DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Köztudott, hogy az elmúlt év végén változott a köztisztviselők, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény. A kiegészített törvény a jelenlegi formájában tartalmaz egy életkorra vonatkozó előírást, amely kimondja, hogy a 65. életévüket betöltött alkalmazottak nem foglalkoztathatók tovább a közszolgálati jogviszony keretei között. Ez alól csak azok a területek képeznek kivételt, amely területeken külön szaktörvények másként szabályozzák ezt a kérdéskört. Így a mai állapot szerint a magyar tudományos élet döntő része kivételt élvez ezen életkori előírás alól, hiszen a felsőoktatásra vonatkozó törvény más szabályokat tartalmaz, illetve a kutatókról szóló jogszabályok is más életkori határokat fogalmaznak meg.

A mai állapot szerint azonban van egy furcsa, már-már nevetséges kivétel: a 65 éves életkor ma a tudományos életben szinte kizárólag az Akadémia elnökére, az Akadémia főtitkárára és főtitkár-helyettesére vonatkozik. Hiszen az akadémiai törvény ebben a három státusban a köztisztviselői jogszabály előírásait tartja irányadónak. Indokolt tehát, hogy ezt a problémát és ezt a hibát közös erővel megszüntessük.

Gondolom, abban egyetértünk, hogy teljesen indokolt a kutatói szférát kivenni e szabályok alól, hiszen tudjuk jól, a kutatói tapasztalat, a nemzetközi együttműködés sok esetben 60-65 éves életkorra hozza be a maga eredményét, és teszi megkoronázottá egy-egy kutató életpályáját. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy ha megnézzük az akadémiai közgyűlés életkori összetételét, kiderül: a tagok kétharmada már elérte a 65 éves életkort, és a maradék egyharmadban is jó néhányan vannak olyanok, akik a következő akadémiai vezetői ciklusban betöltik ezt az életkort. Így ha nem változtatunk a törvényen, komoly problémákkal kell szembenéznünk, már a közeljövőben, hiszen májusban esedékes az Akadémia tisztújító közgyűlése. Így erősen korlátozottá válhat a választhatók száma, aránya az akadémiai közgyűlésben. Ráadásul a demokrácia szempontjából is joggal vet fel kérdéseket az, hogy más jogszabály vonatkozik a választókra és a választhatókra.

Én azt gondolom, fontos feladatunk, hogy pontosítsuk a jogszabályt, és adjuk meg a kivétel lehetőségét az Akadémia elnökének, főtitkárának és főtitkár-helyettesének is. Minél gyorsabban tegyük ezt meg, hiszen nemsokára elindul majd a jelölési folyamat, amelyben komoly zavarok léphetnek fel, ha nem változtatunk a jogszabályon.

Indokolt a változtatás azért is, mert az akadémiai törvény elég keményen szabályozza az Akadémia vezető tisztségviselőinek sorsát, hiszen a törvény kimondja, hogy három évre választhatók az Akadémia vezetői, és ez egyetlenegy esetben, egy ciklusra hosszabbítható meg. Indokolt tehát, hogy a jogszabályban ezt a rést közös erővel megpróbáljuk betapasztani.

Mindannyian tudjuk: az Akadémia nemcsak a magyar tudományos életben tölt be meghatározó, irányító szerepet, hanem az egész magyar társadalom életében, a közéletünkben is nagy súlyú testületről van szó. Éppen ezért az előterjesztők nevében kikértük az Akadémia vezetőinek a véleményét is e törvénymódosítás kapcsán. Az akadémiai vezetés az egyetértéséről biztosított bennünket, így nyugodt lélekkel ajánlhatjuk az Országgyűlés figyelmébe ezt a törvénymódosítást, kérve azt, hogy a parlament ezt minél hamarabb fogadja el.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiból.)

(18.20)

Forrás: parlament.hu