meg a szakértőmet, bezzeg a bíró nem hallgatta meg a tanúmat, bizony-bizony, ha ezt megtette volna, akkor jobb lett volna a döntése. Sokan sokféleképpen kifogásolják a bíróság működését. Úgy látom, hogy ezzel a két törvényjavaslattal azt segítjük elő, hogy az állampolgár úgy érezze, hogy az állam és ennek egyik legfontosabb hatalmi ága, a bíróság az ő érdekében tevékenykedik.

Még egy-két gondolat a szakértői díjról. A szakértői díj egy nagyon fontos eleme az igazságügyi szakértői tevékenységnek. Ahogy hallottuk az államtitkár úrtól is, fontos az, hogy a szakértő megkapja a megfelelő járandóságát, de arra is vigyáznunk kell, hogy ez ne szakadjon el a realitásoktól, és ne váljon olyan drágává a szakértő igénybevétele, hogy ezzel esetleg még azt is elérjük, hogy jogkereső állampolgárok nem hajlandók bizonyos eljárásokban részt venni, félnek a szakértői díj magas költségétől. Egyébként meg kell jegyezzük, hogy ma is nagyon sokan ezért nem indítanak peres eljárást, nem mennek bíróságra, mert tudják, hogy magas az illeték, és különösen félnek a szakértői költségektől.

Úgy gondolom, hogy az a rendszer, az a módszer, amelyet a törvényjavaslat leír a szakértői díjakkal kapcsolatos feladatokra - az Igazságügyi Minisztérium a Pénzügyminisztériummal egyetértésben állapítja meg, továbbá mindenkinek, aki szereplő, előző évben meg kell mondania december 1-jéig, hogy milyen díjakat fog alkalmazni -, egy olyan biztonságos rendszer lesz, amelyet mindannyian csak dicsérhetünk és megkívánhatunk. A szabad megállapodásra vonatkozó szabályokat természetesen tudomásul vesszük, hiszen a piaci szereplők között a szabad megállapodás egy díjban, egy összegben természetesen lehetséges.

Közben bennem az is felmerült, hogy vajon, ha önkormányzat próbál szakértőt felkérni, kell-e neki közbeszerzési eljárást lefolytatnia. Ne tessék erre válaszolni, ez itt menet közben merült fel bennem, és elgondolkodtam, hogy vajon milyen értékhatárokhoz kell kötni ezeket a dolgokat.

Tisztelt Ház! Úgy látom, hogy ez a két törvényjavaslat kellőképpen szolgálja az igazságszolgáltatás reformjának előbbre vitelét, egy fontos eleme, fontos része, és remélem, hogy nem utolsó darabja. Úgy gondolom, hogy az igazságszolgáltatás reformjának minden egyes elemét naponta, hetente, évente figyelni kell, és a szükséges módosításokat végre kell hajtani. Ez a két törvényjavaslat nagyon jól szolgálja ezt a reformot, jól szolgálja elképzeléseinket, és azt, hogy a jogkereső állampolgárok minél nagyobb biztonságban éljenek Magyarországon.

Köszönöm a figyelmüket, és mindenkinek elfogadásra ajánlom a két törvényjavaslatot. (Taps a kormánypártok soraiban. - Taps az MDF soraiban.)

(Az elnöki széket dr. Deutsch Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Forrás: parlament.hu